Tavaly év végéhez képest 4,9 százalékkal bővült a lakáshitel-állomány, amely az idén június 30-án már 3488 milliárd forintra rúgott. A bővülés teljes egészében a piaci kölcsönöknek köszönhető, az állami támogatású hitelek aránya – a kormány által büszkén hirdetett csok-hitelekkel együtt is - 20 százalékról 16 százalékra zuhant vissza. Az arány a kétezres évek közepétől egyébként folyamatosan csökken, 2006-2007 között még az állomány majdnem felét tették ki a támogatott kölcsönök.
Mindez a KSH idei első féléves lakáshitelezési adatokat elemző kiadványából derül ki, amelyből az is látszik: hiába az összegszerű bővülés, egy szűkülő réteg vesz föl egyre nagyobb összegű kölcsönöket egyre hosszabb időre. A pénzintézetek az idei első félévben ugyanis 5,3 százalékkal kevesebb – összesen 50 ezer - lakáshitelt engedélyeztek. A jóváhagyott átlagos összeg ugyanakkor június végére elérte a 9,1 millió forintot, ami 1,5 millió forinttal több, mint a tavalyi első félévben.
Eközben 58 ezer lakáshitelt folyósítottak, amelyek összege 9,2 százalékkal emelkedett egy év alatt (egy hitel engedélyezése és folyósítása között eltelik némi idő, ezért jelez az adatsor eltérő számokat). Ezen belül a használt lakás vásárlásához fölvett kölcsönök összege 8,7 millióról 9 millió forintra emelkedett, újlakás-vásárláshoz átlagosan 9,4 millió forintot folyósítottak. A futamidő mindeközben fél évvel, 15,8 évre emelkedett, ami az ezredforduló óta a legmagasabb érték.
Mindez azt jelenti, hogy az ingatlanárak drasztikus emelkedése miatt egyre nagyobb összegeket kell fölvenni a lakásvásárláshoz, ezt pedig az adósságfékszabályok miatt – miszerint legföljebb a havi nettó jövedelem felére rúghat a törlesztő - csak úgy lehet megtenni, ha az ügyfelek egyre hosszabb időre adósítják el magukat.
A jegybank nemrég fel is hívta a figyelmet, hogy a hitelből történő lakásvásárlás elérhetősége jelentősen romlott az utóbbi időben. Adataik szerint az idei első félévben országosan 18, Budapesten 24,7 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak tavalyhoz képest. A Duna House (DH) saját hálózatában ennél még magasabb, országosan mintegy 20, Budapesten 18-26, vidéken 27-29 százalékos éves drágulást mért szeptemberben. Vidéken így 300-400 ezer, a fővárosban 500-900 ezer forint között alakult az elmúlt három hónap átlagos négyzetméterára.
A jelentős ingatlanáremelkedés mellett első ránézésre meglepőnek tűnhet, hogy a harmadik negyedévben erőteljesen csökkent a hitelfedezeti mutató, azaz a hiteligénylők nagyobb önerővel rendelkeztek, mint a korábbi negyedévekben. A hatályos szabályok szerint értékének 80 százalékáig lehet hitellel terhelni a fedezetül szolgáló ingatlant. Az arány a DH adatai szerint a harmadik negyedévben országosan 43 százalék volt, holott az első negyedévben még 52 százalékra rúgott. Nem is olyan meglepő azonban az adatsor, ha figyelembe vesszük, hogy a babaváró hitel éppen a harmadik negyedévben, július 1-jén indult. Azóta pedig – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti közlése szerint - közel 285 milliárd forintnyi kamattámogatott kölcsönt folyósítottak mintegy 30 ezer ügyfélnek a bankok. A döntő többség – 87 százalék – 10 millió forintnyi hitelt kapott.
A jegybank adatai szerint a babaváró kölcsönt igénylők jelentős része lakáscélra fordítja a kapott összeget, 5-10 százalékuk pedig további lakáshitelt is fel szeretne még venni a babaváró mellé.
A statisztikában kimutatott nagyobb önerő tehát feltételezhetően a babaváró kölcsönből áll rendelkezésre a lakásvásárlóknál – mutat rá a Duna House elemzése. Mindez azt jelenti, hogy az emelkedő lakásárak miatt a lakosság hitelt hitelre halmoz. A babaváró kölcsönt ugyanis hiába nevezi a kormány következetesen támogatásnak, az mindaddig, amíg meg nem születik az elvárt 3 gyermek, egy visszafizetendő tételként jelenik meg a családi kasszában.
