Zárt körben mondhatja el Orbán, mit gondol a Borkai-ügyről

Publikálás dátuma
2019.10.16. 09:53

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Kétnapos kihelyezett frakcióülést tart szerdától a Fidesz-KDNP, a miniszterelnök este tarthat helyzetértékelést.
Kihelyezett, kétnapos Fidesz–KDNP- frakcióülés kezdődik szerdától Balatonalmádiban. A kormánypártok országgyűlési frakciói szerda este Orbán Viktor miniszterelnök politikai helyzetelemzését hallgatják meg, csütörtökön a jelen lévő képviselők szekcióüléseken vesznek részt - értesült a Magyar Nemzet.
A lap szerint a parlamenti képviselők értékelik az önkormányzati választások eredményét, illetve áttekintik az őszi ülé­s­sszak törvényhozási munkáját. Bár az újság erre nem tér ki, Orbán sejthetően nem simogatja meg a Budapest 14 kerülete mellett megyei jogú várost is elvesztő fideszes polgármesterek és képviselők fejét, és várhatóan elmondja véleményét Borkai Zsolt ügyéről is, ami kampányszempontból országos károkat okozott a kormánypárti szövetségnek.
A kihelyezett frakcióülésen történtekről aztán csütörtökön sajtótájékoztatón számolnak be. A kormánypárti napilap azt is megjegyzi, hogy korábbi évekhez képest bő egy hónapos késéssel kezdődik az őszi parlamenti idény a választási kampány miatt, információik szerint október 21-én lesz az első ülésnap az Országgyűlésben.    
Szerző
Frissítve: 2019.10.16. 10:05

Tarlós István: A Jóisten megkímélt ettől a győzelemtől

Publikálás dátuma
2019.10.16. 09:34

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Jól jártam azzal, hogy ilyen közgyűlési háttérrel nem én leszek a főpolgármester – mondta lapunknak Tarlós István, aki annak is örül, hogy véget ért a mocskos kampány.
Választási veresége ellenére megkönnyebbültnek tűnt Tarlós István, akit későbbi terveiről kérdeztünk. Mint ismert, az ex-főpolgármester képviselői mandátumát sem vette fel a Fővárosi Közgyűlésben – jelzésértékű lehet azonban, hogy Orbán Viktor a kampányértékelőjében mint megnyert, kiváló tanácsadót emlegette őt.
„Ez jelen pillanatban nem tartozik a nyilvánosságra, de ha lesz végkifejlete, azt nem tartom titokban” –mondta a Népszavának Tarlós arról, hogy vállalna-e hivatalos vagy nem hivatalos tanácsadói munkát a miniszerelnök stábjában.
A volt főpolgármester spekulációk helyett mindenkit arra kér, hogy csillapodjon le: örül, hogy véget ért „a minden oldalról ronda kampány”, és azt szeretné, hogy háborúskodás helyett nyugalom lenne a városban. Mint megjegyezte, ő jól járt a jelenlegi helyzettel:
„Képzelje csak el ezt a közgyűlést, szemben a kormánnyal, és ha mégis én nyerek, akkor a fókuszban velem”

– mondta az ellenzéki többségű fővárosi testületre utalva Tarlós, majd hozzátette:
„Hogy ilyen körülmények között nem én nyertem, erre azt tudom mondani, hogy szeret a Jóisten.”

A választási eredménnyel kapcsolatban azt gondolja, szinte biztos, hogy a szavazópolgárok nem az ő személyéről hoztak döntést. Ami városvezetői múltját illeti, nettó 25 évig volt polgármester, 9 évig főpolgármester – munkájával nem elégedetlen, csinálja utána ezt valaki, ha tudja. Utódjáról szólva Tarlós István úgy fogalmazott: bár nem hasonló személyiségek, „eredendően nem utálják egymást Karácsony Gergellyel”, és őszintén gratulál neki a győzelemhez. A felvetésre pedig, hogy miben és milyen tanácsot adna a városvezetés kapcsán Karácsonynak, annyit mondott: 
„Ha valamiről megkérdez, a véleményem elmondom neki, de senkinek nem vagyok a fogadatlan prókátora.”

