Amerikai katonák mellett robbannak a török tüzérségi lövedékek, szankciókat javasolnak a képviselők

Publikálás dátuma
2019.10.12. 10:28
Füst száll fel Rasulayn városából a török tüzérségi találatok nyomán, október 12-én
Fotó: Ridvan Korkulutas / Anadolu Agency
Eközben a "Béke Forrása" nevű offenzíva áldozatainak száma egyre nő.
Amerikai csapatok közelében csapódtak be török tüzérségi lövedékek olyan területen, ahol a török erők tisztában vannak azzal, hogy amerikai katonák is vannak ott, Kobáni közelében, Szíria északi részén - tudatta szombat hajnalban a Pentagon. Brook DeWalt, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője aláhúzta, hogy egyetlen amerikai katona sem sérült meg,
a lövedékek pár száz méterre tőlük csapódtak be, és az amerikai katonák nem vonultak vissza Kobáni érintett térségéből.

Törökország szerint nem az amerikai katonák voltak a tüzérségi tűz célpontjai. DeWalt kiemelte, hogy Törökországnak óvakodnia kell az olyan lépésektől, melyek amerikai védekező akciót válthatnak ki.
Emmanuel Macron francia elnök péntek éjjel telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, és abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy az észak-szíriai török offenzívának a lehető leghamarabb véget kell vetni. A francia elnök hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt meg kell akadályozni, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet újra talpra álljon,
támogatni kell azokat, akik a nyugati koalíció oldalán harcoltak a terroristák ellen, és meg kell védeni a polgári lakosságot.

Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken leszögezte, hogy az offenzíva folytatódik. A török hadsereg és az általuk felfegyverzett Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű paramilitáris szervezet szerdán támadta meg a kurdok de facto független, Rojava nevű területét Északkelet-Szíriában, terroristának bélyegezve az Iszlám Állam ellen harcoló csapatokat. Ankara névleges célja, hogy biztonsági övezetet hozzon létre a határ mentén, ahova a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérhetnek. A gyakorlatban inkább arról van szó, hogy a törökországi kurdokat elválasztanák az autonóm területet kialakító szíriai kurdoktól, ennek céljából átrajzolva a régió etnikai arcualtát is. A török hadsereg a második legnagyobb a NATO kötelékében, így nincs sok esélye a velük szemben álló Szíriai Demokratikus Erőknek (SDF).

Szankciókat javasolnak amerikai képviselők

Amerikai képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be helyi idő szerint pénteken a washingtoni törvényhozásban, amely szankciókat léptetne életbe Törökországgal szemben Ankara északkelet-szíriai offenzívája miatt. A képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a demokrata párti Eliot Engel és a bizottság rangidős republikánus politikusa, Mike McCaul által beterjesztett javaslat értelmében
azokat a török kormányzati politikusokat sújtanák büntetőintézkedésekkel, akiknek közük van az offenzívához, emellett a török védelmi ipart finanszírozó pénzintézeteket is szankcionálná.

A javaslat ezzel egy időben fegyverembargót rendelne el Törökországgal szemben, mely jelenleg nyugati - amerikai és német - fegyverekkel lövi a nyugattal szövetséges kurdokat.
Engel és McCaul korábban már határozati javaslatot is benyújtott, amely az Egyesült Államok támogatásáról biztosítja a kurdokat és elismeri szerepüket az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemben. A javaslat felszólítja Törökországot, hogy azonnal hagyja abba katonai műveleteit Északkelet-Szíriában, az amerikai kormányt pedig, hogy álljon ki az erőszak sújtotta kurdok mellett. Ez a határozati javaslat viszont jogi értelmben nem kötelező érvényű.
A szankcióknak a Capitolium mindkét házában többséget kellene kapnia, valamint az offenzívának gyakorlatilag zöld utat adó Donald Trump elnöknek is alá kellene írnia őket, hogy törvényerőre emelkedhessenek. Ennek csekély a valószínűsége.
"Annak vagyunk tanúi, hogy Törökország etnikai tisztogatást hajt végre Szíriában, kurd szövetségeseink elveszítik bennünk a bizalmukat, és feltámad az Iszlám Állam"

- nyilatkozta Lindsey Graham republikánus szenátor, a konzervatívok meghatározó alakja külpolitikai kérdésekben. Graham felszólította a kormányt, hogy "kapja össze magát".

