Célkeresztben Trump ügyvédje

Publikálás dátuma
2019.10.16. 11:10

Fotó: DON EMMERT / AFP
Az elnök egyelőre támogatja a lobbiszabályok megsértésének gyanújába keveredett Rudy Giulianit, de tanácsadói szerint jobb lenne mielőbb „elengedni a kezét”.
Giuliani ellen, aki korábban republikánus politikusként New York polgármestere volt, most pedig Donald Trump személyes jogi tanácsadója, vizsgálatot indított a manhattani szövetségi ügyészség azzal a gyanúval, hogy megsérthette a lobbitevékenységre vonatkozó amerikai előrásokat. Giuliani ukrajnai tevékenysége került a célkeresztbe  - miközben ő volt Trump legbuzgóbb segítője abban, hogy éppen ukrajnai vonatkozású vádakkal lejárassák Joe Biden volt alelnököt, aki pályázik a 2020-as demokrata párti elnökjelöltségre. Az ügyészségi vizsgálat azzal kapcsolatban indult, hogy a minap őrizetbe vették Giuliani két ismerősét, akik a gyanú szerint megsértették a kampányfinanszírozásra vonatkozó szövetségi törvényt, mert egy fedőcégen keresztül külföldről, Ukrajnából származó pénzt utaltak  republikánus politikusoknak, valamint egy Donald Trump újraválasztásáért dolgozó szervezetnek.  Giuliani tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el. Azt azonban elismerte, hogy ő maga és két floridai üzletember ismerőse – egyikük ukrán, a másikuk fehérorosz származású - igyekezett információkat szerezni ukrán ügyészektől Joe Bidenről és fiáról Hunterről – akinek egy időben busásan jövedelmező állása volt egy ukrán energiavállalatnál –, valamint Marie Yovanovitschról, aki az Egyesült Államok kijevi nagykövete volt, de idén tavasszal idő előtt visszahívták – állítólag Giuliani kezdeményezésére, mert a diplomata nem volt partner a Biden elleni áskálódáshoz.  A lobbizásra vonatkozó előírások értelmében minden amerikai állampolgárnak jeleznie kell az igazságügyi minisztérium felé, ha külföldi politikusok vagy kormányzati tisztvis elők kérésére, illetve utasítására amerikai médiával vagy kormányzati tisztviselőkkel lépnek kapcsolatba - függetlenül attól, hogy ezért kapnak-e pénzt.  Giuliani ukrajnai tevékenységével kapcsolatban az egyik fontos szereplő az a Jurij Lucenko nevű korábbi ukrán legfőbb ügyész, aki annak idején bírálta Yovanovitschot, mondván, a nagykövet helytelenül viszonyul a korrupciós kérdésekhez, és akadályozza azokat az ügyészi vizsgálatokat, amelyek egyebek közt Biden és fia tevékenységére is kiterjedtek. Lucenko el kívánta érni, hogy Yovanovitschot hívják vissza, ami meg is történt, de Giuliani most azt bizonygatja, hogy ő nem Lucenko megbízásából járt el, hanem Trump felkérésére járt el, és gyűjtött információkat Yovanovitschról. Trump kiállása Giuliani mellett egy olyan elnöki Twitter-bejegyzés formáját öltötte, amelyben ugyanaz a bűvös szó szerepelt, amit Trump akkor szokott használni, amikor az ellene korábban Robert Mueller különleges ügyész által vezetett vizsgálatot, illetve a képviselőházi demokraták által nemrég elindított bűnvádi felmentési (impeachment) vizsgálatot minősítette: „boszorkányüldözés”. Az elnök azt írta Giulianiról, hogy „néha kissé érdesnek tűnik, de kiváló arc, nagyszerű jogász”. 
Giuliani két floridai üzletember ismerősét, Lev Parnast és Igor Frumant – akiket a szövetségi kampányfinanszírozási szabályok megsértésével gyanúsítanak - a washingtoni Dulles repülőtéren vették őrizetbe, mielőtt Frankfurtba, onnan pedig Bécsbe repülhettek volna, mégpedig egyirányú jeggyel. Állítólag másnap Rudy Giuliani is az osztrák fővárosba tervezett utat. Őrizetbe vételük után Trump távolságtartóan nyilatkozott: azt mondta, ő nem ismeri ezeket az embereket, „kérdezzék Rudyt”. Bécsben tartják házi őrizetben Dmitro Firtas ukrán állampolgárságú milliárdost, aki az FBI szerint az orosz szervezett alvilág egyik fontos vezetője, és a Kremllel is kapcsolatban áll. Giuliani állítólag Firtastól kapott a két Bidenre nézve terhelő dokumentumot. Az amerikai médiában olyan értesülések keringenek – név szerint említett hírforrás feltüntetése nélkül –, hogy Giuliani rendre úgy viselkedik az elnök körüli jogászcsapattal, ahogyan maga Trump saját környezetében mindenkivel, vagyis gyakran figyelmen kívül hagyja a véleményüket. Az AP hírügynökség név feltüntetése nélkül megszólaltatott egy fehér házi munkatársat,  aki szerint a beosztottak frusztráltak, mert bírálatok özöne zúdul rájuk az elnök szűkebb környezetéből, amiért nem tudták jobban összehangolni az impeachment vizsgálatra adott kormányzati választ, miközben ők azt sem tudják, hogy közben mit művel Rudy Giuliani, nincs semmi rálátásuk a tevékenységére. Eközben olyan bírálatok is érik Giulianit - aki egyes értesülések szerint külügyminiszter szeretett volna lenni -, hogy miközben tévényilatkozataiban vehemensen védelmezi az elnököt, rendre meggondolatlan kijelentéseket is tesz, amikkel többet árt a Fehér Háznak, mint amennyit egyébként használ.
Témák
USA

