Az etióp miniszterelnök kapja a Nobel-békedíjat

Abij Ahmed Ali országának Eritreával közös határán dúlt konfliktus békés rendezéséért nyerte el az idei elismerést.

Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnök kapta az idei, egyben 100. Nobel-békedíjat. Az oszlói Norvég Nobel Bizottság 1901 óta osztja ki az elismerést. Idei választását a bizottság azzal indokolta, hogy Abij Ahmed Ali erőfeszítései, amelyeket a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében tett, és mindenekelőtt országának a szomszédos Eritreával 1998-ban kirobbant konfliktus megoldásának érdekében tett kezdeményezései, a 2018-ban aláírt békeegyezmény elismerést és ösztönzést érdemelnek. A norvég bizottság szerint Abiy Ahmed még az útja elején jár: a díjat azért kapta, hogy folytassa a megkezdett munkát, tehát a mostani elismerés egy, még folyamatban lévő békefolyamatért jár neki.

A díj történetében eddig 68 alkalommal ítélték azt oda egy személynek vagy szervezetnek, 30 alkalommal osztották meg két díjazott között, és csupán kétszer történt meg, hogy három személynek kellett osztoznia rajta. Az eddigi legfiatalabb Nobel-békedíjas a tálibok által üldözött, az iskolabuszon meglőtt pakisztáni kislány, Malala Juszafzai volt, akit 2014-ben 17 évesen díjazott a norvég bizottság. A legidősebb pedig a lengyel-brit fizikus, Joseph Rotblat volt, aki 87 évesen vehette át az elismerést 1995-ben.

Abij Ahmed Ali nem az első aktív vezető politikus, aki magáénak tudhatja a díjat, és nem is tűnik ki a sorból, hiszen szinte minden eddigi kormány- és államfőt a béke érdekében tett erőfeszítéseiért díjazták. 1906-ban Theodore Roosevelt, az USA elnöke, 1919-ben Thomas Woodrow Wilson, az USA elnöke, 1921-ben Hjalmar Branting svéd miniszterelnök (ő az egyetlen kivétel, a svéd szocializmus megteremtője), 1991-ben Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke, 1994-ben Jichák Rabin izraeli miniszterelnök, 2000-ben Kim Dedzsung dél-koreai elnök, 2009-ben Barack Obama, az USA elnöke, 2011-ben Ellen Johnson-Sirleaf, Libéria köztársasági elnöke, 2018-ban Juan Manuel Santos, Kolumbia elnöke.

Idén a svéd klímaaktivista gimnazista lányt, a Fridays for Future elnevezésű, péntekenként már világszerte fiatalok millióit utcára vivő demonstrációsorozat elindítóját, a 16 éves Greta Thunberget tartották legesélyesebbnek a fogadóirodák. Ám, hogy mire épülnek ezek a tippek, tulajdonképpen rejtély, hiszen a bizottsághoz befutó jelölések 50 évig titkosítva maradnak, és bár a jelölők számára nem kötelező a titoktartás, valójában nem ismert soha a jelöltek névsora. Idén is annyit lehetett tudni, hogy összességében 301 jelölés történt, 223 személyt és 78 szervezetet terjesztettek elő a díjra, ami a negyedik leghosszabb lista 1901 óta.