„Aranykor”: adósságba fullad Budapest

Publikálás dátuma
2019.10.12. 07:35

Fotó: Népszava
A kormányzati sikerjelentések szerint Tarlós István vezetése alatt aranykorát éli a főváros – a szakértő másként látja: vagyonának, pénzügyi önállóságának jelentős részét most vesztette el a városvezetés.
– Budapesten legutóbb a XIX. és a XX. század fordulóján lehetett aranykorról beszélni, de csak ha az elmúlt harminc évhez viszonyítjuk a jelenlegi helyzetet, akkor is azt kell mondanunk: az elmúlt lassan tíz év a főváros egy kifejezetten rossz időszaka – állítja Király Dávid, a Republikon Intézet várospolitikai szakértője. Király a kétezres évek eleje óta foglalkozik Budapesttel. Szerinte nem lehet a főváros virágzásáról beszélni akkor, amikor a jelenlegi városvezetés költségvetésének, hatásköreinek, pénzügyi önállóságának jelentős részét elveszítette az elmúlt időszakban. 2017-ig Budapest mintegy 500 milliárd forintot veszített saját vagyonából azzal, hogy ellentételezés nélkül az államhoz került a Városliget, az Erzsébet tér, a Dagályfürdő, az Operettszínház, a teljes HÉV-hálózat, illetve a fővárosi hulladékgazdálkodás szinte teljes bevétele. Igaz, 2013-ban a kormány átvállalta a Demszky Gábor-féle városvezetés által hátrahagyott adósságállomány mintegy 60 százalékát. Tarlós 2009-2010-ben azzal kampányolt, hogy a 20 éven át regnáló Demszky teljesen eladósította a várost – az új politikai garnitúra 2010-ben mintegy 180 milliárd forint adósságot örökölt. A kormány közbenjárásával ez konszolidálódott, ám az elmúlt öt évben mégis sikerült újból feltornázni szinte ugyanarra a szintre, mint 2010-ben volt. – Lassan 170 milliárd forintra rúg Budapest adósságállománya, ami alig marad el attól, amit az előző vezetés hátrahagyott. Ráadásul ez nem egy ütemezett adósság, a főváros folyamatosan görgeti maga előtt, mert nem tud vele mit kezdeni – fogalmazott Király Dávid. Az elemző emlékeztetett a 3-as metró szerelvények felújításának költségeire is, ami kamatokkal együtt mintegy 90 milliárd forintra rúg. – Ennyi pénzből fapados felújítás helyett akár teljesen új, modern metrókocsikat is lehetett volna vásárolni – mondta. 
Október elején a Napi.hu is arról írt: hitelek nélkül nem tudná finanszírozni kiadásait a fővárosi önkormányzat, ezért szinte naponta vesz fel milliárdos hiteleket. A városháza szerződései szerint csak idén júliusban mintegy 17,5 milliárd forintos folyószámlahitelt kapott az önkormányzat az OTP Banktól. – Kezükbe adtam azt a kimutatást, amelynek minden pontja ellenőrizhető. 170 projektből áll, amit megvalósítottunk Budapesten. Ennyit arról, hogy tönkretettük a várost – mondta Tarlós István az Indexnek adott, pénteken megjelent interjújában. Kitért arra is: számos elismerés érkezett külföldről arról, hogy Budapest Európa legjobb úti célja, Kelet-Európa legélhetőbb fővárosa. Emellett kikérte magának, miért nevezik egyesek „fideszes bábnak”, amikor számos alkalommal összeveszett már a miniszterelnökkel. – A főpolgármester kilenc éve ugyanazokkal a külföldi elismerésekkel dicsekszik. Korábban sűrűbben kapott ilyeneket a főváros. Elismerem, Budapest valóban jó hely, de nem Tarlós munkássága miatt, hanem annak ellenére – vélekedett Király Dávid. Szerinte a főpolgármester sosem vállalt valódi konfliktusokat, a fajsúlyos ügyekben mindig hallgatott vagy engedett a kormánynak. Az olyan nagy projektek pedig, mint a Puskás Stadion felépítése, a Várban történő építkezések vagy a Városliget beépítése nem a főváros, hanem a kormány érdekeit szolgálják. A Városliget múzeumparkká alakítását egy felmérés szerint a budapestiek 86 százaléka elutasítja.
Szerző
Témák
Budapest
Frissítve: 2019.10.12. 12:44

