Előfizetés

Fájdalmat is okozhat a makacs köd

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.14. 16:17

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Bár frontmentes, késő nyárias az időjárás, a reggeli, későn feloszló pára- és ködfoltok megterhelik a immunrendszert, és a nagy hőingás is megviselheti az érzékenyebbek szervezetét.
Az időjárás-előrejelzések szerint egész héten frontmentes marad az idő, azonban megérkeztek az ősszel gyakori, akár makacs reggeli ködfoltok. Ezek feloszlása után aztán késő nyárias hőmérsékletekben lehet részünk, a napsütés pedig kifejezetten kellemes hangulatot és hőérzetet teremt még a szél ellenére is – írta Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója a Facebook-oldalán. A szakember azt ajánlja, érdemes kihasználni a jó időt, és minél többet a szabadban lenni.
A nehezen feloszló köd sokaknak okozhat kellemetlenséget; fokozódhatnak a kopásos eredetű ízületi bántalmakkal élők panaszai, de a nyirkos időszakokban a kórokozók is könnyebben terjednek. Romlik a hő- és komfortérzet is, a fényhiány pedig fáradékonyságot okozhat. A makacs köd megterhelheti az immunrendszert. 
A hűvös reggelt gyors melegedés követi, délutánra helyenként 25 fok köré is melegedhet a levegő. A néhol több mint tízfokos hőingás is sokaknak jelenthet fokozott terhelést: gyakori tünet lehet a vérnyomás-ingadozás, a krónikus betegek és az idősek múló rosszullétet és keringési panaszokat tapasztalhatnak. A melegedés hatására melegfronti jellegű tünetekre is számítani kell, általános lehet a migrén, a fáradékonyság – olvasható a Meteo Klinika oldalán.

Tovább él, aki gyorsan jár

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.14. 14:43

Fotó: CONCEPTUAL IMAGES/SCIENCE PHOTO / AFP
Jó jelzője a gyaloglás leggyorsabb, de még nem futó tempója a szervezet és az agy öregedésének egy új amerikai kutatás szerint.
 A lassabban gyaloglóknál egy 19 fokozatú skálán „gyorsabb öregedést” mutattak ki, tüdejük, fogsoruk és immunrendszerük általában rosszabb állapotban volt, mint a gyorsabban gyaloglóké – idézte a JAMA Network Open című szaklap friss számában megjelent tanulmányt a SciendeDaily.com.      
Aki 45 évesen gyorsabban gyalogol, annak fiatalabb a szervezete és az agya is. „Az a meglepő, hogy ezt 45 éveseknél állapítottuk meg, nem idős geriátriai pácienseknél” – mondta Line J.H. Rasmussen, a Duke Egyetem pszichológiai és idegtudományi tanszékének kutatója.
A kutatásban résztvevők gyerekkorában végzett mérések előre jelezhették, kiből lesz lassabb gyalogos. Háromévesen felvett IQ-, nyelvi értési és kudarctűrési tesztjeik, mozgásuk ügyessége és érzelmeik irányításának képessége „megjósolta” a 45 éves kori gyaloglási sebességüket.
„Az orvosok tudják, hogy akik a hetvenes, nyolcvanas éveikben lassabban járnak, általában előbb halnak, mint a hasonló korban gyorsabban gyaloglók. Az új tanulmány azonban az óvodás kortól az életközépig terjedő időszakot ölelte fel, és azt találta, hogy a lassú járás évtizedekkel az öregség előtt jelzi a problémát” – mondta Terrie E. Moffitt, a Duke Egyetem és a King's College London tudósa, a tanulmány vezető szerzője.
A hosszú távú kutatás majdnem ezer embert vizsgált, akik mindannyian az új-zélandi Dunedinben születtek ugyanabban az évben. Életük során rendszeresen vizsgálták őket, utoljára 2017 áprilisa és 2019 áprilisa között, 45 éves koruk körül. 
Az utolsó mérések MRI-eredményei azt mutatták, hogy a lassabban járóknak általában kisebb volt az agytömegük és az agykéreg vastagsága, kisebb az agyfelszín területe és több volt az agyi erek betegségének a jele, vagyis agyuk valamivel idősebbnek tűnt a gyorsabban gyaloglókéhoz képest.