Az atv.hu beszámolója szerint Karácsony Gergely egyébként többször is egyeztetett Tarlós Istvánnal, és teljesen normális hangvételű beszélgetéseket folytattak. Az új főpolgármester csütörtökön veheti át elődjétől a Városházát és a hivatallal együtt a folyamatban lévő ügyeket.
Szerző
Frissítve: 2019.10.16. 09:38

Csak látszat, hogy vidéken mindent vitt a Fidesz, de a teljesen kiüresített megyei közgyűléseket valóban elfoglalták

Publikálás dátuma
2019.10.16. 08:10

Fotó: Népszava
Erős vidéken a Fidesz-KDNP, mégsem lett több kistelepülési polgármestere, mint 2014-ben és azokat a megyei közgyűléseket hódította meg, amiket épp az Orbán-kormány üresített ki.
A rendszerváltás óta a falvakban jellemzően mindig is a független polgármestereket választottak meg. Ez most sem történt másként, s noha a kormánypárti sajtó hatalmas Fidesz-KDNP sikerről értekezik, a 3009, tízezer lakosúnál kisebb hazai település közül több mint 2400 helyen független településvezetőt választottak meg vasárnap. 517 helyen lett kormánypárti vagy kormánypárti támogatással induló polgármester, míg 60-70 településen ellenzéki indulóra szavaztak a legtöbben. Öt éven ugyanezen települések közül 518-ban adott polgármestert a Fidesz-KDNP vagy az általuk támogatott jelölt, azaz valójában még a legkisebb települések között is eggyel csökkent a kormánypárti polgármesterek száma – legalábbis azoké, akik hivatalosan is jelezték a a Fidesz-KDNP támogatását. Az tény ugyanakkor, hogy a megyei közgyűlések mindegyikében többséget szereztek a kormánypártok, vagyis a 10 ezer lakosúnál kisebb településeken taroltak a Fidesz-KDNP-listák. Ez kétségtelenül jelentős kormánypárti politikai siker, ám gyakorlati, hatalomtechnikai szempontból jelenleg keveset ér. (Ráadásul a megyékben nem volt közös ellenzéki lista, az összefogás pártjai külön-külön indultak.) Épp a Fidesz-kormány volt ugyanis az, amely az elmúlt tíz évben totálisan eljelentéktelenítette, kiüresítette a megyei önkormányzatokat, amelyek most lényegében helyi politikusok „elfekvői.” Míg 2010-ben a 19 megyei önkormányzat több száz milliárd forintból gazdálkodott, idén összesen 16,3 milliárd forintot költhetnek el. Ez a pénz pedig gyakorlatilag elmegy a közgyűlés tagjainak javadalmazására, illetve néhány fős apparátus fenntartására. A megyei költségvetések átlagosan a 2010-es források 2-4 százalékára zsugorodtak, a Fidesz-kormány elvette feladataikat, oktatási, egészségügyi, fejlesztési intézményeiket. A kétharmados fideszes győzelem évében, 2010-ben a legkisebb megyében, Nógrádban egyetlen év alatt költöttek 12,6 milliárd forintot – idén viszont 417 millió forintból „gazdálkodik” a közgyűlés. Az ország egyik leggazdagabb megyéje, Pest megye 2010-ben még 34,3 milliárd forintot költhetett infrastruktúrára, most mindössze 735 millió forint jut az önkormányzat működésre. A megyei közgyűlések „fontosságát” jelzi az is: idén átlagosan testületenként 3-6 közgyűlési rendeletet alkottak. A Pest megyei közgyűlés az első kilenc hónapban két önkormányzati rendeletet fogadott el: a tavalyi zárszámadást és az idei költségvetést.

Újraélesztik a megyéket?

A választási eredmények ismeretében kérdéses, hogy mit kezd a Fidesz a régen eljelentéktelenített, de – a vidéki városok sorának ellenzékivé válása miatt – most újra felértékelődött megyéivel, maradnak-e továbbra is olyan kiüresített intézmények, mint most. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke úgy vélte: építkezési alapnak tökéletes hely a megyei szint. Akár felmerülhet egy olyan forgatókönyv is, hogy újra kapjanak nagyobb szerepet a jövőben például a területfejlesztésben és közszolgáltatásban. Ez utóbbi forgatókönyv Virág Andrea, a Republikon stratégiai igazgatója szerint sem elképzelhetetlen, ám szerinte a hatáskörök esetleges növelése semmiképp sem történhet a települési önkormányzatok és a polgármesterek kompetenciájának kárára. Ez ugyanis ebben a helyzetben nem érdeke a Fidesznek, mert azzal újabb szavazókat veszítene az ellenzéki városokban. Az elemző szerint a kialakult erőviszonyok alapján a Fidesznek egy újfajta kormányzásra kell majd berendezkedni, hiszen – bár erőforrásai továbbra is óriásiak –, az arányok kissé megváltoztak. Az összefogás által irányított városokban új teret kap a helyi nyilvánosság, amelyet az ellenzékiek előtt eddig hatalmi szóval elzártak, így kevésbé érvényesül majd a Fidesz-vezérelte fegyelmezett és központosított kommunikáció.