Mindent eldöntő hét kezdődik a brit politikában

Publikálás dátuma
2019.10.13. 16:30

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Hétvégére kiderül, október 31-én súlyos kompromisszumokon alapuló alkuval, rendezetlenül, vagy csak később lép ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból.
Az egy héttel korábbi állapothoz képest összehasonlíthatatlanul pozitívabban kezdődik a politikai hét a szigetországban. Boris Johnson brit és Leo Varadkar ír kormányfő csütörtöki észak-angliai találkozása egy rendszerint házasságkötésekre igénybe vett fényűző helyszínen a jelek szerint olvadást indított el a fagyos kapcsolatokban. Az enyhülés mindenképpen kellő alapot szolgáltatott arra, hogy újult erővel folytatódjanak az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tárgyalások, egyelőre titokban. Magáról az új “deal”-ről kevés konkrét információ áll rendelkezésre. A brit sajtóhoz kiszivárogtatott hírmorzsák szerint Johnson visszatért az elődje, Theresa May által kidolgozott alkunak ahhoz az eleméhez, mely Észak-Írország számára egyszerre teszi lehetővé az Egyesült Királyság, illetve az EU vámrendszeréhez tartozást. A terv értelmében az árucikkek vámellenőrzésére az Ír-tengeren kerülne sor, de Ulster az Egyesült Királyságra érvényes kereskedelmi szerződésekből és partneri viszonyokból is tud majd profitálni. A brit kormánynak egészen biztosan meg kellett hátrálnia néhány nappal korábbi ötlete elől, mely lényegében vétójogot biztosított volna az észak-ír Demokratikus Unionista Párt számára, hogy az autonóm stormonti nemzetgyűlésben ellehetetlenítse a szerződés későbbi sorsát. 
Erre a hétre aztán tényleg illik a kulcsfontosságú jelző, hiszen ha a sorsdöntő október 17-18-i EU csúcsértekezleten megállapodás születik a két fél között, közel negyven év első szombati westminsteri parlamenti ülésén szavazásra kerülhet a brit részről jelentős engedményeket követelő alku. A voks kimenetele természetesen nem biztos, lévén Boris Johnson jelenleg 43 fős kisebbségben van. A képviselők is tisztában vannak azonban a rendezetlen kieséssel együtt járó kockázatokkal. A gazdasági nehézségeken kívül arra is kell gondolniuk, hogy titkosszolgálati jelentések szerint észak-írországi disszidens republikánus csoportok terrorista akciókra készek Ulsterben és Angliában egyaránt, másutt, mint többek között Glasgowban pedig szektariánus zavargásokra kellene számítani. Ráadásul a honatyáknak is nyilván feltűnt, mennyire elegük van az embereknek a népszavazás óta eltelt három év gyakran terméketlennek látszó vitáiból. Az első munkanapon azonban Boris Johnson ünneplő ruhát ölthet, hogy méltó külsővel jelenjen meg II. Erzsébet társaságában az új parlamenti ülésszak hagyományokban és pompában egyaránt gazdag nyitó ülésén. A királynői trónbeszéd várhatóan nagy teret szentel a Brexittel kapcsolatos törvényeknek, de az igazán bombasztikus bejelentések a közszolgáltatások, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a nemzetbiztonság és az igazságszolgáltatás javítása terén várhatók, hivatalosan is jelezve a megszorító intézkedések felfüggesztését, illetve a közelgő előrehozott parlamenti választás kampányának nem hivatalos kezdetét. A The Sunday Times értesülései szerint a megállapodás esetleges alternatívája az EU-tól való békés elválás és viszonylag gyorsan lebonyolítható szabadkereskedelmi megegyezések sorozata lehet. Boris Johnsont változatlanul köti a parlament által hozott törvény, mely szerint brüsszeli alku híján október 19-én kérvényeznie kell a brit EU-tagság október 31-i határidejének meghosszabbítását.

Merkel a török hadművelet azonnali leállítását kérte Erdogantól

Publikálás dátuma
2019.10.13. 15:42

Fotó: KAY NIETFELD / AFP
A vezetői megbeszélést a török elnök kezdeményezte, miután Németország felfüggesztette a Törökországba irányuló fegyverexportot.
Törökország szíriai katonai műveletének azonnali leállítását sürgette Angela Merkel német kancellár vasárnap Recep Tayyip Erdogan török államfővel telefonon folytatott megbeszélésén - közölte a német szövetségi kormány helyettes szóvivője. Ulrike Demmer közleménye szerint a megbeszélést a török államfő kérésére folytatták.Angela Merkel a beszélgetés során figyelmeztetett: Törökország szíriai művelete "a jogos török biztonsági érdekektől függetlenül" azzal fenyeget, hogy a helyi lakosság jelentős része menekülésre kényszerül, destabilizálódik a régió és ismét megerősödik a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet - írja az MTI.
Ugyancsak vasárnap Manfed Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője egy beszédében hangsúlyozta, hogy Törökország hadseregének bevonulása Szíriába ellentétes a nemzetközi joggal, az Európai Unió reakciója pedig egyelőre elégtelen. Mint mondta, az EU-nak világossá kell tennie Erdogan számára, hogy „gazdasági következményeket von maga után, ha továbbra is ezen az agresszív úton jár”. Erdogan korábban arról beszélt, hogy a „Béke forrásának” nevezett hadműveletet mindenképpen folytatni akarja; Franciaország és Németország ezután bejelentette, hogy leállítják Törökország felé irányuló fegyverexportjukat, és figyelmeztették Ankarát, hogy hadművelete az európai biztonságot is fenyegeti. A szerda óta tartó szíriai török offenzívának eddig több száz halálos áldozata van, az előrenyomuló török csapatok elől 130 ezer kurd menekült el.
Szerző

Már százharmincezren menekültek el a kurdok ellen indított török támadás miatt

Publikálás dátuma
2019.10.13. 14:45

Fotó: BULENT KILIC / AFP
Az offenzívának már több tucat halálos áldozata van, köztük sok civil.
Százharmincezernél is többen kényszerültek otthonuk elhagyására Szíria északkeleti részén a török hadsereg és a velük szövetséges milíciák által a héten indított offenzíva miatt - jelentette be az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) vasárnap. Az OCHA szerint elsősorban a török határhoz közeli Tell-Abjad és Rász el-Ajn településekről menekülnek az emberek, becslések szerint pedig további mintegy 400 ezer civil szorul segítségre az összecsapások miatt. Ugyanekkor a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd vezetésű ernyőszervezet vasárnap azt közölte, hogy a török hadsereg ágyúzása következtében csaknem 800-an szöktek meg az észak-szíriai Ajn Íszában lévő táborból, ahol az Iszlám Állam terrorszervezet családtagjait őrzik. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns civil szervezet értesülései szerint a táborban káosz uralkodik.
A kurd hatóságok leszögezték, hogy a központ ágyúzása a terroristák támogatását jelenti. A héten korábban már öt terrorista megszökött az ugyancsak kurd ellenőrzés alatt álló Kamisli börtönéből, miután a török hadsereg ágyútűz alá vette a várost. Az SDF bejelentette azt is, hogy a török offenzíva kezdete óta már 76 katonája vesztette életét a harcokban, akik közül 31-en szombat óta estek el. Ankara és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport szerdán indította a Béke Forrása fedőnevű offenzíváját Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetnek minősített, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet ellen.        Az offenzívának már több tucat halálos áldozata van, köztük civilek is. Az első áldozatok között volt egy keresztény család.