Reneszánszát éli az atomenergia

Publikálás dátuma
2019.10.14. 11:58

A globális felmelegedés, valamint a klímaváltozás elleni küzdelemben egyre fontosabb szerep jut a megújuló energiának és a nukleáris technológiának. A Nap nem mindig süt, illetve a szél sem mindig fúj – a fenntartható energiamixben ezért az atomenergia jelenti a stabilitást.
Ma már nincs vita arról, hogy a klímaváltozás katasztrofális következményekkel járhat, ha az emberiség nem tesz sürgősen ellene. A negatív hatásokat a saját bőrünkön érezhetjük. Folyamatosan emelkedik a globális átlaghőmérséklet, csökken a sarki jégtakarók mérete, ezzel párhuzamosan pedig folyamatos a tengerek vízszint emelkedése. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az idei volt a második legmelegebb nyár Magyarországon, az 1901-es, első hivatalos mérés óta. Az évszak középhőmérséklete 22,3 Celsius-fok volt, ami 2,1 fokkal haladja meg az 1981–2010-es átlagot. Az idei év júniusa pedig rekordot döntött: az év hatodik hónapja sosem volt melegebb a mérések elindítása óta. A kézzelfogható hatásokra figyelmeztetett az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének jelentése is, amely világossá tette, mit okoz az 1 Celsius-fokos globális felmelegedés, ami már itt van, és ez már Magyarországon is megtapasztalható. Az emberiséget fenyegető klímaváltozással, a globális felmelegedéssel összefüggő hatások mintegy 50 százaléka köthető az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátáshoz. Ebben pedig óriási szerepe van a fosszilis, vagyis a szén, gáz vagy olaj elégetésén alapuló energiatermelésnek. A globális, energiatermeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás folyamatosan emelkedik: 2017-ben 32,5 milliárd tonna rekord értéket ért el, ami 40 százalékos emelkedést jelent 2000 óta. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) égisze alatt működő Nemzetközi Energiaügynökség kitekintése szerint 2040-re 25 százalékkal nőhet a világ energiaigénye. A világon megtermelt összes villamos energia közel kétharmadát fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával állították elő 2017-ben.
Ezzel szemben az atomenergia az egyik legalacsonyabb kibocsátással működő energiatermelési mód, ezért jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenéséhez, miközben az egyre nagyobb energiaigény biztonságos kiszolgálását is biztosítja. Összehasonlító elemzések szerint a nukleáris energia esetében az egészségügyi kockázat alacsony az egységnyi villamosenergia-termelést tekintve, és helyigénye is sokkal kisebb, mint más energiaforrásoknak. Az ENSZ jelentése megállapította, hogy az atomenergia bizonyítottan hatékony módszer az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, ugyanakkor stabil és megbízható villamosenergia-forrást jelent. Ha tehát – az ENSZ-szel egyetértésben – kulcskérdésnek tekintjük, hogy sikerül-e 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését, akkor a nukleáris energia kiemelt szerepét látnunk kell. A hőmérséklet-emelkedés mérséklése pedig kulcsfontosságú. Másfél Celsius-fokos melegedésnél még elérhető, hogy 2100-ra a tengerszint növekedése 10 centiméterrel legyen kisebb, az északi Jeges-tenger nyári kiolvadása pedig csak százévente egyszer következzen be. Két Celsius-fokos átlaghőmérséklet emelkedéskor azonban ez utóbbi minden évtizedben előfordulna. A korallzátonyok 70–90 százaléka pusztulna el 1,5 Celsius-fokos, míg 99 százaléka két fokos felmelegedésnél. A klímacélok eléréséhez persze szükség van a megújuló energiaforrásokra is. Ezt azonban ki kell egészítenie egy stabil, minden körülmények között termelni képes erőforrással, mint az atomenergia. Nem mindig süt a nap, és a szél sem fúj állandóan, vagyis a kizárólag megújulókra épülő energiatermelés jelentős bizonytalanságot, kockázatot hordoz magában. Az időjárás- és napszakfüggő megújulókra, különösen a nap- és szélerőművekre nem lehet egy ország biztonságos ellátását alapozni. A megújuló és a nukleáris energián alapuló energiamix az, amely Magyarországon is képes a növekvő energiaigény fenntartható, klímabarát és olcsó kielégítésére.
Az atomerőművek globálisan évi mintegy 2,5 milliárd tonnával csökkentik jelenleg is a szén-dioxid-kibocsátást ahhoz képest, mintha termelésüket szénerőművekkel váltanák ki. Minderre jó példát szolgáltattak azok az országok, ahol az elmúlt időszakban állították le az atomerőműveket. A nukleáris termelés beszüntetésének egyik következménye az volt, hogy helyettesítő, többségükben gáz- vagy széntüzelésű erőműveket kellett csatasorba állítani. Ez pedig nemcsak sokkal többe kerül a fogyasztóknak, de jóval több káros anyag kibocsátásával is jár. Az atomenergia a – Magyarországon csak kisebb potenciállal rendelkezésre álló – vízerőművek után a világ második legnagyobb, alacsony kibocsátású energiatermelési módja. A globálisan tisztán megtermelt áram mintegy harmadát nukleáris reaktorok állítják elő. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomenergia nélkül a klímacélok elérése komoly nehézségekbe ütközne. Magyarországnak is szüksége van a paksi blokkok által termelt tiszta és olcsó áramra, hiszen az ország 2030-ra mintegy 40 százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok emisszióját az 1990-es állapothoz képest. Emellett természetesen az is cél, hogy ez a csökkentés ne lassítsa a gazdaság növekedését, ehhez pedig alacsony energiaárakra van szükség. A Paksi Atomerőmű termelése segíti a gazdasági versenyképességet, hiszen folyamatos, tiszta és olcsó villamosenergia-termelést biztosít. A Paksi Atomerőmű nélkül ezért a klímapolitikai célkitűzések teljesítése már most elképzelhetetlen lenne hazánkban.
Magyarországon kívül is számos ország tervez hosszú távon az atomenergiával. A jelenlegi tendenciák alapján 2050-re a globális villamosenergia-termelésben az atomerőművek részaránya a jelenlegi közel 10 százalékról 25 százalékra emelkedhet – hangzott el a Nukleáris Világszövetség szeptemberi, Londonban tartott konferenciáján.

