Nemcsak a megyei jogú városokban szerepelt a vártnál jobban az ellenzék

Tágabb körben is jól teljesített az ellenzéki összefogás, összesen 35 tízezer fősnél nagyobb települést is „vittek el”.

A huszonhárom megyei jogú város közül tízben nyert az ellenzék, tizenháromban pedig kormánypárti a polgármester – az arány ráadásul az ellenzék javára billen a képviselő-testületek összetételének tükrében. Szolnokon, Nagykanizsán és Szekszárdon ugyanis hiába győzött fideszes polgármester, a képviselő-testületben kisebbségbe szorultak a kormánypárti erők. Vagyis, ha úgy tetszik, fordult a kocka tizenhárom-tízre. Ha eddig minden előterjesztés úgy ment át az önkormányzaton, mint kés a vajon, most épp az ellenkezőjét tapasztalják majd a városvezetők: az a minimum, hogy egyeztetniük kell az eddig gyakorlatilag levegőnek nézett ellenzéki képviselőkkel. Szalay Ferenc, Szolnok kormánypárti polgármestere első nyilatkozatában sietett is leszögezni, hogy számára ez a helyzet nem új, 1998 és 2002 között már megtapasztalta ugyanezt, bár – s ezt már mi tesszük hozzá –, azt a politika légkört a maival össze sem lehet hasonlítani.

Nemcsak a megyei jogú városok között, hanem tágabb körben is jól teljesített az ellenzéki összefogás. A tízezer fősnél nagyobb településeken 2014-ben a Fidesz-KDNP 72 városban adott polgármestert, az idén már csak 64-ben győztek jelöltjei. Az ellenzék olyan nagyobb városokban tudta átvenni a hatalmat, mint Jászberény, Baja, Szentendre, Szigetszentmiklós vagy Vác, és összesen – az öt évvel ezelőtti 32 helyett – már 35 településen dolgozhat a jövőben ellenzéki pártok támogatta városvezető. A függetlenek is jobban szerepeltek, mint fél évtizede, 18 településen pártoktól független polgármester irányíthat majd, köztük négy 20 ezresnél nagyobb városban, Cegléden, Hajdúszoboszlón, Dunaharasztiban és Hatvanban – utóbbit éppen a Fidesz-KDNP-től sikerült elhódítani. A 20 ezer fősnél nagyobb városokban – 32 ilyen akad – nemcsak a függetlenek, de az ellenzéki pártok alkotta szövetségek is jól szerepeltek, hiszen a 2014-es 21:8-as kormánypárti-ellenzéki arányt vasárnap 15:13-ra módosították.

– A 20 ezresnél kisebb városokban már kevésbé számítanak a pártok, sokkal inkább az egyénre szavaznak az emberek, emiatt minél kisebb egy település, annál kevésbé volt valószínű a változás. Az viszont egyértelműnek tűnik, ahol a korábbi kormánypárti városvezetőt legyőzte az ellenzék, ott valójában nem ők nyertek, hanem a Fidesz-KDNP veszített, azaz a kormánypártoknak el kell gondolkodniuk az eredményen – vélekedett Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

A valamivel több mint tízezer lakosával Nagyatád Somogyban nagy településnek számít, azaz érvényesül a pártpolitika, ám ezt felül tudják írni a személyes kapcsolatok, az azonosulás lehetősége.

– Amióta a Fidesz-KDNP hatalomra került, tudatosan mindenütt ugyanazzal a központi, marketingszerű kampánnyal dolgoztak – állította Ormai István, Nagyatád civil egyesület színeiben sorozatban hetedszer megválasztott polgármestere. – Ugyanazokat a virtuális üzeneteket tartalmazó sablonszlogeneket használják mindenütt az országban, ám kiderült, a választók egy jelentős része már jobban hisz a valóság bizonyosságának.