Hamarosan a kormány elé kerülhet az egészségipari stratégia – jelentette be Lengyel Gyöngyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium egészséggazdaságért felelős miniszteri biztosa a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) keddi konferenciáján. A stratégiában gyűjtötték össze az ipar problémáit, valamint az ezekre orvoslást kínáló megoldási javaslatokat is.
Az ágazat sok-sok nehézséggel küszködik. A MAGYOSZ elnöke, Greskovits Dávid jó ideje szorgalmazza, hogy a jogszabályi- és működési környezet alakításakor vegyék figyelembe a gyógyszeripar érdekeit. A konferencián elhangzott, hogy például az év elején bevezetett új európai gyógyszer-azonosítási rendszer (szerializáció) óriási terheket rótt rájuk. Idén februártól kellett alkalmazni az egyedi dobozazonosítókat, ami számításaik szerint dobozonként 70-75 forintos pluszköltséget jelent a termék eladási árától függetlenül. Mindez pedig a profitban és a foglalkoztatásban nem hozott előnyt. Súlyos tízmilliárdokat kellett csak arra költeni, hogy a cégek a piacon maradhassanak. Voltak olyan cégek, amelyek nem tudtak mindennek eleget tenni, emiatt (is) sok gyógyszer vált tartósan vagy átmenetileg hiánycikké. A gyógyszerhiányhoz ezen túl hozzájárult például a parallel export is. Ez azt jelenti, hogy az árkülönbség miatt nálunk felvásárolnak és az unió más országaiban értékesítenek egyes termékeket. Lengyel Gyöngyi adatai szerint a tavalyinál negyedével több a hiánycikk.
Ha a kormány elfogadja a napokban közigazgatási egyeztetésre bocsátott egészségipari stratégiát, külön innovációs ügynökség foglalkozna a hazai egészségipar támogatásával, benne a magyarországi gyártók versenyképességének javításával. Például azzal, hogyan lehet minél gyorsabban új készítményeket támogatáshoz juttatni, vagy miként lehet a magyar gyógyszerek hazai forgalmának arányát növelni. Lengyel Gyöngyi beszélt arról, is: az ellátás biztonságát szolgálja, hogy hamarosan beindul Debrecenben a hazai oltóanyaggyártás. Vizsgálják annak lehetőségét is, hogy a V4 országok miként vásárolhatnának közösen gyógyszereket. E lépéstől azt remélik, hogy nagy tételben olcsóbban juthatnának hozzá az innovatív, drága terápiákhoz. A tervezet részeként van javaslat arra is, hogy a központi egészségügyi adatbázisban tárolt adatok kutathatóvá váljanak.
A rendezvényen kiderült az is, hogy az egészségbiztosító is új befogadási rendszeren, az úgynevezett értékalapú támogatási szisztémán gondolkodik. Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgató-helyettese szerint új finanszírozási megoldásokra van szükség. Tavaly a gyógyszerkiadások 50 százalékát a betegek 3 százalékára fordította a NEAK. Legtöbben egyébkén - 2,9 millióan - magas vérnyomás kezelésére szolgáló gyógyszereikhez kapnak támogatást, a második legnagyobb támogatott csoport a cukorbetegeké.
Egyre inkább előtérbe kerül az értékalapú alapú finanszírozás, aminek lényegi eleme, hogy a biztosító csak akkor fizetne a kezelésért, ha az az előre meghatározott mértékben valóban használ a betegnek.
