Előfizetés

Lecserélték a Filmalap teljes döntőbizottságát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.14. 16:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Káel Csaba egyetlen korábbi tagot tartott meg.
Megújul a Magyar Nemzeti Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága - írja az MTI. A testületet hétfőtől Káel Csaba rendező, filmügyi kormánybiztos; Kálmán András, a filmalap vezérigazgató-helyettese, filmforgalmazási szakember; Pesti Ákos producer, gyártásvezető; Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró; valamint Pál Ákos, a filmalap vezérigazgatója alkotja. A filmtörvény szerint az öttagú testület elnöke a filmalap vezérigazgatója, további tagjai pedig a vezérigazgató által megbízott mozgóképszakmai tapasztalattal rendelkező szakértők. A Magyar Nemzeti Filmalap pályáztatása folyamatos, a megújult Filmszakmai Döntőbizottság október 15-én tartja első ülését. Jelenleg több mint harminc egészestés mozifilm gyártásának előkészítése, forgatása vagy utómunkája van folyamatban, továbbá számos filmterv és forgatókönyv fejlesztése zajlik a filmalap anyagi és szakmai támogatásával. Még idén megérkezik a hazai mozikba a Drakulics elvtárs című Kádár-kori vámpírvígjáték, a Szép csendben című dráma, a Valan című, Erdélyben forgatott thriller és a Seveled című romantikus vígjáték. Káel Csaba a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán végzett Makk Károly osztályában, mesterei Fábri Zoltán, Szabó István, Ragályi Elemér és Illés György voltak. Rendezőként jegyzi a 2002-ben bemutatott nagyszabású Bánk bán operafilmet, számos tévéjátékot, rövidfilmet, reklámfilmet és portréfilmet készített. 2011 óta a Müpa vezérigazgatója, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, érdemes művész, Budapest kulturális és turisztikai nagykövete. Kitüntették Nádasdy-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, emellett a Francia Becsületrend lovagja. Kálmán András jogász, médiaszociológus. A mozgóképszakma szinte minden gyakorlati ágában dolgozott: volt a Magyar Televízió programszerkesztője, képi és hangutómunka-stúdiók vezetője, de a legtöbbet filmforgalmazóként tevékenykedett: moziüzemeltetőként, DVD-kiadóként. Filmipari tapasztalatát és jogi végzettségét a szerzői jogvédelem területén egyesítette az ASVA jogvédő szervezet vezetőjeként, emellett éveken át volt a Filmforgalmazók Egyesületének és a Videó Kiadók Egyesületének vezetőségi tagja és elnöke. 2015 óta vett részt a Filmszakmai Döntőbizottság munkájában. Pesti Ákos producer, gyártásvezető, 1994 óta foglalkozik filmgyártással. Pályafutását játékfilmekkel kezdte, majd dokumentumfilmek gyártásvezetőjeként dolgozott. Ezután egy 10 éves reklámfilmes kitérő következett, akkor gyártásvezetőként és a saját gyártásban készülő reklámok producereként dolgozott, majd ismét játékfilmekben dolgozott. Számos hazai és nemzetközi film elkészítésében vett részt. Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró. A történelmi regényeit több nyelven publikáló szerző, széleskörű tapasztalatokkal rendelkező televíziós és játékfilmes forgatókönyvíró. Pályafutása 2006-ban indult, a legtöbbet foglalkoztatott magyar forgatókönyvírók közt tartják számon. Munkája során előszeretettel dolgoz fel történelmi témákat. Többek közt a Liszt Ferenc születésének bicentenáriumi évében készült Utolsó rapszódia, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából készült dokumentumfilm-sorozat, a Szabadság-tér '56 és a Securitate operatív tevékenységét feltáró Janus forgatókönyvírója. A Magyar Írószövetség tagja, a FilmJus forgatókönyvíró szekciójának alapító tagja, a Budapest Film Academy vendégelőadója. Pál Ákos közgazdász több magyar és nemzetközi pozícióban szerzett vezetői tapasztalatokat, a filmalap munkáját közelről ismeri, hiszen az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseletében felügyelte a filmalap tevékenységét. A Filmszakmai Döntőbizottság helyettes tagja Lukácsy György. