Előfizetés

Az élelmiszerek 14 százaléka nem is jut el a boltokba

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.15. 11:50

Fotó: Monika Skolimowska/dpa Picture-Alliance / AFP
Az előállított élelmiszerek 14 százaléka még azelőtt eltűnik, hogy kereskedelmi forgalomba kerülne, miközben a világon még mindig 820 millió ember éhezik - hívta fel a figyelmet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO hétfőn közzétett jelentésében.
A világon előállított élelmiszerek körülbelül 14 százaléka elvész még az előtt, hogy kereskedelmi forgalomba kerülne. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO jelentése szerint ennek a jelentős veszteségnek a visszaszorítása serkentené a globális gazdasági növekedést és termelékenységet, segítene az éhezés elleni küzdelemben és csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását is.
"Gyakran gondolkodom azon, hogyan engedhetjük meg, hogy élelmiszert dobjunk ki, amikor naponta továbbra is 820 millió ember éhezik a világban"

- fogalmazott Csü Tung-jü, a FAO főigazgatója.

A FAO különbséget tesz az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék között. Az előbbi a szervezet meghatározása szerint a betakarítás vagy szállítás közben elveszett élelmiszer, az utóbbi pedig abból keletkezik, hogy a boltok vagy a fogyasztók kidobják.
A FAO 2011-ben úgy becsülte, hogy a világon előállított élelmiszer mintegy egyharmada vész el vagy kerül a szemétbe évente, a most kiadott jelentés azonban arról árulkodik, hogy ez "nagyon durva" becslés volt. A római központú szervezet a jelentésében azt ígérte, hogy az élelmiszer-veszteség meghatározását követően, egy későbbi fázisban azt is közzéteszi, hogy mekkora az élelmiszer-hulladék mértéke. 
A jelentés hangsúlyozta: miközben elég világos és indokolt célkitűzés az élelmiszer-veszteség és -hulladék mennyiségének csökkentése, ennek elérése nem egyszerű, és teljes megszüntetése talán nem is reális. Példaként azt hozták fel, hogy a műanyag csomagolás segít megőrizni az ételek frissességét, ugyanakkor a műanyag használata a környezetszennyezés miatt nem kívánatos. "Néha van értelme a műanyag használatának, de ez mindig a helyzettől függ. Meg kell találni az egyensúlyt" - magyarázta Andre Cattaneo, a FAO szakértője.

Ilyen volt az első Kutyás Critical Mass (videó)

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.14. 13:59

Fotó: Balogh Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Szombaton a Hősök terén rendezte meg az első, figyelemfelkeltő kutyás vonulását a ZöldEb – Kutyás Érdekvédelmi Egyesület és a Magyar Állatvédők Országos Szervezete.
Először rendezték meg a biciklis Critical Mass mintájára rendezett kutyás felvonulását a felelős kutyatartás népszerűsítésével foglalkozó ZöldEb - Kutyás Érdekvédelmi Egyesület. A Kutyás Critical Masson szombaton Budapesten több száz kutya és gazdája sétált a Szent István Bazilikától a Hősök teréig, ahol szimbolikusan a magasba emelték a pórázokat, sokszor az ebestül – írta a Szeretlek Magyarország.
Az esemény beharangozója alapján megírtuk, Magyarországon hárommillió kutya él, azaz a magyarok több mint harmada olyan háztartásban, ahol legalább egy kutya is lakik. Budapesten majdnem minden negyedik ember tart kutyát, ez közel félmillió ebet jelent, ami még európai szinten is kiemelkedő szám.  A magas kutyatartási kedv a konfliktusokat is okoz, a Kutyás Critical Mass célja a figyelemfelkeltésen túl az is, hogy a kutyások és az ebet nem tartók békésen éljenek egymás mellett.  

Tovább sodródik az Antarktiszról leszakadt Zápfoghegy

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.14. 10:23
Illusztráció
Fotó: Ozge Elif Kizil/Anadolu Agency / AFP
A kutatók szerint a hatalmas jéghegy frontálisan fog ütközni az Amery jégmező egy másik területével.
A jeges kontinens keleti oldala feletti égbolt tisztasága miatt az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel-2 műholdja által készített űrfotókon teljes pompájában látható a 315 milliárd tonnás jéghegy – írja a BBC hírportálja. Az 1636 négyzetkilométeres jégdarab két héttel ezelőtt tört le az Ameryről és azóta nagyjából 90 fokban elfordult.
Bár az Egyesült Államok országos jégközpontja (National Ice Center) a D28 nevet adta a leszakadt jégtömbnek, a kutatók Zápfoghegyként emlegetik. Ennek oka, hogy annak a területnek a közelében tört le, amelyet Mozgó Fognak is neveznek, mivel műholdfelvételeken kiesni készülő tejfogra hasonlít az alakja.
Az Antarktisz partközeli szelei és áramlatai nyugat felé sodorják a nagyméretű jéghegyeket, amelyek gyakran nekiütődnek a partvonalnak, újabb jégdarabokat letörve a selfjégből és saját magukból is. A felvételek tanúsága szerint a jéghegy frontálisan fog ütközni az Amery egy másik területével. A szakemberek szerint valószínűleg több év is eltelik, mire a D28 darabkora hasad és elolvad.
Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt.
A tudósok tisztában voltak azzal, hogy a térségben jéghegyfialás várható, azonban több figyelmet fordítottak a most leszakadt tömbtől keletre lévő Mozgó Fogra. Mindkét terület ugyanahhoz a repedésrendszerhez tartozott, a Mozgó Fog azonban, ugyan meglazulva, de a helyén maradt.
A jéghegyek leválása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben. A jégborjadzás nincsen kapcsolatban a globális felmelegedéssel. Műholdas adatok alapján az Amery nagyjából egyensúlyban van a környezetével az erős nyári felmelegedés ellenére is. 
A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra. Az ausztrál antarktiszi kutatócsoport (Australian Antarctic Division) azt is figyelemmel kíséri, hogy reagál az eseményre az Amery-selfjég, ugyanis a leszakadás befolyásolhatja a törések viselkedését, így a Mozgó Fog stabilitását is.
A 2017-ben a Larsen-C selfjégről letört gigantikus A68 jéghegy több mint háromszor nagyobb volt a D28-nál.