Előfizetés

Papírpalackban árulná a sört a Carlsberg

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.14. 09:50

Fotó: Carlsberg
A környezetterhelést csökkentené a fenntartható módon előállított, újrahasznosítható csomagolással a dán sörgyártó.
A dán sörgyár pénteken Koppenhágában bemutatta a papírpalack két olyan prototípusát, amely javarészt fenntartható módon előállított farostból készül és teljesen újrahasznosítható. A palackok valójában kétrétegűek, és egyelőre csak a külső burok van papírból, a belső, vízhatlan és a minőséget megőrző réteg polimerekből áll, de a cég tovább dolgozik azon, hogy egyáltalán ne kelljen felhasználni műanyagot.
A papír sörös palackokkal való kísérletezés része a sörgyár azon törekvésének, hogy nullára szorítsa le üzemeinek karbonkibocsátását, 2030-ig pedig 30 százalékkal csökkentse a teljes értékesítési lánc ökológiai lábnyomát. Mint közölték, a nagyüzemi használatra alkalmas papírpalack kifejlesztése céljából a sörgyár egyesíteni akarja erőit a Coca-Colával, az Absolut svéd vodkagyártóval és a L'Oréal kozmetikai konszernnel.

Az átlagnál is gyorsabban változik a Földközi-tenger térségének időjárása

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.14. 09:26

Fotó: JOSEPH EID / AFP
Fenyegeti a Földközi-tenger térségének élelmiszer- és vízkészleteit az, hogy a térségben a globális átlagnál jóval gyorsabban emelkedik a hőmérséklet.
A globális átlagnál jóval gyorsabban emelkedik a hőmérséklet a Földközi-tenger térségében, fenyegetést jelentve a régió élelmiszer- és vízkészleteire – figyelmeztetnek kutatók egy új tanulmányban.
„Világviszonylatban ez a klímaváltozás által leginkább érintett régiók egyike” – mondta Nasser Kamel, a Mediterrán Unió főtitkára, a több mint 600 kutatót tömörítő Mediterranean Experts on Climate and Environmental Change (MedECC) nevű szervezet által készített tanulmány ismertetésekor. A Földközi-tenger térsége három kontinens, Európa, Ázsia és Afrika egyes részeit foglalja magába. A régióra enyhe, esős telek és forró, száraz nyarak jellemzőek. Az iparosodás előtti korszakhoz képest mostanra 1,5 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet a térségben, ami meghaladja az 1,1 Celsius-fokos globális átlagot.
A kutatók előrejelzései szerint 2040-re 2,2 Celsius-fok lesz az átlaghőmérséklet emelkedése a térségben, és a század közepére a régió bizonyos részein akár a 3,8 Celsius-fokot is elérheti. Rendszeresebbé, illetve intenzívebbé fognak válni az aszályok. A hőmérséklet-növekedéssel párhuzamosan a csapadékmennyiség csökkenni fog a következő évtizedekben. Egyes területeken, például a Balkánon és Törökországban akár 30 százalékkal is csökkenhet a csapadék mennyisége, miközben a heves esőzések gyakoribbá válhatnak.
Az emelkedő hőmérséklet és a csapadék hiánya hozzájárul a kiszáradáshoz, ami fenyegetést jelent a térség élelmiszer- és vízkészleteire. A térségben élő „vízszegény” emberek száma a 2013-ban becsült 180 millióról várhatóan eléri és akár meg is haladja a 250 milliót a következő két évtizedben. A terményekre a gyengülő talajminőség, az aszályok és hőhullámok, míg a tengeri élővilágra a túlhalászat és az egyes fajok eltűnéséhez vezető melegedő tengervíz jelent fenyegetést.

Sportot lehet csinálni az energiatermelésből

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.12. 12:15

Fotó: JEAN-FRANCOIS MONIER / AFP
A kite szörfösök ernyőjére szerelt kis szélturbinákkal megújuló energiatermelő módszert tesztelnek spanyol tudósok.
A megújuló energiát és az extrém sportokat ritkán említik egy lapon, most azonban spanyol kutatók kite szörfösök ernyőjét elemzik, hogy lehet-e a magasban megújuló energiát generáló rendszereket létrehozni a szél segítségével – írta az Independent alapján a nrgreport.com.
A Madridi Egyetem kutatói kis szélturbinákat tesznek a kite ernyőire, és mivel a magasban mindig jobban fúj a szél, az energiatermelő módszer teljesen környezetbarát, és akár drónokkal is helyettesíthető. A módszer nagy előnye, hogy olcsó, és a megfelelő magasságban bárhol használható.
Szemben a hagyományos szélturbinákkal, a levegőbeli szélenergia rendszereket sokkal könnyebb és olcsóbb lenne installálni, és az anyagköltségük is elenyésző volna. A kutatók 500 méter feletti magasságokban használnák, ahol már alig látni őket, így nem zavaróak az emberi szem számára sem, ráadásul ilyen magasan a szél is erősebb, és kevésbé szakaszos, ezért megbízhatóbb energiaforrást jelent. A rendszer könnyen szállítható és nem kell nagyobb szakértelem a felszereléséhez sem.