„Aranykor”: adósságba fullad Budapest

A kormányzati sikerjelentések szerint Tarlós István vezetése alatt aranykorát éli a főváros – a szakértő másként látja: vagyonának, pénzügyi önállóságának jelentős részét most vesztette el a városvezetés.

– Budapesten legutóbb a XIX. és a XX. század fordulóján lehetett aranykorról beszélni, de csak ha az elmúlt harminc évhez viszonyítjuk a jelenlegi helyzetet, akkor is azt kell mondanunk: az elmúlt lassan tíz év a főváros egy kifejezetten rossz időszaka – állítja Király Dávid, a Republikon Intézet várospolitikai szakértője.

Király a kétezres évek eleje óta foglalkozik Budapesttel. Szerinte nem lehet a főváros virágzásáról beszélni akkor, amikor a jelenlegi városvezetés költségvetésének, hatásköreinek, pénzügyi önállóságának jelentős részét elveszítette az elmúlt időszakban. 2017-ig Budapest mintegy 500 milliárd forintot veszített saját vagyonából azzal, hogy ellentételezés nélkül az államhoz került a Városliget, az Erzsébet tér, a Dagályfürdő, az Operettszínház, a teljes HÉV-hálózat, illetve a fővárosi hulladékgazdálkodás szinte teljes bevétele.

Igaz, 2013-ban a kormány átvállalta a Demszky Gábor-féle városvezetés által hátrahagyott adósságállomány mintegy 60 százalékát. Tarlós 2009-2010-ben azzal kampányolt, hogy a 20 éven át regnáló Demszky teljesen eladósította a várost – az új politikai garnitúra 2010-ben mintegy 180 milliárd forint adósságot örökölt. A kormány közbenjárásával ez konszolidálódott, ám az elmúlt öt évben mégis sikerült újból feltornázni szinte ugyanarra a szintre, mint 2010-ben volt.

– Lassan 170 milliárd forintra rúg Budapest adósságállománya, ami alig marad el attól, amit az előző vezetés hátrahagyott. Ráadásul ez nem egy ütemezett adósság, a főváros folyamatosan görgeti maga előtt, mert nem tud vele mit kezdeni – fogalmazott Király Dávid. Az elemző emlékeztetett a 3-as metró szerelvények felújításának költségeire is, ami kamatokkal együtt mintegy 90 milliárd forintra rúg. – Ennyi pénzből fapados felújítás helyett akár teljesen új, modern metrókocsikat is lehetett volna vásárolni – mondta.

Október elején a Napi.hu is arról írt: hitelek nélkül nem tudná finanszírozni kiadásait a fővárosi önkormányzat, ezért szinte naponta vesz fel milliárdos hiteleket. A városháza szerződései szerint csak idén júliusban mintegy 17,5 milliárd forintos folyószámlahitelt kapott az önkormányzat az OTP Banktól.

– Kezükbe adtam azt a kimutatást, amelynek minden pontja ellenőrizhető. 170 projektből áll, amit megvalósítottunk Budapesten. Ennyit arról, hogy tönkretettük a várost – mondta Tarlós István az Indexnek adott, pénteken megjelent interjújában. Kitért arra is: számos elismerés érkezett külföldről arról, hogy Budapest Európa legjobb úti célja, Kelet-Európa legélhetőbb fővárosa. Emellett kikérte magának, miért nevezik egyesek „fideszes bábnak”, amikor számos alkalommal összeveszett már a miniszterelnökkel.

– A főpolgármester kilenc éve ugyanazokkal a külföldi elismerésekkel dicsekszik. Korábban sűrűbben kapott ilyeneket a főváros. Elismerem, Budapest valóban jó hely, de nem Tarlós munkássága miatt, hanem annak ellenére – vélekedett Király Dávid. Szerinte a főpolgármester sosem vállalt valódi konfliktusokat, a fajsúlyos ügyekben mindig hallgatott vagy engedett a kormánynak. Az olyan nagy projektek pedig, mint a Puskás Stadion felépítése, a Várban történő építkezések vagy a Városliget beépítése nem a főváros, hanem a kormány érdekeit szolgálják. A Városliget múzeumparkká alakítását egy felmérés szerint a budapestiek 86 százaléka elutasítja.