Pörkölt, avagy a függetlenség jelképe

Publikálás dátuma
2019.10.12. 15:45

Fotó: Angelina Zinovieva
A pörkölt eredeti neve paprikás hús volt, amelyre az első utalást 1786-ban találjuk. Az ősi magyar ételből, a gulyásból alakult ki. Sok paprikát tettek rá, ebből született meg az ételtípus egy új változata.
Bevallom, nem kis elfogultsággal tekintek a pörköltre. Állítom, anyukámnál senki sem készíti jobban ezt a magyaros konyhára annyira jellemző, de szintén sokféle módon elkészíthető ételt. A pörköltnek köszönhetően döbbentem rá, milyen lelki rokonság fűz Krúdy Gyulához, akinek ez volt a kedvence, és magyar vörösbor kortyolgatása közepette fogyasztotta. De a gasztronómiai élvezeteket szintén nem megvető Jókai Mór asztalán is gyakorta bukkant fel a zsenge malacból készült pörkölt. Jókai bizonyosan a legerősebb gyomrú íróink közé tartozhatott, mert a napot nem egyszer paprikás szalonnával indította. Berda József, a lakatosinasból lett költő még verset is szentelt a birkapörköltnek. Sokoldalú ételről beszélhetünk, hiszen megannyi húsból készíthetjük, marhából, borjúból, birkából, vaddisznóból, nyúlból. A paprikás krumplit és a pörköltet egyesítő pincepörkölt alapanyaga általában marhahús. A pörkölt eredeti neve paprikás hús volt, amelyre az első utalást 1786-ban találjuk. Az ősi magyar ételből, a gulyásból alakult ki. Sok paprikát tettek rá, ebből született meg az ételtípus egy új változata. Ekkoriban azért nőhetett meg a pörkölt, azaz a „paprikás” ázsiója, mert a magyar nemesség mindinkább függetlenedni próbált az uralkodótól, II. Józseftől (1780-1790), és az ízig-vérig magyar étel is az önállósodás egyik szimbólumává vált. A pörkölt megszületését voltaképpen a kényszer szülte, mert a parasztoknak nem volt pénze drága borsra, ezért vetették be csodaszerként a paprikát, így sokáig az ő ételüknek is tartották a pörköltet. Mivel igencsak csípős ételről volt szó, elsősorban a férfiak fogyasztották. A főurak körében a paprika megvetett fűszernek számított, sokan még a XIX. század első évtizedeiben, a kolerajárvány idején is csak orvosságként használták. Miután azonban Napóleon tengeri zárlata miatt nem hoztak be Európába keleti fűszereket, a paprika is elindult hódító útjára. Az első magyar nyelvű szakácskönyvek szerzője, Czifray István negyedik, 1830-ban megjelent munkájában ejt szót a „gulyásos húsról”, „pörkölt húsról”, vagy „paprikásról”. Egy fennmaradt, kézzel írt étlap szerint 1834-ben egy nyíregyházi étteremben 15 krajcárba került a finom étel. Első ízben 1847-ben említik pörköltként, az egykor Deák Ferenc lakhelyeként szolgáló Angol Királynő Szálló étlapján szerepelt így. A pörkölt a XX. században a magyar konyha egyik büszkesége volt. 1958-1959-ben a statisztikai hivatal felmérése szerint a húsból készített ételek közül a pörkölt volt a leggyakoribb. A városokban főleg hétköznap került az asztalra, a parasztság körében viszont hétvégi ünnepi éteknek számított. Innen származik a csongrádi mondás: „Nem vasárnap, ha nincs pörkölt”.
Témák
birkapörkölt

Szórakozás a filmgyárban

Publikálás dátuma
2019.10.12. 14:25

Fotó: Népszava
A látogatóközpont, népszerűbb nevén a Korda Filmpark 2011 júliusában nyitotta meg a kapuit.
A mozi csak a rajongás első lépése. Az igazi filmőrültek sokszor „mindent” megadnának azért, hogy beleshessenek a kulisszák mögé. Ha ilyen vágyaink vannak, akkor két lehetséges megoldás áll előttünk: elmegyünk egy úgynevezett témaparkba, ahol egyes híres filmek jeleneteit élhetjük át első kézből (ilyen, amikor a hollywoodi Universal Studios túrán elkezd felénk futni Norman Bates egy késsel a kezében), illetve a második, hogy ténylegesen betekintünk egy filmgyár szakmai működésébe, ne adj isten kipróbálnánk magunkat. Ha az előbbire vágyunk, akkor rossz hír, hogy ezért minimum a párizsi Disneylandig kell utazni, az örömteli tény viszont az, hogy ha az érdeklődésünk szakmai, akkor Budapesttől csak huszonkilenc kilométert kell megtenni, az etyeki Korda stúdióig. 2007-ben, a stúdió komplexum nyitásakor röviden csak az Etyekwood becenevet kapta, különösen, hogy rögtön egy látványprodukcióval kezdte meg a működést: Guillermo del Toro rendezte Pokolfajzat 2: Az aranyhadsereg című képregényfilm jeleneteit vették fel. Ekkor civileknek még nem volt szabad bejárása. A látogatóközpont, népszerűbb nevén a Korda Filmpark 2011 júliusában nyitotta meg a kapuit. A Filmpark kialakítása nem volt olcsó. A kiállítóközpont a benne lévő interaktív filmtörténeti kiállítással az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában, csaknem 1,2 milliárd forint összköltséggel valósult meg, az Új Magyarország Fejlesztési Terv pedig 595 millió forinttal támogatta. A hangár méretű műteremcsarnokok és díszletvárosok mellé megépült Korda Filmpark egy kiállítócsarnokkal bővült. A látogató kap még egy kis Korda-emlékkiállítást és a látogatók elvarázslására alkalmas filmipari „csodák palotáját”, kicsivel arrébb pedig mesterséges tóval, partján a 1100 négyzetméteres étteremmel, ahol, nem mellékesen az itt dolgozó stábok is szoktak étkezni. (Nem, sajnos nem lehet velük együtt enni.) A stúdiót és annak égbe törő logóját is adó kapuépítményt amerikaiak tervezték, a filmstúdiók tervezésére szakosodott Bastien and Associates Inc. nevű cég – ennélfogva olyan iparian tekintélyt parancsoló az egész. A stúdió szórakoztató programjaira általában legalább 15 embert kell toborozni. A Filmbuilding program keretében rövid-játékfilm készül, ahol a civilek belekóstolhatnak a forgatások hangulatába, a színészek és a forgató stábtagok munkájába. A program során a résztvevők a kapott forgatókönyv és a rendező utasításai alapján (aki nem egyszer megmutatja, hogy milyen alázat kell például a színész szakmához), a szükséges technikai eszközök, kültéri díszletek segítségével aktív részesei lehetnek saját filmjük elkészítésének, akár stábtagként, akár színészként. Persze, nem muszáj forgatni a Kordában, az utószinkronban is kipróbálhatja magát az ember – ez a park másik kedvelt programja. Itt egy hangmérnök-szinkronrendező kezei közé kerülhet az érdeklődő: a szakember vezetésével A mi kis falunk, illetve az Üvegtifris című alkotásokból választott, többszereplős részletek utószinkronizálásában lehet részt venni. És bohócot csinálni magunkból.
Témák
film

