Rivális aukciósházak képviselői, festők rokonai éppúgy ott voltak a Kieselbach Galéria pénteki árverésén, ahogy eltökélt és céltudatos műgyűjtők, akik egy vagy több előre kiszemelt kincset szerettek volna megkaparintani. Akadtak olyan, kevésbé céltudatosak is, akik a kínálat ismeretének híján több évtizedes gyűjtői tapasztalatukra hagyatkozva a helyszínen döntötték el beszállnak-e az egyes képekért vívott licitháborúba. Nem volt hiány telefonos licitálókban, és olyan látogatókban sem, akik csak azért jöttek, hogy élvezzék ezt a különös showt. A művek mennyisége, az értékek, a kínálat ezúttal is nagyjából ugyanaz volt, mint amit az elmúlt években megszokhattunk, kiugró csúcsot és kiugró visszaesést sem produkált a teltházas, 205 tételt kínáló árverés. A festményeket előzetesen szeptember 27-e és október 10-e között a galériában és online is alaposan szemügyre lehetett venni, s bár úgy tűnt, a kiállítás inkább az utca zajától menekülő, kicsit kikapcsolódni és gyönyörködni vágyókat vonzotta, a pénteki árverés végül minden bizonnyal beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A legmagasabb licit az aukció egyik sztárképére, Czóbel Béla 1920-as évek végén festett Kertben című művére érkezett, ami végül a kikiáltási ár kétszereséért, 48 millió forintért kelt el. A festőnek 2008 októberében volt már egy ilyen árú leütése, akkor egy 1908-ban készült csendélet cserélt gazdát a Virág Judit Galéria egyik aukcióján. „Sosem lehet tudni, hogy valamikor valami miért mennyiért kel el, hogy mi a reális ára egy képnek. Ha egy árverésen van két megszállott, aki ugyanazt a tételt akarja magának és van mögöttük elég anyagi erő, akkor egekbe tornázhatják egy kép árát. Azt szokták mondani, hogy az árverés az egók és pénztárcák csatája, és az nyer, aki tovább bírja.” – mondta lapunknak az aukciót értékelve Martos Gábor, művészeti író, aukciós szakértő.
„Ha egy valamit kéne kiemelni én most Hantai Simont mondanám, aki a világban az egyik legdrágábban és legjobban eladható magyar származású művész (mi nyilván magyar, a világ francia művészként tartja számon). Nagyjából másfél milliárd forint körüli az ő legdrágább leütése, Magyarországon 18-19 milliós leütést ért már el tavaly, de ez a 30 milliós darab eddig magasan a hazai árverési csúcsát jelenti. Ez azt bizonyítja, hogy valószínűleg beérett a Makláry Galériának az a sok-sok éven át tartó részben magyarországi részben nemzetközi munkája, ami lehetővé tette, hogy a Hantai egyáltalán erre a szintre elérjen. Itt is telefonos licitek voltak tehát lehet legalábbis élni a gyanúperrel, hogy Franciaországból vagy akár más külföldi országokból is licitáltak erre a képre, amihez az ottani árviszonyokhoz képest így viszonylag olcsón lehetett hozzájutni.” De ha már a csúcsoknál tartunk, Hantai Simon Blanc című alkotása mellett rekordot döntött a másik 30 milliós leütés, Vörös Géza Műtermi csendélete is. Neki egy 26 milliós licit volt az eddigi rekordja.
A festménnyel kapcsolatban Kieselbach Tamás MTI-nek adott nyilatkozatában kiemelte: a muzeális értékű darab érdekessége, hogy díszletként szerepelt az 1937-es Úrilány szobát keres című Kabos Gyula filmben. Mindezeken túl 14 millió forintot fizettek Batthyány Gyula Fiatal lány virágos ruhában című olajképéért és Nagy István Csíki havasokat ábrázoló tájképéért is. A közönség nagy része a kedvencek elkelte után kezdett szétszivárogni, az utolsó képeknél már csak a megszállott érdeklődők maradtak helyükön. A bálterem előterét megtöltő elégedett zsivaly hangja és a lépcsőfordulókban tárolt, fóliába tekert képek látványa zárta az estét.