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett esztétika diplomát, majd a jezsuita rend felnőttképzési intézetében, a Faludi Ferenc Akadémián vett részt filmtörténelem, filmesztétika képzésen. Az elmúlt tíz évben a Heti Válasz filmkritikusaként dolgozott, tanulmányai jelentek meg, visszatérő szakértője volt a közszolgálati televízió kulturális csatornáinak. 2018-ban jelent meg az MMA Kiadó gondozásában a Csíksomlyói passió című kötet, amelynek társzerzője és szerkesztője. Több dokumentumfilm és online sorozat szerkesztője, forgatókönyvírója, 2018 óta a Nemzeti Színház irodalmi munkatársa. Eddig olyan nevek ültek a bizottságban többek között, mint az ELTE filmszakának egyik legnevesebb tanára, Kovács András Bálint, a legnagyobb nézőszámú magyar filmek közül többet is jegyző rendezők és forgatókönyvírók, Goda Krisztina, Divinyi Réka vagy Hegedűs Bálint, és olyan többszörösen díjazott filmrendezők, mint Fekete Ibolya.

A kevesebb több lett volna – Egymással küzdöttek a voksolásról tudósító tévécsatornák

Sebes György
Publikálás dátuma
2019.10.14. 15:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egymással és másfajta programokkal is küzdöttek a vasárnapi szavazásról tudósító tévécsatornák. Köztük is lehetett választani, de a kép meglehetősen vegyes.
Erős konkurenciája volt azoknak a tévéknek, amelyek még az urnazárás előtt elkezdték választási műsorukat. Két ilyen csatorna akadt: a Hír Tv és az ATV egyaránt érdemesnek vélte már délután 6 órától megpróbálni magára vonni a nézők figyelmét. Így aztán valóban megelőzték a többieket, de érdemi információkkal előbb természetesen ők sem tudtak szolgálni. Viszont megküzdhettek az ugyancsak 6 órakor kezdődött válogatott futballmeccsel, amelyről ráadásul ki voltak tiltva a felnőtt szurkolók, akiknek tehát maradt a tévéközvetítés és feltehetően nem a választási eredményekre voltak kíváncsiak helyette. Ha pedig ez nem lett volna elég, a TV2 most kezdte el a Sztárban sztár leszek című tehetségkutató élő adásait, az RTL Klub pedig biztosan számított a korábban indult sorozatok – Házasodna a gazda, Jófiúk, Love Island – megszokott közönségére. Ez azonban a jelek szerint nem zavarta az említett két programot. Az ATV-n a jobb sorsra érdemes Rónai Egon igyekezett két elemzővel magához láncolni a nézőket. Ám az ilyesfajta „mi lenne, ha…” típusú beszélgetések inkább időkitöltőnek alkalmasak, mintsem valódi értékelésekre. Aztán jött Sváby András, szokásos Heti naplójával és ha már arra járt, a továbbiakban át is vette a műsor irányítását, ami nem mindig szolgált előnyére. A Heti TV-ben közben kapcsolgattak az eredményváró helyszínekre, ahol természetesen semmi sem történt, továbbá szót adtak a stúdióban helyet foglaló és – jobboldali – politikai elfogultságukról régóta közismert „szakértőknek” és „újságíróknak”. (Ehelyütt mindkét idézőjel indokolt, hiszen az említett urak arról nevezetesek, hogy inkább megcsúfolják e két, egyébként szép szakmát.) 
