Navalnij alapítványánál razziáztak, 30 régióban csaptak le a nyomozók

Publikálás dátuma
2019.10.15. 17:46
Nyomozók a Korrupció Elleni Küzdelem Alapítvány moszkvai irodájánál, október 15-én
Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP
Még az ellenzéki Korrupció Elleni Küzdelem Alapítvány munkatársainak otthonait is átkutatták.
Harminc oroszországi régióban tartottak házkutatást pénzmosás címén a központi Nyomozó Bizottság (SZK) emberei az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus kezdeményezésére létrejött Korrupció Elleni Küzdelem Alapítvány irodáiban és munkatársainak lakásán - jelentették kedden orosz hírügynökségek. Az alapítvány több munkatársát beidézték kihallgatásra. A szervezet moszkvai irodájának ajtaját Navalnij és Pavel Zsdanov, az alapítvány igazgatója szerint betörték a hatóság emberei.
Az orosz igazságügyi minisztérium múlt héten külföldi ügynöknek minősítette az alapítványt, arra hivatkozva, hogy megítélése szerint ennek megfelelő funkciókat töltött be, befolyást próbált gyakorolni az államhatalom szerveire és külföldi támogatásban részesült.
Az SZK augusztus elején indított bűnvádi eljárást az alapítvány ellem egymilliárd rubel (mintegy 4,7 milliárd forint) értékű pénzmosás címén.

A Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány számláit akkor zárolták az orosz hatóságok, az intézkedés az alapítvány több alkalmazottjának magánszámláját is érintette. Akkor is tartottak házkutatást több alapítványi munkatársánál, az érintettek szerint több esetben indokolatlanul erőszakot alkalmazva.
A 2011 óta működő alapítvány több vezető munkatársa indulni kívánt a szeptemberi moszkvai képviselő-testületi választáson. Az illetékes hatóságok azonban elutasították, hogy jelöltként jegyezzék be őket, ezért kulcsszerepet játszottak a nyár folyamán a tisztességes választások jelszavával megrendezett fővárosi tüntetések szervezésében. Ezeket az illetékes hatóság nem engedélyezte, számos részvevő ellen eljárás indult.
Navalnijt különben olyan konzekvensen zargatják a hatóságok, hogy már az Emberi Jogok Európai Bírósága is elmarasztalta miatta Oroszországot. Rendszeresen letartóztatják, ismert olyan eset is, hogy miközben előzetesben volt, váratlanul eltört az ujja. Razziáztak már irodájában is, valamint adminisztrációs eszközökkel ellehetetlenítették indulását az orosz elnökválasztáson, ahol Vlagyimir Putyin kihívója lett volna.
Szerző

Orban-kormány alakul Romániában

Publikálás dátuma
2019.10.15. 16:26
Ludovic Orban, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (Partidul National Liberal,PNL) elnöke nyilatkozik a sajtónak, miután a kétkamarás román parlament 238 igen szavazattal megszavazta a Viorica Dancila vezette szociáldemokrata kormány ellen indított bizalm
Fotó: Baranyi Ildikó / MTI
Az államfő Ludovic Orbant, a Nemzeti Liberális Párt elnökét bízta meg kormányalakítással.
Klaus Iohannis román államfő Ludovic Orbant, az eddig ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét bízta meg kormányalakítással kedden, miután a parlament múlt héten megvonta a bizalmat Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök kormányától. Bejelentését követően Iohannis rámutatott: átmeneti kormányról van szó, amely - ha megszerzi a parlament támogatását - a jövő évi parlamenti választásokig vezeti majd az országot. A brassói születésű, 56 éves, gépészmérnöki oklevéllel és posztgraduális politológusi végzettséggel rendelkező Ludovic Orban 2007-2008-ban másfél évig közlekedési miniszter volt Calin Popescu Tariceanu liberális kormányában, 2017 júniusa óta pedig annak a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) az elnöke, amelyet államfővé választása előtt Iohannis vezetett.
Szerző
Témák
Románia