Gyorsan nő az áldozatok száma

Szombat reggelre 30-ra emelkedett a harcokban megölt civilek száma, írja az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja tájékoztatása nyomán a Reuters. A kurd fegyveresek közül 74-en vesztették életüket a "Béke Forrása" nevű török offenzíva kezdete óta, míg az Erdogannal szövetséges fegyveresek vesztesége 49 emberélet. Ezzel szemben a török külügy azt állítja, 415 kurd fegyveressel végeztek. Az ENSZ szerint mintegy 100 ezer ember menekült el a régióból a harcok szerdai kezdete óta.

Frissítve: 2019.10.12. 13:57

Estére eléri Japánt a tájfun, a viharos szél miatt egy ember meghalt és többen megsérültek

Publikálás dátuma
2019.10.12. 10:07

Fotó: Tetsu Joko / AFP/Yomiuri
Tokióban zárva tart az üzletek, éttermek és gyógyszertárak többsége. Nem fogad és nem indít légi járatokat a tokiói Haneda nemzetközi repülőtér.
Több mint hatvan éve nem volt olyan heves tájfun Japánban, mint a Hagibisz, amely szombat estére éri el az ország fő szigetének partjait, a hatóságok a legmagasabb szintű készültséget rendelték el. A trópusi vihart megelőző heves széllökések szombaton felborítottak egy autót, vezetője meghalt a Tokiótól keletre fekvő Csiba prefektúrában – jelentette híradásában az NHK japán közszolgálati televízió. Ugyanitt négy ember megsérült, amikor a szél tetőket sodort el. Mintegy 7 ezer 200 háztartásban nincs villany a területen, ahol a múlt hónapban a Fakszaj tájfun 30 ezer épületet megrongált és jelentős áramkimaradásokat okozott. A Hagibisz, amely azt jelenti, hogy sebesség, szombat késő este éri el Japán fő szigetét Honsút. A vihar magja óránként húsz kilométeres sebességgel mozog, a Csendes-óceánon egyes helyeken a szél sebessége elérte az óránként 260 kilométert. A hatósági előrejelzés szerint ezer milliméternyi csapadék hullhat 24 óra alatt Japán középső részén, Kanto régióban. Mintegy 7,6 millió embernek javasolták, hogy készüljön fel a kimenekítésre, és 1,7 milliónak pedig közvetlen evakuálási ajánlást adtak.
A tájfun miatt a rögbi világbajnokság két meccsét is törölték, valamint a Formula1-es japán nagydíj kvalifikációs futamát is szombatról vasárnapra tették át, és ha ezt sem tudják megrendezni, akkor a pénteki második szabadedzés sorrendje lesz egyben a rajtsorrend is. Szombaton minden rendezvény elmarad a szuzukai pályán. A fővárosban, Tokióban zárva tart az üzletek, éttermek, gyógyszertárak többsége. Nem fogad és nem indít légi járatokat a tokiói Haneda nemzetközi repülőtér. A japán meteorológiai intézet a Hagibiszt az országra 1958-ban lecsapó Ida tájfunhoz hasonlította, amikor is a rendkívüli időjárás pusztításában 1200 ember halt meg.
Témák
tájfun japán