Az M1 hírfolyama akkor kapcsolódott be a választási eredmények követésébe, amikor már elkezdődött a szavazatok összeszámlálása és publikálása. Érdekes volt látni, hogy őket egyáltalán nem zavarta meg a választási számítógépes rendszer immár több voksoláson tapasztalt többszöri leállása. Netán a közszolgálati média máshová van bekötve, vagy csak jól palástolják az átmeneti nehézségeket. A nézők számára az is gondot jelenthetett, hogy a műsorvezető, Németh Balázs olyan látványosan és leplezetlenül drukkol a kormánypártoknak, ami már túlzás. Ezúttal az ellenzékiséggel ugyancsak nem vádolható Mráz Ágoston Sámuel volt az, akinek néha kicsit „középre kellett húznia” az elhangzottakat. Valóban nagyszerű dolog a technika fejlődése. Vagyis az, hogy a választási eredményeket – valamennyi csatornán – áttekinthető feliratok segítségével lehet nyomon követni. Valamint az is, hogy szinte minden tévének lehetősége van kikapcsolni a különböző helyszínekre és így élő adásban beszámolni a történésekről. Csakhogy ennek is megvan a hátulütője. A nézőt ugyanis folyamatosan annyi információval bombázzák, hogy az szinte már követhetetlen. Igaz, például az ATV erre kijelölt emberei – Vujity Tvrtko és Krug Emilia - igyekeztek eligazítani a helyszínek, nevek és számok rengetegében, de kétséges, hogy próbálkozásaik sokat számítottak az egyszerű nézőknek. 
Az M1 választási műsora
Fotó: MTV
Mindebből aztán még egy probléma adódik. Amit az imént leírtunk, azzal nyilvánvalóan tisztában vannak valamennyi csatornánál. Ennek ellensúlyozására hívnak be a stúdiókba elemzőket. Akik a maguk nézőpontjából értelmezni igyekeznek az információ-tömeget. Ám sokszor okoskodnak, túlbonyolítanak, s ezzel gyakran csak megakasztják a műsorfolyamot. Némelyikük pedig politikusokat megszégyenítő elánnal teszi le a garast egyik vagy másik oldal mellett. Volt egyébként választási műsor a TV2-n is. Ebből kiderült, hogy Palik László – sportriporteri múltjának köszönhetően – gyorsan el tud hadarni rengeteg számot és nevet. Továbbá láthattuk, hogy a hétköznapokon a családi sportvetélkedőt vezető tévés attól sem lesz fiatalabb, vagy megnyerőbb külsejű, ha öltönyt és nyakkendőt ölt. S persze náluk is szerepelt szakértő, hűen a csatorna kormánypártiságához. Ezen a választási éjszakán is az RTL Klub járt jól. Náluk ugyanis leperegtek a bevált sorozatok és csak utána foglalkoztak a nap politikai eseményeivel. Vagyis akkor, amikor már sok helyen volt végeredmény, de szinte mindenütt lehetett látni, hogyan alakul a voksolás. Így aztán egy jól szerkesztett pergő adással találkozhatott a néző. Ott még az is kevéssé zavart, hogy Boros Krisztina és két elemző próbált „okoskodni”, mert aztán mindig jött a kitűnő és lényegretörő műsorvezető, Rábai Balázs és további pontos információkkal szolgált. A választás végeredménye egyébként minden csatornán ugyanaz lett és napjainkban, amikor a hatalom igyekszik minél inkább kézben tartani a médiát, már ez is nagy szó. A körítés persze eltért, de a lényeg: kevesebb több lett volna. Még egy-két szavazás, és talán erre is rájönnek.

Egók és pénztárcák csatája a Kieselbach Galériában

Kardos Orsolya írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2019.10.14. 12:30
Czóbel Béla 1920-as évek végén készült Kertben című alkotása
Czóbel Béla Kertben című olajképéért adták a legtöbbet a Kieselbach Galéria aukcióján.