Az ellenzék bekiabálásai miatt végül videoüzenetben nyitotta meg új ülésszakát a hongkongi kormányzó

Publikálás dátuma
2019.10.16. 10:26

Fotó: ED JONES / AFP
Néhányan Hszi Csin-ping kínai elnököt ábrázoló maszkot öltöttek fel az ülésteremben.
Lemondta élőben tartandó beszédét az ellenzéki képviselők folyamatos bekiabálásai miatt Carrie Lam hongkongi kormányzó az új parlamenti ülésszak megnyitásakor szerdán, és helyette előre rögzített videoüzenetben szólt a képviselő-testülethez. Az ellenzéki politikusok azt kérték számon rajta, hogy miért nem teljesíti a már negyedik hónapja tartó tiltakozások résztvevőinek öt követelését, amelyek egyike, hogy mondjon le. A South China Morning Post című helyi lap beszámolója szerint Lam a lakhatási nehézségek enyhítésére szolgáló intézkedéseket jelentett be. Közölte: a kormányzat jelentős mértékben növeli az építkezések számát, valamint felgyorsítja a szociális lakások odaítélésének menetét. A bejelentéssel a kormányzó azokat az indulatokat kívánta csillapítani, amelyeket a sokak számára megfizethetetlenül magas ingatlanárak váltanak ki, elsősorban a fiatalok körében, akik közül a kormányzattal szemben súlyosan elégedetlen demonstrálók jelentős része is kikerül. Lam elmondta: a város déli részén fekvő, Új területek nevű körzetében 700 hektárnyi magántulajdonban lévő területet vonnak vissza a közhasználatba egy rendeleten keresztül, és további 450 hektárt is kijelöltek a későbbiekre ugyanilyen célra. A földek visszaállamosítását lehetővé tevő rendelet bizonyos kompenzációt ír elő a tulajdonosoknak, akik jellemzően a városban működő ingatlanfejlesztő cégek. A kormányzó ugyanakkor ismét kizárta annak lehetőségét, hogy eleget tegyen a tiltakozók további követeléseinek, aláhúzva: „az erőszak csak még több erőszakot szül.” Az ülésteremben néhány ellenzéki törvényhozó Hszi Csin-ping kínai elnököt ábrázoló maszkot öltött fel, ezzel utalva egyrészt a városban egyre növekvő pekingi befolyásra, illetve arra, hogy október 5-én hatályba lépett az új, a demonstrációkon az arcmaszkok használatát tiltó törvény, amellyel a hatóságok a hónapok óta tartó tüntetéseken egyre elharapódzó erőszakot kívánják megfékezni.

Gazdasági szankciók, vízummegvonás

Néhány órával Lam beszéde előtt az amerikai alsóház megszavazott három, a hongkongi helyzettel kapcsolatos tervezetet, amelyekkel kivívta Peking súlyos felháborodását. Az előterjesztés gazdasági szankciókat, illetve vízummegvonást róna ki azokra a kínai és hongkongi tisztviselőkre, akiket vétkesnek találnak a hongkongi demokrácia elnyomásában, továbbá lehetővé tenné a demokráciapárti tüntetők számára az amerikai vízum megszerzését akkor is, ha eljárás folyik ellenük Hongkongban. A tervezet törvénybe iktatása esetén az amerikai külügyminiszternek minden évben határoznia kellene arról, hogy Hongkong megfelelő autonómiával rendelkezik-e ahhoz, hogy megtarthassa különleges státusát, amelynek köszönhetően jelenleg a világ egyik legfontosabb pénzügyi központjaként tartják számon. Carrie Lam még kedden bejelentette: a tüntetések ellenére kormányzata kitart a november 24-ére ütemezett kerületi tanácsi választások megrendezése mellett. Ugyanekkor elmondta: a kormányzat mindent el fog követni azért, hogy „tiszta, nyílt és őszinte” választásokat tarthassanak.

