Az EU egésze elítéli a török offenzívát, és egyetlen tagország sem szállít fegyvert Erdogannak

Publikálás dátuma
2019.10.14. 15:48

Fotó: AREF TAMMAWI / AFP
"Néha az Európai Unióban is történnek csodák" - ezzel vezette fel a bejelentést a luxemburgi külügyminiszter.
Az "embargó" jogi részleteit még ki kell dolgozni, de a politikai döntés megszületett: az Európai Unió tagállamai megállapodtak abban, hogy egyetlen ország sem szállít fegyvereket Törökországnak. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter arról is beszámolt, hogy az EU tagállamai egyként ítélik el Törökország északkelet-szíriai bevonulását, amelyet inváziónak tekintenek, és amelyet a nemzetközi jog alapján semmi sem indokol. Asselborn reggeli nyilatkozatában a török offenzívát bűncselekménynek nevezte, továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy a szíriai beavatkozás más NATO-országokat is háborúba sodorhat, ha Szíria vagy szövetségesei ellenoffenzívát indítanak Törökországgal szemben, és ezért Ankara kéri a katonai szövetség alapító szerződésének kollektív védelmet lefektető 5. cikke alkalmazását. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Twitteren azt írta, hogy a külügyminiszterek megállapodásra jutottak az északkelet-szíriai kérdéssel kapcsolatos zárónyilatkozat szövegéről, és az EU teljesen egységes. A dokumentumot egyelőre nem tették közzé, így részletei még nem ismertek.
Federica Mogherini
Fotó: Dursun Aydemir / AFP

Megerősödhet az Iszlám Állam

Az unió tagországainak külügyminiszterei tanácskozásukon, a döntést megelőzően arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Uniónak hangsúlyoznia kell, hogy a civil lakosságot is súlyosan veszélyeztető észak-szíriai török katonai műveletek destabilizálják a régiót, és újabb komoly humanitárius katasztrófával fenyegetnek.  Heiko Maas német külügyminiszter kiemelte, hogy már eddig is ezrek menekültek el otthonaikból. "Látni kell, hogy az ilyen műveletek az Iszlám Állam ismételt megerősödéséhez vezetnek, amelyet minden eszközzel meg kell akadályozni" - fogalmazott. A katonai offenzíva jelentősen hátráltathatja az ENSZ által támogatott békefolyamat kimenetelét, ami nem csak a régió, de Európa biztonságát is veszélyezteti. Az uniónak ismételten és nagyon határozottan hangsúlyoznia kell Törökország felelősségét a kérdésben, ugyanakkor fontos az is, hogy a szoros párbeszéd folytatódjon a felek között - hangsúlyozta a német külügyminiszter. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter azt mondta: az Európai Uniónak nagyon határozottan el kell ítélnie a Szíria észak-keleti részén vezetett török offenzívát, és fel kell szólítania Ankarát, hogy állítsa le a támadásokat. Mindez, úgy tűnik, megtörtént, az Európai Unió ritka egységet mutat a kérdésben.
Tízezrek menekülnek az érintett területekről
Fotó: Delil Souleiman / AFP

Putyinék különutasok

Oroszország még gondolni sem akar arra, hogy katonai konfliktusba sodródhat Törökországgal az Északkelet-Szíriában zajló török offenzíva miatt - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn Rijádból. Felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus megelőzésére a két ország katonái kommunikációs csatornákat építettek ki egymás között, és hogy Moszkva és Ankara egyéb szinteken is kapcsolatban áll egymással. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban telefonon beszélt török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal, és eszmecserét folytatott egymással a két ország külügyminisztere is.