Rivális aukciósházak képviselői, festők rokonai éppúgy ott voltak a Kieselbach Galéria pénteki árverésén, ahogy eltökélt és céltudatos műgyűjtők, akik egy vagy több előre kiszemelt kincset szerettek volna megkaparintani. Akadtak olyan, kevésbé céltudatosak is, akik a kínálat ismeretének híján több évtizedes gyűjtői tapasztalatukra hagyatkozva a helyszínen döntötték el beszállnak-e az egyes képekért vívott licitháborúba. Nem volt hiány telefonos licitálókban, és olyan látogatókban sem, akik csak azért jöttek, hogy élvezzék ezt a különös showt. A művek mennyisége, az értékek, a kínálat ezúttal is nagyjából ugyanaz volt, mint amit az elmúlt években megszokhattunk, kiugró csúcsot és kiugró visszaesést sem produkált a teltházas, 205 tételt kínáló árverés. A festményeket előzetesen szeptember 27-e és október 10-e között a galériában és online is alaposan szemügyre lehetett venni, s bár úgy tűnt, a kiállítás inkább az utca zajától menekülő, kicsit kikapcsolódni és gyönyörködni vágyókat vonzotta, a pénteki árverés végül minden bizonnyal beváltotta a hozzá fűzött reményeket.   A legmagasabb licit az aukció egyik sztárképére, Czóbel Béla 1920-as évek végén festett Kertben című művére érkezett, ami végül a kikiáltási ár kétszereséért, 48 millió forintért kelt el. A festőnek 2008 októberében volt már egy ilyen árú leütése, akkor egy 1908-ban készült csendélet cserélt gazdát a Virág Judit Galéria egyik aukcióján. „Sosem lehet tudni, hogy valamikor valami miért mennyiért kel el, hogy mi a reális ára egy képnek. Ha egy árverésen van két megszállott, aki ugyanazt a tételt akarja magának és van mögöttük elég anyagi erő, akkor egekbe tornázhatják egy kép árát. Azt szokták mondani, hogy az árverés az egók és pénztárcák csatája, és az nyer, aki tovább bírja.” – mondta lapunknak az aukciót értékelve Martos Gábor, művészeti író, aukciós szakértő. „Ha egy valamit kéne kiemelni én most Hantai Simont mondanám, aki a világban az egyik legdrágábban és legjobban eladható magyar származású művész (mi nyilván magyar, a világ francia művészként tartja számon). Nagyjából másfél milliárd forint körüli az ő legdrágább leütése, Magyarországon 18-19 milliós leütést ért már el tavaly, de ez a 30 milliós darab eddig magasan a hazai árverési csúcsát jelenti. Ez azt bizonyítja, hogy valószínűleg beérett a Makláry Galériának az a sok-sok éven át tartó részben magyarországi részben nemzetközi munkája, ami lehetővé tette, hogy a Hantai egyáltalán erre a szintre elérjen. Itt is telefonos licitek voltak tehát lehet legalábbis élni a gyanúperrel, hogy Franciaországból vagy akár más külföldi országokból is licitáltak erre a képre, amihez az ottani árviszonyokhoz képest így viszonylag olcsón lehetett hozzájutni.” De ha már a csúcsoknál tartunk, Hantai Simon Blanc című alkotása mellett rekordot döntött a másik 30 milliós leütés, Vörös Géza Műtermi csendélete is. Neki egy 26 milliós licit volt az eddigi rekordja. A festménnyel kapcsolatban Kieselbach Tamás MTI-nek adott nyilatkozatában kiemelte: a muzeális értékű darab érdekessége, hogy díszletként szerepelt az 1937-es Úrilány szobát keres című Kabos Gyula filmben. Mindezeken túl 14 millió forintot fizettek Batthyány Gyula Fiatal lány virágos ruhában című olajképéért és Nagy István Csíki havasokat ábrázoló tájképéért is. A közönség nagy része a kedvencek elkelte után kezdett szétszivárogni, az utolsó képeknél már csak a megszállott érdeklődők maradtak helyükön. A bálterem előterét megtöltő elégedett zsivaly hangja és a lépcsőfordulókban tárolt, fóliába tekert képek látványa zárta az estét.