Vargabetűk Szíriában

Publikálás dátuma
2019.10.15. 19:55

Fotó: BULENT KILIC / AFP
Donald Trump előbb zöld utat adott a török offenzívának, majd szankciókkal sújtotta a meginduló Törökországot.
„Részemről rendben van, ha valaki segíteni akar Szíriának megvédeni a kurdokat, legyen az Oroszország, Kína, vagy Bonaparte Napóleon. Remélem jól megy majd nekik, mi hétezer mérföldre vagyunk” – ezzel a bejegyzéssel söpörte le Donald Trump, hogy az amerikai kivonulással egyszerre adott zöld utat az észak-szíriai török offenzívának, és játszotta puskalövés nélkül Bassár al-Aszad szír elnök és az oroszok kezére Szíria harmadát. Az amerikai elnök akár lehetne kőkemény reálpolitikus is. Az Egyesült Államok soha nem árult zsákbamacskát: nem ígért – még Barack Obama sem - a szíriai kurdoknak védelmet örök időkig, Trump már kampányában is világossá tette, hogy nem hajlandó távoli földeken, megnyerhetetlen háborúkba önteni az adófizetők pénzét, a szíriai kivonulást pedig már tavaly decemberben bejelentette, így az senkit nem érhetett meglepetésként. Csakhogy közben döntéseit már követni is nehéz, nem hogy kiszámított politikát látni mögötte. Trump hétfőn telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és azonnali tűzszünetet sürgetett, valamint szankciók kivetését jelentette be a török védelmi és energetikai minisztériumok, valamint konkrétan a belügy-, a védelmi- és energetikai miniszter ellen. Továbbá 50 százalékos vámemeléssel sújtaná a török acélt, és azonnal leállítaná a tárgyalásokat egy 100 millió dolláros kereskedelmi egyezményről Törökországgal. 
Közben Mark Esper amerikai védelmi miniszter is azt ígérte, hogy jövő heti brüsszeli útja során nyomást fog gyakorolni a NATO-tagállamokra, hogy hozzanak diplomáciai és gazdasági intézkedéseket a nem mellesleg ugyancsak NATO-tag törökök ellen. Az Európai Unió tiltakozása eddig kimerült egy nagy nehezen keresztülvert elítélő állásfoglaláson, – melyet először Magyarország megvétózott – majd a fegyverembargó kihirdetésén. Erősen kérdéses azonban, hogy hosszú évek tétlensége után ennél vállalkoznának-e többre? Egység biztosan nincs az ügyben, Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap a Türk Tanács ülésén Bakuban is azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak kizárólag a magyar érdek a fontos, az pedig azt diktálja, hogy Szíria, és ne Európa irányába tereljék a bevándorlókat. A nemzetközi felháborodás ellenére aligha várható, hogy Ankara hirtelen meghátrálna. A török elnök tegnap be is jelentette, hogy ezek az intézkedések nem tántorítják el, a hadműveletet addig folytatják, amíg el nem érik céljukat, ami elvileg egy 30 kilométer mély biztonsági zóna kialakítása. Erdogan a The Wall Street Journalba írt cikkében is kifejtette álláspontját, lényegében a nemzetközi közösséget ostorozva, amiért a több millió szíriai menekült terhével magára hagyták Törökországot. Ha valami keresztül húzhatja a török számításokat, az sokkal inkább a katonai valóság a csatatéren. Az előző török offenzívák Szíriában hónapokig elhúzódtak és most is csak viszonylag lassan nyomulnak előre, a háború még sokáig eltarthat. Tegnapi adatok szerint a törökök eddig mintegy 1000 négyzetkilométeres területet vontak ellenőrzésük alá, és 595 „terroristát semlegesítettek”. Alaposan megkeverte a lapokat, hogy a szíriai kurdok a távozó nyugatiak helyett új védelmezőt kerestek, és megegyeztek az oroszok által támogatott damaszkuszi rezsimmel, hogy segítsenek megvédeni területeiket. Tegnapi jelentések szerint Manbídzs városából például már teljesen ki is vonták az amerikai és francia erőket, és teljes egészében a szír kormányerők vették át az irányítást. Ha a törökök nem akarnak összeakadni Bassár al-Aszad seregével és az oroszokkal, akkor elképzelhető, hogy eredeti terveikből fel kell adniuk néhány részletet. Egy akár véletlen török-orosz összecsapás kockázatát persze mindkét fél el akarja kerülni, ezért Moszkva és Ankara folyamatos összeköttetésben áll egymással.