Napsütéses, meleg időt hoz a hétvége

Publikálás dátuma
2019.10.12. 06:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Éjszaka többfelé párássá válik a levegő, de napközben akár 24 fokot is mérhetünk.
Továbbra is száraz, egyre enyhébb levegő érkezik fölénk, és erősödik a nappali felmelegedés – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. Szombaton a köd és párásság feloszlása után túlnyomóan napos idő várható kevés fátyolfelhővel, csapadék nem lesz. Helyenként megélénkül a déli, délnyugati szél. A hőmérséklet kora délután 18 és 24, késő este 9 és 14 fok között valószínű. Vasárnap éjszaka többfelé párássá válik a levegő, kiterjedtebb ködtakaró az északi, északnyugati megyékben alakulhat ki, és ott maradhat meg legtovább a délelőtt során. Ezek feloszlását követően viszont döntően napos időre számíthatunk változó mennyiségű fátyolfelhőzettel. Csapadék nem lesz, de a délies szelet – főként a Dél-Dunántúlon – kísérhetik élénk lökések. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4 és 11, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 24 fok között várható, a tartósabban ködös északnyugati tájakon lehet hűvösebb az idő. Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád és Vas megyére a sűrű köd miatt elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. 
Szerző

„Megszületett az ellenzéki választó” – Interjú Haraszti Miklóssal

Publikálás dátuma
2019.10.12. 06:50

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az együttműködő pártok begyakorolják az önkényuralom utáni konszenzusos kormányzást - mondta Haraszti Miklós író-politikus, az EBESZ volt sajtószabadság-felelőse.
Sokan úgy vélik, hogy az ellenzék utolsó reménye lehet a vasárnapi voksolás. Ön szerint mi a választás tétje? Ez az utolsózás a „magyarpesszimista” publicisztika mantrája, az első választás óta utolsóznak. Maga a szó is azt jelzi, hogy nem folyamatot értelmeznek, nem távlatokban gondolkodnak. Az Orbán-rendszerben valójában a félsiker is teljes siker, de a „magyarpesszimista” elemzésben nincs félsiker, csak kudarc. A mostani választás tétje az, hogy az ellenzék sikeres együttműködése következtében stratégiai helyszíneken bizonyosodik be: szoros a verseny, vagyis a Fidesz legyőzhető, persze csak egy folyamat végén. A Fidesz által teremtett választási rendszer logikájához kilenc év után most nő fel először az ellenzék. A vasárnapi voksolás még néhány fájó alulmaradás esetén sem a vég lesz, hanem a kezdet. Vége lesz az összefogás-mantrának? Az most kezdődik csak igazán, de nevezzük inkább együttműködésnek. A vasárnapi választás egyik eredménye az lesz, hogy 2022-ben Orbán Viktor már nem számíthat ellenzéki széthúzásra. Még fontosabb, hogy a választók szilárd elvárása is ez lesz. Nincs más út, mint organikusan lebontani az Orbán-rendszert, mert a művi út - a forradalom vagy az ellen-kétharmad - jelenleg csak álom. Magyarországon már nem csak Orbán hatalomgyakorlása folyik, hanem ezzel párhuzamosan a köztársaság helyreállítása is. A választók és az ellenzéki pártok is tanulnak, az együttműködéssel ugyanis begyakorolják az önkényuralom utáni konszenzusos kormányzást is.