Európa későn ébredt – A retorikai támogatás már nem sokat segít a kurdoknak

Publikálás dátuma
2019.10.15. 10:15
Aszad erői segítik a kurdokat a törökökkel szemben
Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
Szalai Máté szakértő szerint a magyar kormány ebben az esetben is igyekszik kimaradni harmadik felek konfliktusából.
Újabb fordulat történt a szíriai fronton: meg nem erősített jelentések szerint a kurdok megegyeztek a damaszkuszi kormányerőkkel, akik már meg is kezdték a bevonulást a térségbe, hogy szembenézzenek a török offenzívával. Az alku részletei egyelőre nem ismertek; a polgárháborúban inkább semleges pozíciót elfoglaló kurdok eddig sem feltétlenül függetlenségre, inkább nagyfokú autonómiára törekedtek, amitől viszont az Aszad-rezsim elzárkózott. Állítólag a kurdok az oroszokkal is tárgyalnak, ha elnyerik a támogatásukat, az alaposan felrúghatja Ankara terveit. A hivatalos verzió szerint a törökök az Európai Unióban is terrorszervezetként számon tartott, Törökországban függetlenségért harcoló Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ágától, a Demokratikus Unió Pártjától (PYD) és annak fegyveres szárnyától, a Kurd Népvédelmi Egységektől (YPG) tisztítanák meg a szír-török határt. Hogy a PKK tényleg ott van-e Szíriában, vagy csak jó ürügyként szolgálnak a támadáshoz, arról lapunk Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatóját kérdezte meg, aki nem sokkal a háború kirobbanása előtt tért vissza a szíriai kurd területekről. „Konkrét PKK-katonákat nem láttunk, de a terrorszervezet vezetőjének, Abdullah Öcalannak a képe kint van minden utcasarkon és irodában. Azt egyik szakértő sem vitatja, hogy a szíriai kurd autonómiát irányító párt, a PYD szoros kapcsolatot ápol a törökországi terrorista csoporttal, a PKK-val, tehát ebből a szempontból jogosak a török félelmek” – számolt be helyszíni tapasztalatairól a kutató. „Persze Budapestről mondhatjuk azt, hogy a török félelmek eltúlzottak, de sokat mond, hogy a török ellenzék vezetőinek egy része, például az isztambuli polgármester is kiállt a beavatkozás mellett” – vélekedett. A kurdok katonai esélyeit latolgatva a kutató úgy vélte, hogy stratégiai helyzetük gyengébb, mint amilyennek Európából tűnik. „A helyi milíciák ernyőszervezete, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) fragmentált, az amerikai támogatás és a pillanatnyi közös érdek tartja össze” – mondta. „Ennek ellenére a kurd vezetők nem találtak ki életképes túlélési stratégiát az elmúlt 11 hónapban, mióta Donald Trump amerikai elnök bejelentette a kivonulást. A reálpolitika azt diktálta volna, hogy vagy keressenek egy új védelmezőt, üljenek egy asztalhoz például Bassár al-Aszad szír elnökkel és szövetségeseivel, vagy engedjenek Törökországnak, és szakítsák meg a PKK-val való kapcsolataikat” – mutatott rá a hibás kurd stratégiára. Szalai Máté úgy vélte, hogy az amerikai döntés a kivonulásról reálpolitikai szempontból érthető, bár hozzátette, ő sem ért vele feltétlenül egyet. „Valószínűleg Trump úgy ítélte meg, hogy az Iszlám Állam visszaszorítása után nem akart erőforrást pazarolni az északkelet-szíriai jelenlétre, mikor a területhez nem fűződik komoly nemzetbiztonsági érdek. Európa a török támadást és annak negatív következményeit meg tudta volna előzni, például ha az amerikai kivonulás hírére mi is küldünk katonákat a területre, vagy elkezdünk aktívan együttműködni a kurd autonómiával, például az Iszlám Államhoz tartozó foglyok átvételével. Egyik sem történt meg, ebből a szempontból kicsit furcsa, hogy mindenki meglepődött, hogy ilyen helyzet kialakulhat. Most már a retorikai támogatás nem sokat segít a kurdoknak” – értékelte az amerikaiak és az unió szerepét. A török offenzívát elítélő uniós állásfoglalás magyar vétójával kapcsolatban a szakértő úgy vélte, hogy a magyar kormány ebben az esetben is – mint ahogy például az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe helyezését elítélő európai határozatterv esetén – igyekszik kimaradni harmadik felek konfliktusából. „A török offenzívának vannak Európára nézve is veszélyei, elsősorban az Iszlám Állam újbóli megerősödésének lehetősége, de ezeket a veszélyeket egy közös európai határozat sem kezelné. Európának hamarabb kellett volna felébrednie” – húzta alá.  Ám vajon csendben maradhat-e a világ, ha valóban népirtás zajlik, ahogy néhányan állítják? A kutató szerint erre valójában semmilyen jel nem mutat. „A népirtás egy nemzetközi jogi fogalom, aminek fő követelménye, vagyis egy etnikai vagy más csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándéka, nem áll fenn. A konfliktusnak természetesen van etnikai dimenziója, de nem ez a fő mozgatórugója. A török kormány számos kurd erővel tud együttműködni, a kormánypárt szavazóinak is egy része kurd” – hangsúlyozta Szalai Máté.     
Szerző