Riogatás után képzés a közös képviselőknek

Publikálás dátuma
2019.10.12. 13:30

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Regisztráció, 40 órás tanfolyam, a számviteli szabályok betartása – ez vár a jövőben a társasházak ügyeit intézőkre. Bírságolásról egyelőre nincs szó, bár a részletszabályokat még nem tették közzé.
A jövő évtől jól meg kell gondolnia, aki arra vállalkozik, hogy társasházi közös képviselő (társasházkezelő) legyen. Olyan hírek is elterjedtek, hogy egy 2020-tól életbe lépő jogszabálymódosítás értelmében a közös képviselők a saját vagyonukkal felelnek a hibáikért és a mulasztások miatt akár ötmillió forint pénzbírságra is büntethetik őket, ám ezt a riogatást Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke közleményében cáfolta. Akadályok viszont így is maradnak. Bék Ágnes tájékoztatása szerint a törvénymódosítás azt írja elő, hogy minden közös képviselőnek (házkezelőnek, intézőbizottsági elnöknek) regisztráltatnia kell magát az ingatlannyilvántartási hatóságnál és a személyes adataikat, pontos elérhetőségüket a társasház törzslapján fel fogják tüntetni. Mindezt az átláthatóság érdekében. Ezzel együtt kötelességük lesz a számviteli szabályok szerint elkészített beszámolót benyújtani. Aki ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget 2020. május 1-ig, azt a tisztségéből fel kell menteni, vagyis a jövőben nem láthatja el a közös képviselői feladatokat. Mint már annyiszor, a törvény végrehajtási rendelete még nem jelent meg, így a részletszabályok nem ismertek. Ha mégis előírnák a vagyoni felelősséget, illetve a bírságolást, akkor ez majd ebben a rendeletben szerepelhet. Akár lesz szankció, akár nem, az mindenesetre megfontolandó, hogy érdemes-e a szükséges szakmai tudás nélkül társasházkezelőnek állni. A kérdés korántsem alaptalan, mert a közös képviselők többsége (a pontos szám nem ismeretes) jelenleg mindenfajta szakirányú előképzettség nélkül tevékenykedik, mivel egyéb munkája mellett dolgozik. A társasházi tulajdonosok a megmondhatói, hogy ez a hiányos tudás sok esetben okoz vitás, olykor botrányos helyzeteket a lakóközösségekben. A jelenlegi 4,4 millió magyarországi lakásból 1,5 millió olyan társasházban van, amelynek feladatait a sokmilliós költségvetéseket kezelő közös képviselő látja el. Mivel a társasházi törvény módosításának célja nem az volt, hogy elrettentse a gyakorló közös képviselőket a feladattól, hanem hogy a lakóközösségek biztonságban érezzék magukat azáltal, hogy megfelelő szakmai tudással rendelkezőkre bízzák a ház sok millió forintos pénzügyeit, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szükségesnek látta, hogy segítse a közös képviselőknek megszerezni a szakmai tudást - tudtuk meg Sztranyák Józseftől. A BKIK alelnöke hozzátette, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elsőként számukra engedélyezte ezt a képzést. A 40 órás, önköltséges programot úgy alakították ki, hogy a résztvevők munkájuk mellett is el tudják végezni a tanfolyamot: 8 héten át, hetente egyszer 5 órában zajlik az oktatás.

Gépészet és tűzvédelem is lesz

A képzés keretében a közös képviselők tanulnak majd a társasházak jogszabályi hátteréről, az ingatlannyilvántartási rendszerekről, valamint épületgépészeti, tűzvédelmi előírásokról és a lakóközösségi kapcsolatok fejlesztéséről is. A sikeresen vizsgázó résztvevők a BKIK által nyilvántartott tanúsítványt kapnak, amely nem OKJ-s bizonyítvány, csak a felnőttképzési törvénynek megfelelő, úgynevezett “D” típusú képzés, amely engedélyhez kötött.

Szerző