Kilenc évre volt szükség, hogy ezt megértsék? Orbán nem ígért könnyű álmot. Nincs gyorstalpaló megoldás a népbutító önkényuralom ellen. Azt a demokráciát nevezhetjük „nyugati minőségűnek”, vagyis érettnek, önfenntartónak, amely saját kínján megtapasztalta, hogy a szabadságot nemcsak idegen hatalmak vehetik el, hanem demokratikus úton is el lehet veszíteni. Például, ha maffiózókat választanak meg, vagy akár csak túlnyeréshez segítenek egy erőt. Amikor ezt a válságot egy társadalom végigvívja és saját erejéből legyőzi, akkor ellenállóbbá válik az immunrendszere a későbbi bitorlókkal szemben. Gondoljon Amerikára: ilyen válság volt Lincoln polgárháborúja, valamint a múlt századi polgárjogi mozgalom is, és most is ilyen csata zajlik a Trump-féle népbutítással szemben. Szlovákia például ebben is előttünk jár. Igen, ott a sajtó és a civil társadalom meg tudta buktatni Fico kormányfőt, s ennek köze van ahhoz, hogy ők már a kilencvenes években keresztülmentek Vladimir Meciar populista dúlásán. Akkor ugyanolyan együttműködéssel győztek, mint amilyennel most Magyarország kísérletezik. És láss csodát, Szlovákiában újra beindult a politikai forgószínpad. Tévedés ne essék, tökéletes demokrácia nincs, de működő van. A demokrácia legegyszerűbb definíciója: egy olyan rendszer, ahol békésen leváltható a kormány. Az illiberális demokrácia célja viszont, hogy olyan szabályokat hozzon, amelyeket betartva képtelenség a békés váltás. A távlatos gondolkodás ebben a kettősségben gondolkodik. Most az ellenzék az együttműködéssel végre megtalálta Orbán leváltásának a kulcsát és bebizonyítja, van jövője a forgószínpadnak és a koalíciós kormányzásnak. 
Sok elemző, publicista évek óta bírálja az ellenzéki politikusokat, de ez nem meglepő, elvégre kilenc éve képtelenek megközelíteni Orbán Viktort. Kétségtelenül a pártok hibája volt, hogy csodavárásban hagyták a szavazókat, viszont az elemzők épp a csodát kérték számon rajtuk, így aztán folyamatos volt az anyázás. Közben viszont korszakváltó esemény történt, megdőlt Orbán centrális erőtere, vagyis már nem képes fenntartani a megosztottságot. Tavaly decemberben a rabszolgatörvény alkalmával először dolgozott össze minden olyan ellenzéki erő, amelyik helyre akarja állítani a hatalommegosztás rendszerét. Ezt pedig egy mélyebb történés váltotta ki, méghozzá az, hogy megszületett az „ellenzéki választó”, akinek szinte mindegy kire szavaz, csak azt nézi, hogy a választottja közösen dolgozzon és ne a lehetséges partnerével viaskodjon.  A centrális erőtér bukásával is maradt még a kormánypártiak tarsolyában néhány ötlet, például a kamupártok. 2010-ig az EBESZ médiabiztosaként, utána pedig választási missziók vezetőjeként jártam Közép-Ázsiát. Az ottani illiberális rendszerek többnyire álpártokkal őrizték meg a választás látszólagos szabadságát. Az álpárt viszont csak akkor működik, ha már egyébként sincs választási szabadság. Még Közép-Ázsiában sincs megtévesztő ereje az álpártnak, inkább csak díszlet. A valódi pártok korrumpálása viszont működőképes módszer lehet. S még veszélyesebb egy másik, Oroszországból vagy Azerbajdzsánból importált módszer, amikor a leuralt választási szervek vagy az Állami Számvevőszék segítségével büntetik azokat, akik együttműködnének. Orbán ezzel is próbálkozik, és jó, hogy a pártok erre közösen reagáltak, habár nem eléggé hevesen. A baloldali szavazók viszont továbbra sem szavaznak szívesen a Jobbikra. Tény, az antifasisztáknak nehéz feldolgozniuk a Jobbik színváltását. Nem tartják őszintének, mert a párt személyileg csak lassabban változhat, mint a kommunikációja, ráadásul ha életben akar maradni, akkor ki sem átkozhatja magát. Persze a Jobbiknak az együttműködés érdekében meg kell válnia a toxikus figuráktól. Ezt egyébként többnyire derekasan meg is teszi. Hogy miért elfogadhatók az együttműködésben? Mert a Jobbikban megértették: érdekük a demokrácia helyreállítása. Addig voltak együttműködésre elfogadhatatlanok, amíg azt remélték, hogy a Fideszt válthatják a demokrácia megsemmisítőiként. A köztársaság érdeke az, hogy legalább a helyreállításban együttműködjenek mindazok, akik elfogadják a játékszabályok rendszerét. Tegyék ezt - ha úgy tetszik - érdekből, ez ugyanis erősebb garancia, mint az ideológia. Tehát ön szerint, aki változást akar, az orrbefogva is, de voksoljon az ellenzékre? Az „orrbefogás” tavaly december előtti kifejezés. A hasznos szavazat jobb megfogalmazás.