Szolidaritást vár Ankara a NATO tagországoktól

Publikálás dátuma
2019.10.12. 09:40

Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
Folyik az egymásra mutogatás Törökország szíriai hadművelete kapcsán, miközben gyűlnek az áldozatok.
A török hadsereg tegnapra teljesen körülvette Ras al Ain és Tel Abiyad városokat, ahonnan a támadás kezdete óta 64 000 ember menekült el. A török védelmi minisztérium közleménye szerint a hadsereg eddig 277 „terroristát hatástalanított”, ami azt jelenti, hogy ennyi kurd harcost ölt meg, sebesített meg vagy fogott el - a Béke Forrása fedőnevű offenzíva keretében. Eddig egyetlen török katona haláláról számoltak be. Kurd forrású pontos adatok nem kerültek napvilágra, de jelezték, a török hadsereg civileket, civil létesítményeket bombáz. Az NTV török hírtelevízió arról számolt be, hogy a tüzérség péntek kora reggeltől tűz alatt tartja a két várost, a kurd milícia harcosai pedig gumit égetnek, hogy sűrű fekete füsttel korlátozzák a látási viszonyokat a török harci gépek és a drónok számára. A kurd fegyveresek nyilvánvalóan tehetetlenek a NATO második legnagyobb hadseregével szemben.  Ankara szerdán indította el a Béke Forrása elnevezésű offenzívát Szíria északi részén, a kurd adminisztráció, Rozsava területén biztonsági okokra hivatkozva. Az Iszlám Állam elleni háború sikerében oroszlánrészt vállaló kurd milíciát, a Népvédelmi Egységeket (YPG) terrorszervezetnek tekinti a török kormányzat, mindenekelőtt az Európai Unió által is terrorszervezetnek tartott török, az IS elleni harcban ugyancsak részt vevő PKK-val való kapcsolata miatt.  A hivatalos török álláspont szerint a hadművelet terrorellenes, célja pedig egy biztonsági zóna kialakítása a török-szír határ mentén, a jelenlegi Rozsava területén, ahová majd a törökországi menekülttáborokban élő szíriai arabokat telepít vissza.  A nemzetközi szereplők általában jogosnak tekintik a török biztonsági aggodalmakat, de visszafogottságra intik Recep Tayyip Erdogant és hadseregét. A hadművelet leállítására eddig csak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szólította fel Törökországot, de ő is hozzátette: az Unió elismeri, hogy Törökország biztonsági fenyegetést lát Szíriával közös határán. Pénteken Amélie de Montchalin, Franciaország Európa-ügyi minisztere a France International rádióban azt mondta, a jövő héten sorra kerülő uniós csúcson a Törökország elleni esetleges szankciókról is fognak egyeztetni, mert mint fogalmazott, „nem maradunk tehetetlenek egy olyan helyzetben, amely sokkoló hatású a civilekre és a régió stabilitására nézve". A régió stabilitásának kérdését Jens Stoltenberg is felvetette pénteki isztambuli hivatalos látogatásán. A NATO főtitkára legitimnek nevezte a török biztonsági aggodalmakat, jelezve, hogy ennek ellenére visszafogottságot vár el a török hadseregtől.  Stoltenberg aggodalmát fejezte ki, hogy a török offenzíva növelheti a régió destabilizálásának kockázatát, veszélyeztetheti az Iszlám Állam elleni harcban elért eredményeket. A török diplomácia vezetője, Mevlut Cavusoglu a közös sajtótájékoztatón szolidaritásra szólította fel a NATO tagországokat. „Nem elég azt mondani, hogy értjük Törökország aggodalmait, Ankara nyílt támogatást vár", mondta Cavusoglu, aki képmutatónak nevezte a YPG-t támogató államokat, emlékeztetve, hogy a szíriai kurd milícia a Washington és az EU által egyaránt terrorcsoportnak tartott török PKK szövetségese. A terrorszervezetekkel megkülönböztetés nélkül kell harcolni, ahogy azt Törökország tette eddig és teszi továbbra is, szögezte le a török diplomácia vezetője.
Szerző
Frissítve: 2019.10.12. 10:40