Eközben Törökország

 Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn arra utalt, hogy a török hadsereggel szövetséges Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű arab ellenzéki milícia az északkelet-szíriai offenzívával párhuzamosan betörhet az északnyugati, ugyancsak a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd fegyveresei által ellenőrzött Manbídzs térségébe is. A török államfő az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatót, mielőtt Azerbajdzsánba indult hivatalos látogatásra, szerinte Törökország és az Egyesült Államok annak idején arról állapodott meg, hogy az YPG - amelyet Ankara terrorszervezetnek, Washington ugyanakkor szövetségesének tekint - 90 napon belül elhagyja Manbídzs térségét. Erdogan azt mondta: több mint egy év eltelt, de a kurd milícia még mindig nem vonult ki onnan. A török elnök jelezte: "Manbídzs tényleges birtokosai, arab testvéreink be fognak oda lépni". Ankara pedig biztosítani fogja belépésüket és ottani biztonságukat - tette hozzá.            Az Ihlas török hírügynökség hétfőn azt jelentette, hogy az északkelet-szíriai offenzívával párhuzamosan az Eufrátesz folyó nyugati partjára, tehát a 2016 augusztusa óta török fennhatóság alatt álló területekre is érkeztek török csapatok, harckocsik, páncélautók és katonai személyzet. Az Ihlas úgy tudja, hogy a katonák pontonhidat építenek, és átlépnek az Eufrátesz keleti oldalára, az YPG fennhatósága alatt álló területekre. 
Ankara a szerda óta zajló Béke Forrása fedőnevű északkelet-szíriai hadművelet keretében állítása szerint már ellenőrzése alá vonta a határ menti Rász el-Ajn és Tell-Abjad városát, az új célpont pedig nyugatról bevenni a szintén határ mentén fekvő Kobani városát. Az YPG-vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab ernyőszervezet vasárnap megállapodott Damaszkusszal szíriai kormányerők telepítéséről a török határ mentén, hogy segítséget nyújtsanak a török offenzíva megállításához, valamint "azoknak a területeknek a felszabadításában, ahová behatolt a török hadsereg a zsoldosaival együtt". A megállapodás értelmében a kormánykatonák az SDF-fel együtt ellenőrzésük alá vonják a Kobánihoz közeli határszakaszt. Erdogan hétfőn - az ezt keresztező török terveket illetően - úgy vélte, hogy Kobániban "nem lesz gond", mert a Damaszkuszt támogató Oroszország "pozitívan áll" a dologhoz. Az al-Majadín szíriai állami televízió közlése szerint a szíriai katonák vasárnap Manbídzs területére is beléptek.
Szerző