Mi történik akkor, ha Tarlós István marad a főpolgármester? Akármi lesz, az csak a kezdet. Pár szavazaton fog múlni a főpolgármesterség, tehát nagy kár volna, ha kudarcnak látnánk az esetleges lemaradást. 2022-re tekintve Karácsony teljesítménye mindenképpen siker, mert megteremtett egy működőképes összellenzéki koalíciót, és lám a módszer megszorítja a Fideszt.  Ön több alkalommal is azt mondta, hogy elengedhetetlen az arányos választási rendszer kiharcolása. Ez most már nem olyan fontos? Továbbra is azt állítom, hogy az arányos választási rendszer kikényszerítése a demokrácia és az ellenzék szempontjából is fontos, ezért első számú közös cél is lehetne. Nagy lépés, hogy Gulyás Márton Közös Ország Mozgalma összehozta 2017-ben a pártokat, akik az Agorában nyilvános munkával meg is alkották a jövő kiváló választási törvényét. De 2018-ban az út szélén hagyták ezt a dolgot, nyilván bíztak a csodában. Az önkormányzati együttműködés következtében már újra kitűzhető ez a cél. A parlamentnek a valóságos választói akaratot kell tükröznie, ez viszont nem lehetséges a Fidesz törvénye alapján, ezért van szükség az arányos választási rendszerre. Persze önként a Fidesz ehhez csak akkor járul hozzá, ha meggyengül, hiszen akkor már neki is érdekévé válik. De ez ne a legyintésre, hanem éppen arra legyen ok, hogy az ellenzékiek már most közös célként tűzzék ki a választójog reformját, és már most is keressék a kikényszerítésének módszerét. Ön szerint lesz választási csalás vasárnap? Jó volna tudni, miért állnak le a szoftverek a választásokon, és ezalatt miért nő aránytalanul a Fidesz-voksok száma ott, ahol nincs ellenzéki számláló. Ez egyébként a pártok gyengesége. Én úgy látom, hogy döntő csalás nem volt eddig a választásokon, egy okból: a Fidesznek nem volt rá szüksége. Az persze nem kizárt, hogy a kétharmadot finoman megsegítették. Lehet, hogy meghökkentő állítás, de oda kellene eljutni, hogy a Fidesz rászoruljon a csalásra. Amikor a választás nyilvánvaló meghamisítása dönti el, kihez kerül a hatalom, akkor a Fidesz egyúttal el is veszett. Ebben az esetben a lelepleződés összeadódik a korrupció miatti felháborodással, valamint a manipulált sajtó miatti haraggal. Ilyenkor lesznek azok a történelmi pillanatok, amikor emberek tízezrei mennek ki az utcára és addig nem mennek haza, amíg új választást nem írnak ki.

Haraszti Miklós

Író-politikus, az EBESZ volt sajtószabadság-felelőse.1945-ben született, az ELTE-n magyart és filozófiát hallgatott. 1969 és 1970 között a baloldali, maoista rendszerkritikus diákmozgalom egyik szervezője. 1970 és 1971 között a Ganz–MÁVAG és a Vörös Csillag Traktorgyár marósaként dolgozott, tapasztalataiból írta meg Darabbér című könyvét, amely az első lépés volt a magyarországi szervezett ellenzék megalakulása felé. 1977-ben egyik megalapítója volt a szamizdat-mozgalomnak, 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) alapító tagja volt, részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásaiban. 1989-től 1991-ig, valamint 2000 és 2001 között – Demszky Gábor elnöksége idején – a párt Ügyvivői Testületének tagja volt. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, az SZDSZ-frakció sajtóügyi szóvivője, 1998-ban és 2002-ben képviselőjelölt volt. Több amerikai egyetemen is volt vendégtanár. 2002-től a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-felelőseként Bécsben is dolgozott.

Szerző
Frissítve: 2019.10.12. 15:40