Hárman kapták a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

Bonta Milkós
Publikálás dátuma
2019.10.14. 12:10

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer részesül az elismerésben.
Nem gyakran fordul elő az ötven esztendeje alapított közgazdasági Nobel-emlékdíj történetében, hogy egy valóban közérdeklődésre számot tartó, és mindenki által érthető tudományos teljesítményt elismerjenek. A szegénység elleni küzdelem azonban úgy látszik kivétel. Négy esztendővel azután, hogy Angus Deaton, brit közgazdászt díjazták a globális szegénység felmérésére használt modell megalkotásáért, hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentette, ismét ennek a kutatási témának az elismerését látta időszerűnek. Idén az indiai Abhijit Banerjee és a francia Esther Duflo házaspárt, valamint az amerikai Michael Kremert – mindhárman az Egyesült Államokban kutatnak – díjazza. A három közgazdász a globális szegénység enyhítésére irányuló kísérleti megközelítésükért – a kisebb, kezelhető problémákra bontják le az összetett kérdést – kapják a Svéd Nemzeti Bank által alapított elismerést. A három közgazdász többek között Indiában, Nyugat-Kenyában hosszú ideig tartó vizsgálatot folytatott a szegénység valóságos elemeit kutatva.
Molnár György, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja főmunkatársa a Népszava érdeklődésére egy példával világította meg a díjazottak tudományos eredményeinek lényegét. A közgazdászok körében állandó vitatéma, hogy a szegénység az úgynevezett „egészségcsapdával” jellemezhető. Vagyis azáltal válnak tömegek valóságosan szegénnyé, ha az már egészségük romlásával jár együtt. (Shoppenauer szerint ,,Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi”. ) A most díjazott kutatók több millió szegénységben élő közül véletlenszerűen választottak ki egy nagyobb csoportot, akiknek az otthonát ellátták olcsó maláriaszúnyog elleni hálóval. Egy másik csoportnak nem lett hálója. Egy esztendő múlva orvosok megvizsgálták mind a két csoportot. Számukra nem a konkrét megbetegedés volt az érdekes, hanem az, hogy az egészség és a szegénység közötti kapcsolat miként alakult. Kiderült, a szúnyoghálót használókat kisebb mértékben sújtotta a szegénység, mint a kontrollcsoportot. A Nobel-emlékdíjjal elismert közgazdászok azt hirdetik, hogy a szegénységcsökkentő programokat hasonló hatásvizsgálatok alá kellene vetni, mint az orvosságokat, hogy megértsük működésüket. Véletlenszerűen választanak egy-egy program célkitűzései alapján jogosultak közül olyanokat, akik részt vehetnek a programban, és egy kontrollcsoportot, amelynek tagjai ugyanolyan jellemzőkkel bírnak, de nem részesülhetnek a segítségnyújtásban, legyen szó ingyen maláriahálóról, iskolaköpenyről vagy mikrohitelről. Duflo és Banerjee 2011-ben kiadott közös könyvükben mutatták be, hogy nem találni olyan szegénységi csapdákat, amikből a kitörés csak a segély mennyiségén múlna. Viszont azonosítottak egy sor olyan programot (oltások, táplálékkiegészítés, megtakarításösztönzés), ahol kevés pénzzel nagyon sokat lehet segíteni. Szerintük a nagy költés gyakran pazarláshoz vezet, és forrást von el a bevált, költséghatékony programoktól.

A díjazottak

Esther Duflo 1972-ben született Párizsban, a Massachusettsi Műszaki Egyetem professzora. Ő a második nő a világtörténelemben, aki megkapta a közgazdasági Nobel-díjat. Emellett a 46 éves tudós a legfiatalabb, aki valaha is megkapta a díjat. Férje, Abhijit Banerjee; ők az első házaspár, amelynek mindkét tagja a közgazdasági díj kitüntetettje. Az alapvetően Indiában végzett kutatásainak köszönhetően Barack Obama amerikai elnök fejlesztési kérdésekben illetékes tanácsadója lett 2013-ban. Abhijit Banerjee 1961-ben Indiában született, a Massachusettsi Műszaki Egyetem professzora. Amerikai állampolgár, akinek a fejlesztési közgazdaságtan területén végzett munkásságát ismerte el a svéd tudományos akadémia, különös tekintettel a globális szegénység enyhítésére. Michael Kremer 1964-ben született, a Harvard egyetem professzora, aki a fejlődő afrikai és latin-amerikai országok szakértője. A 1990-es évek közepén a Kenya nyugati részén végzett kísérleteivel megmutatta, hogyan lehetséges egy sor külön intézkedéssel javítani az iskolások eredményeit.