Trónbeszéd a Brexit árnyékában – Az október 31-i kilépés a prioritás

Publikálás dátuma
2019.10.14. 15:13

Fotó: TOBY MELVILLE / AFP
Hétfő délelőtt, a westminsteri parlamentben sor került II. Erzsébetnek az új ülésszakot megnyitó trónbeszédére, melyet ezúttal nem csak a nem is kissé anakronisztikus hagyományok szigorú követése, a lenyűgöző fény és pompa miatt kísért világszerte nagy figyelem.
A „Queen’s Speech” időzítése különösnek tűnt annak fényében, hogy nem tudni, az Egyesült Királyság ténylegesen mikor csukja be maga mögött az EU ajtaját, létrejön- e megállapodás London és Brüsszel között, illetve mi lesz a kimenetele a szinte elkerülhetetlennek látszó újabb előrehozott választásnak. Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy a 93 éves uralkodónak rövidesen ismét meg kell tennie a Buckingham-palota és a Westminsteri Palota közötti rövid távolságot. Miután a királynő magára öltötte a monarchia ceremoniális tartozékait, a „Black Rod”, a felsőház ceremóniamestere – a tisztséget mellesleg a történelem során első ízben tölti be nő – az alsóház tagjait „beparancsolta” az ünnepi palástot, talárt, díszegyenruhát viselő lordok házába. Az íratlan szabályok értelmében a felvonulás során a két vezető párt ugyanazért a területért felelős politikusa egymás mellett vonul és általában igyekszik „kötetlen” beszélgetést folytatni. Boris Johnson kormányfő és Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére láthatólag nem talált közös témát, igyekeztek szinte tudomást sem venni egymásról. Üdítő színfoltként Dennis Skinner veterán republikánus munkáspárti képviselő ezúttal sem adta meg a tiszteletet az elnyűhetetlen királynőnek, szokásához híven az alsóház első sorában elfoglalt állandó helyén várta ki társai visszatérését. 
II. Erzsébet, aki férje, Fülöp edinburghi herceg visszavonulása óta Károly walesi herceg és Kamilla, Cornwall hercegnője társaságában tesz eleget hivatalos parlamenti kötelezettségének, 26 törvény megvitatására tett javaslatot a következő ülésszak során. A Brexit dominanciájának jegyében az uralkodó rögtön azzal kezdte felolvasását, hogy „kormányának prioritása mindig is az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való távozásának biztosítása volt október 31-én”. Ígéretet tett, hogy kormánya „a szabadkereskedelmen és a barátságos együttműködésen alapuló új partneri viszonyt keres az Európai Unióval”. A már a következő parlamenti választás kampányába illő törvényjavaslatok közé tartozik 20 ezer új rendőr munkába állítása, a kiadatási szabályok reformja, melynek keretében gyanúba keveredett bűnözőket azonnal le lehet tartóztatni, amikor az Interpol kiadja Vörös Riasztását, nem megvárva, amíg elbírálják a letartóztatási parancsra vonatkozó kérelmet. A legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek a jövőben nem lesz automatikus joguk határozott időre szóló elzárásuk felének elengedésére. Az EU elhagyására szavazott választópolgárokat megnyugtathatja, hogy „Bevándorlási és Szociális Koordinációs” törvény készül az EU-ból érkezett dolgozók szabad mozgásának befejezésére és egy pontokon alapuló munkavállalási engedélyezési rendszer bevezetésére. Környezetvédelmi statútum gondoskodik a műanyagból készült termékek használatának csökkentéséről, a biodiverzitás helyreállításáról, a vízminőség javításáról és a levegőszennyezés visszaszorításáról. A mintegy tízperces felsorolás egyik fénypontjaként a westminsteri parlament hozzá fogja segíteni az éttermi pincéreket, hogy a kuncsaftoktól kapott borravaló és felszolgálási költség egyenesen hozzájuk kerüljön. A westminsteri képviselőknek a következő napokban nem csak a törvényhozási programra, hanem az esetleges új brüsszeli kilépési megállapodásra is koncentrálniuk kell. Miután a kormány éppen 43 fős kisebbségben van, nehéz eldönteni, melyik kerül előbb II. Erzsébet elé királyi szentesítésre.

Már hivatalos: Kövesi lesz az európai főügyész

Publikálás dátuma
2019.10.14. 15:10
Laura Codruța Kövesi
Fotó: ANDREI PUNGOVSCHI / AFP
Az Európai Unió Tanácsa megerősítette az EU-hoz akkreditált nagykövetek szeptemberi szavazását.
Egy hosszú és kiélezett kinevezési procedúra ért véget hétfőn azzal, hogy az Európai Unió Tanácsa megerősítette az EU-hoz akkreditált nagykövetek szeptemberi szavazását, és hivatalosan is jóváhagyta Laura Codruța Kövesi kinevezését az Európai Ügyészség élére – írja a főtér.ro. A portál kiemeli, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) korábbi főügyésze lehet az első, aki ezt a tisztséget betölti, gyakorlatilag ő fogja az alapoktól kezdve felépíteni az új európai intézményt, melynek feladata az uniós pénzügyi érdekeket sértő csalási, korrupciós, pénzmosási ügyek felgöngyölítése, büntetőeljárások indítása. Az Európai Ügyészség 2020 novemberében kezdheti meg a munkát, Kövesi mandátuma pedig hét évre szól.
Szerző