Egyre több ország dönt úgy, hogy a megújulók mellett az atomenergia segítségével csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. Ezek a beruházások 15 százalékkal növelik meg a nukleáris energia globális kapacitását.

Szerző
Témák
atomenergia

Az idei áfatöbblet két családvédelmi programra is elég lenne

Publikálás dátuma
2019.10.14. 10:29

Fotó: Népszava / Népszava
Idén is sokkal gyorsabban nő az általános forgalmi adóból származó bevétel, mint amit a gazdaság növekedése alapján várni lehetne.
Az általános forgalmi adóból származik ma Magyarországon, éves szinten a legtöbb adóbevétel, hozzávetőlegesen minden negyedik adóforint ehhez az adónemhez köthető, éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy a tervekhez képest hogyan alakul az év folyamán az áfabevétel – írja az ado.hu. A portál kiemeli: idén januártól augusztusig 2904 milliárd forint (pénzforgalmi) bevételre tett szert a költségvetés általános forgalmi adóból, ami a tavalyi év első nyolc hónapi teljesítményéhez képest 19 százalékos növekedést jelent. Az első nyolc hónapban a bruttó áfabevétel 12 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami különösen annak fényében jelentős, hogy az MNB szeptemberi Inflációs jelentése szerint a háztartások fogyasztását is magában foglaló belföldi felhasználás idén 5,4 százalékkal, a fogyasztói árak pedig 3,3 százalékkal emelkednek. A növekedés dinamikája tavaly szinte minden hónapban meghaladta a 10 százalékot, néhány hónapban pedig a 20 százalékot is. Ehhez képest idén némileg mérséklődött a befizetések növekedése, de még az idei átlag is jóval 10 százalék felett van. Mindenesetre az, hogy a növekedés csúcspontja, az eddig ismertek szerint valamikor 2018 második felében volt, arra utal, hogy a befizetések meglódulásában jelentős szerepe lehetett a kötelező online számlázás 2018. július 1.-i bevezetésének – teszik hozzá.  Mint írják, a tavaly elfogadott költségvetésben 2019-re 4290 milliárd forint áfabevételt tervezett a kormány, amely az elmúlt évhez képest 362 milliárd forintos, azaz 9 százalékos növekedést jelent. Ha azzal számolunk, hogy megáll az eddig tapasztalt rendkívül dinamikus növekedés, és „csupán” a kormányzat által jósolt 9 százalékkal emelkedik az év utolsó négy hónapjában az áfabevétel, akkor is nagyot nyer az állam. Ebben az esetben ugyanis közel 250 milliárd forinttal több bevételhez jut a költségvetés, mint amennyi a tervekben szerepelt. A portál hangsúlyozza, hogy
ez majdnem kétszerese, mint amennyit a teljes családvédelmi programra fordít idén a kormány, ideértve a babaváró hitelt, a falusi CSOK bevezetését, a harmadik gyermek születéséhez kötött jelzálog-hitel elengedését, illetve a nagycsaládosok autóvásárlási programját.

Szerző
Témák
adó

332,33 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.10.14. 08:27

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel.
Az euró 332,33 forinton forgott reggel hét órakor, 33 fillérrel nőtt az árfolyama a péntek esti 332,00 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 300,45 forintról 301,34 forintra, a svájci franké pedig 301,49 forintról 302,59 forintra erősödött.
A jent 2,7818 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,7707 forinttal.
Az euró 1,1031 dolláron forgott hétfő reggel, 0,08 százalékkal gyengült a pénteki záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,10 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,0987 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9960 frankot kértek, 0,06 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,07 százalékkal gyengült a dollár, hétfő reggel 108,33 jent ért.
Szerző