Hiába kéri a fél világ, Erdogan nem állítja le a vérontást

Publikálás dátuma
2019.10.16. 07:42
Recep Tayyip Erdogan Azerbjdzsánban, Bakuban, 2019. október 14-én
Fotó: Turkish Presidency / Murat Cetin / 2019 Anadolu Agency
A török elnök nem hajlandó tűzszünetről tárgyalni a kurdokkal, és nem tart a szankcióktól sem.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint Törökország az amerikai elnök figyelmeztetése ellenére sem fog soha tűzszünetet kötni Északkelet-Szíriában, ahol a török hadsereg a múlt héten hadműveletet indított Washington szoros helyi szövetségese, az Ankara által terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen – írja az MTI.
Erdogan kedden késő este beszélt erről újságíróknak, hazatérőben a Türk Tanács bakui csúcstalálkozójáról – itt találkozott Orbán Viktorral is, akinek megköszönte, hogy uniós szabotázsával kiállt a törökök mellett. Az NTV török hírtelevízió beszámolója szerint Erdogan kiemelte: Donald Trump amerikai elnök felajánlotta az amerikai közvetítő szerepet Törökország és a kurd fegyveresek között, de ő leszögezte, hogy nem ülnek tárgyalóasztalhoz egy terrorszervezettel.Arra reagálva, hogy Washington hétfőn szankciókat vezetett be két török minisztérium és három tárcavezető ellen az offenzíva miatt, valamint Trump "pótlólagos, erőteljes" büntetőintézkedéseket is kilátásba helyezett, Erdogan azt mondta: Ankara "nem aggódik semmilyen szankció miatt". A török államfő leszögezte, hogy a beavatkozás addig tart, amíg el nem érik a célkitűzéseket. Közben a lehető legnagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a civileknek ne essen bántódásuk.
Ehhez képest már több tucat civil áldozata lehet a török offenzívának, közöttük gyerekek is.

A szír katonák és a kurdok együtt harcolnak

Az Eufrátesztől nyugatra fekvő Manbídzs város térségével kapcsolatban Erdogan rámutatott: nem gond, ha a szíriai kormányerők bevonulnak, mert az a saját földjük, csak a YPG ne maradjon ott. "Az ottani klánok hívnak minket, hogy mentsük meg őket, mert Manbídzs csaknem teljesen, 85-90 százalékban az araboké, nem a kurdoké" - fogalmazott.
A szíriai kurdok vasárnap állapodtak meg Damaszkusszal arról, hogy a szíriai kormányerők segítséget nyújtanak nekik a török offenzíva megállításához. Az egyezménnyel összhangban a szíriai katonák bevonultak Manbídzsba, és a kurd fegyveresekkel együtt ellenőrzik a körzetet. A török védelmi minisztérium kedden arról számolt be, hogy támadás érte a török katonákat Manbídzsnál, két katona meghalt, hét pedig megsebesült. Erdogan az interjúban azt mondta, hogy a szíriai rezsim tüzérsége adott le lövést.

Putyin meghívót küld, de még nem lép közbe

A török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága kedden késő este azt közölte, hogy Erdogan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Erdogan megerősítette, hogy a török hadművelet hozzájárul a terrorizmus elleni harchoz, Szíria területi épségének megőrzéséhez, valamint a válság politikai rendezéséhez. A moszkvai Kreml pedig arról számolt be, hogy Putyin meghívta Erdogant Oroszországba.

A Béke Forrásánál százak halnak meg

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevá radikális arab milícia múlt szerdán indította meg a Béke Forrása fedőnevű hadműveletet Északkelet-Szíriában az YPG, továbbá az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen. Eközben civilek tucatjait ölték meg, közöttük szír keresztényeket is, egy kurd politikusnőt pedig autójából rángattak ki, és az út szélén kivégeztek az SNA fegyveresei. Az MTI megfogalmazása szerint „Törökország vállalta, hogy átveszi a kurd fegyveres csoporttól a térségben raboskodó IÁ-tagok felügyeletét azon a területen, amelyet majd az ellenőrzése alá von”
a valóságban ez azt jelenti, hogy a török előrenyomulás hatására már 250 ezer civil menekült el a térségből - közöttük egyes becslések szerinz 70 ezer gyermek - és a dzsihadisták, illetve családtagjaik százai szabadulhattak ki a kurdok által elhagyott táborokból.

Mindez élesen ellentmond annak a sokszor hangoztatott török állításnak, hogy az Erdogan-kormány így alakít ki biztonságos övezetet a hazájukba visszatérő menekülteknek, hiszen a harcok csak újabb menekültválságot idéznek elő. A török katonai beavatkozás azután vette kezdetét, hogy kivonult a térségből az amerikai hadsereg, amely kiképezte és modern fegyverekkel látta el az YPG-t az Iszlám Állam elleni harcban.

Nem küldenek több tankot Ankarának

Eközben sorra állnak le a török hadseregnek címzett fegyverszállítmányok: Németország, Nagy-Britannia és Franciaország után Kanada is felfüggesztette ideiglenesen fegyverexportját. A kanadai kormány ezt azzal indokolta, hogy Törökország egyoldalú lépése aláássa a térség amúgy is törékeny stabilitását, súlyosbítja a humanitárius helyzetet, és kárt okoz a NATO– amelynek Törökország is a tagja – elért sikereinek az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet elleni harcban 
Szerző