Nemcsak a nyugat bírál

Elfogadhatatlan Törökország észak-szíriai offenzívája, és nem igaz, hogy Ankara a hadművelet megkezdése előtt egyeztetett volna Moszkvával, nyilatkozta tegnap Alekszander Lavrentiev, Oroszország szíriai különmegbízottja. Az orosz politikus azt is megerősítette, hogy a kurdok és az Aszad rezsim közötti megállapodást Moszkva közvetítésével kötötték meg. Az orosz médiát idéző brit Reuters hírügynökség szerint az orosz különmegbízott szavai az Ankara és Moszkvai közötti feszültség növekedését bizonyítják. Ugyancsak kedden megszólalt a kérdésben Kína is. A pekingi külügy bejelentette, Kína felszólítja Törökországot, hogy „állítsa le hadműveleteit Szíriában, és térjen vissza a problémák politikai úton történő megoldásának helyes útjára”.  

Szerző

Összecsapások Barcelonában

Publikálás dátuma
2019.10.15. 19:50

Fotó: LLUIS GENE / AFP
Súlyos összecsapások törtek ki Katalónia székhelyén, Barcelonában, néhány órával azután, hogy több évig tartó börtönbüntetésre ítéltek katalán vezetőket, elsősorban a 2017-es függetlenségi népszavazás megszervezése miatt. Több ezer tüntető blokád alá vette a helyi repülőteret, összecsapások törtek ki a rendfenntartókkal, s a helyi mentőalakulatok szerint 75 személy sérült meg. A megmozdulás résztvevői kövekkel, műanyag szemetesládákkal dobálták a rendfenntartókat, akik gumibotokkal ütötték a tüntetőket. A helyi repülőtér üzemeltetőjének közlése szerint 110 járatot kellett törölni. A tüntetés szervezői tömegesen vásároltak olcsó repülőjegyeket. Nem utazni kívántak, hanem csak így léphettek a repülőtér őrzött területére. Annak épületét lényegében elzárták a külvilágtól, eltorlaszolták a bejáratot, amivel ellehetetlenítették a működését. Sok tüntető a barcelonai utcákat is ellepte, illetve megjelentek a pályaudvarokon is, így akarták megnehezíteni a közlekedést. A katalán székhely belvárosában is több ezren gyűltek össze, hogy Katalónia függetlenségéért tüntessenek. A regionális kormányzat épületénél pedig az elítéltek szabadon engedését követelték. Itt is kisebb összecsapásokra került sor a rendfenntartók és a tüntetők között. A katalán függetlenségpártiak eleve közölték, csak azt a döntést fogadnák el, ha a legfelsőbb bíróság felmentené a katalán vádlottakat. A legsúlyosabb büntetést hétfőn Oriol Junqueras volt katalán alelnök kapta, 13 éves börtönre ítélték, őt sokkasztással is vádolták. Három volt tanácsos 12-12 éves szabadságvesztést kapott. A vádlottak nagy része már két év óta vizsgálati fogságban volt. Carles Puigdemont, aki a népszavazás idején Katalónia elnöki tisztségét látta el, ugyanakkor nem volt a vádlottak padján, mert Németországba, majd Belgiumba menekült. Vele szemben a legfelsőbb bíróság ismét nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. A függetlenségpárti Pep Guardiola, a Manchester City labdarúgócsapatának menedzsere élesen bírálta a madridi legfelsőbb bíróság döntését, amelyet az emberi jogok elleni nyílt támadásnak minősített.

Skót miniszterelnök: jövőre újra népszavazás kell Skócia függetlenségéről

Publikálás dátuma
2019.10.15. 18:49
Nicola Sturgeon
Fotó: ANDY BUCHANAN / AFP
Nicola Sturgeon szerint a brit kormánynak nincs joga megakadályozni az újabb népszavazást.
A skót miniszterelnök szerint jövőre újabb függetlenségi népszavazást kell tartani Skóciában. Nicola Sturgeon, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője kedden, a párt Aberdeenben rendezett éves kongresszusának zárónapján felszólalva bejelentette:
még az idén kezdeményezi a brit kormánynál az újabb függetlenségi referendum kiírásához szükséges döntéshozatali jogkör átruházását, vagyis London beleegyezését a népszavazás megtartásába.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében, vagyis a 2016-os Brexit-referendum előtt tartottak egy népszavazást, ahol az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel. Csakhogy két évvel később Anglia megszavazta a kilépést az EU-ból, míg a skótok jelentős többsége a maradás mellett voksolt. A konzervatív párti brit kormány már korábban többször is visszautasította az újabb skóciai függetlenségi népszavazás engedélyezésének lehetőségét, ami a fenti okokból újra és újra felmerül.
Nicola Sturgeon az SNP-kongresszust bezáró keddi beszédében fenntarthatatlannak nevezte London elutasító álláspontját, mondván: a brit kormánynak nincs joga megakadályozni az újabb népszavazást.
Korábban az ír miniszterelnök, Leo Varadkar is beszélt arról: a Brexit, különösen a megállapodás nélküli kilépés lehetséges következményei között Skócia elvesztése mellett a két Írország egyesülésével is számolnia kell Boris Johnson kormányának.