Előfizetés

Az arcidegzsába úgy fáj, hogy nincs, aki ne menne orvoshoz

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2019.10.16. 16:11

Fotó: CARDOSO/BSIP / AFP
Van, aki sosem hallott róla, más túl jól ismeri az arc villámcsapásszerű, erős fájdalmát. Az arcidegzsábának több oka is lehet, amelyet mindenképpen ki kell deríteni.
Bár van, aki nem hallott róla, az arcidegzsába nem ritka jelenség, százezerből akár 10-20 embernél is előfordulhat – mondta Kovács Tibor, a Budai Egészségközpont neurológusa a Népszavának. A trigeminus neuralgiát a háromosztatú agyideg ellátási területében, az arcon vagy a fejbőrön hirtelen keletkező, villámcsapásszerű, erős fájdalom jellemzi. A kínzó, késszúrásszerű érzés az ideg levezető területén, az arc középső részén és az alsó állkapocs felett fordul elő leginkább. 

Öngyilkossághoz is vezethet

A fájdalom rendszerint hetekig, hónapokig tartó periódusokban naponta több alkalommal ismétlődik, majd akár évekig tartó panaszmentesség is lehetséges. Az arcon átnyilalló fájdalmak olyan intenzívek, hogy jelentkezésükkor a betegek megmerevednek, minden mozgást felfüggesztenek, az arcuk a fájdalomtól görcsbe is rándulhat. Van, aki a rohamoktól nyelni sem tud. A tüneteket kiválthatja rágás, beszéd, orrfújás, borotválkozás, fogmosás, az arc egy adott pontjának érintése is. Ezért gyakori, hogy az érintettek nem esznek, nem isznak, és ezért legyengülnek. Az "őrjítő" kínok miatt az öngyilkosság gondolata is felmerülhet.
Az intenzív fájdalomnak az érintettek egy részénél nincs diagnosztizálható oka, valószínűleg mikroszkópikus méretű idegsérülés áll a hátterében. Van, akiknél egy érkacs az agyból való kilépés után hozzáér az agyideghez és annak pulzálása okozza a rövidzárlatszerű fájdalmat, de lehet súlyosabb betegség, például szklerózis multiplex, daganat, agyérelzáródás következménye is. 
A neuralgiának is nevezett tünet a károsodott, roncsolódott idegekben nagyobb valószínűséggel alakul ki, így cukorbetegeknél, alkoholistáknál sem ritka az előfordulása, de bizonyos fertőző betegségek szövődményeként is kialakulhat, például a Lyme-kór kísérője is lehet. Mivel annyira fáj, mondani sem kell, hogy mindenképpen orvoshoz kell fordulni – tette hozzá Kovács Tibor.
A kezeléshez általában a rohamok ismétlődését megelőző gyógyszert alkalmaznak, ezek meggátolják a túlzott idegi működést, de van, hogy epilepszia vagy depresszió elleni szer bizonyul hatásosnak. Ha nem lehet uralni a helyzetet, sebészeti beavatkozásra is szükség lehet, ilyenkor az ideget roncsolják vagy megszüntetik az ideg és az érkacs kapcsolatát.

Új teszttel vérből szűrik a legapróbb daganatot is

Kuslits Szonja
Publikálás dátuma
2019.10.16. 14:38
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A világon az elsők között érhető el Magyarországon is a teszt, amely a képalkotó rákdiagnosztikai módszereket akár évekkel megelőzve mutatja ki, ha daganatos sejt van a szervezetben. A segítségével a betegek és az onkológusok hamarabb megtudhatják, sikeres volt-e egy kezelés vagy kiújult-e a korábbi betegség. A módszer komoly támogatást jelenthet a daganatos betegeknek, bár egyelőre csak önköltséges verzióban érhető el.
Új utakat nyithat a daganatos betegségek kezelésében az a molekuláris genetikai vizsgálat, amelyet Magyarországon a heidelbergi és oxfordi egyetemmel egy időben kezdtek alkalmazni. Az amerikai kutatók által kidolgozott, a tumorok korai és pontos kimutatását szolgáló Signatera teszt a rákdiagnosztika tudományos világújdonsága, mivel pontos és gyors eredményeket hozhat a daganatok kimutatásában, valamint a kezelések eredményeinek ellenőrzésében. Ezzel pedig jelentősen növekedhetnek a betegek életkilátásait. „Ha a röntgen, CT, PET CT vagy más képalkotó vizsgálatok során nem látható egy daganat, azt gondoljuk, a beteg meggyógyult, de ez nem feltétlen van így. Előfordulhat, hogy olyan kis méretű a tumor, amelyet a képalkotó eszközök a felbontásuk korlátai miatt még nem tudnak kimutatni – mondja Lakatos Péter belgyógyász professzor, a PentaCore Laboratórium orvos igazgatója. Ennek ellenére az elsődleges kezelés után a jelenlegi protokoll szerint a beteg és az orvosok is csak várakoznak. A biztonság kedvéért a páciens esetenként kap gyógyszeres kezelést vagy besugárzást, de arra a kérdésre, hogy sikerült-e elpusztítani a tumort, gyakran csak hónapok, akár évek után kaphatnak választ. Ezt az időt rövidítheti le a teszt. A vizsgálatot azonban az egészségbiztosító egyelőre nem támogatja, így azt a betegnek magának kell finanszírozni, újdonság lévén pedig a teszt nem olcsó. A mintavétel Magyarországon történik, de a vizsgálatot már az amerikai laboratóriumban végzik el. A daganattípustól függően 8 hónappal, vagy akár 2 évvel hamarabb is kimutatja a korábbi tumor kiújulását a jelenleg elérhető képalkotó vizsgálatokhoz képest. Mivel pedig Magyarország a világelső a vastagbélrák előfordulásában, és évente mintegy 5000 ember hal meg a betegség következtében lényeges, hogy a teszt több hónappal korábban kimutatja a korábbi daganat kiújulását, mint ahogy azt más képalkotó vizsgálatok igazolnák. A fejlesztő kutatók 3 évig követtek vastagbélrákos betegeket. A kutatások szerint, akiknek a tesztértéke 0 volt, a mai napig élnek, nincs kiújult betegségük, míg a többieknek további kezelésre volt szükségük. Mellrák esetében is jelentős lehet a szerepe, hiszen hazánkban évente körülbelül 5-6000 új emlőrákos esetet diagnosztizálnak, és nagyjából 2000 nő hal bele a betegségbe. A teszttel náluk is megállapítható a kezelés eredményessége és a kiújulás. De nem csak ezen betegségek esetében alkalmazható a biotechnológián alapuló genetikai diagnosztika. A vastagbél-, és az emlő- mellett a nem kissejtes tüdő-, illetve a nem izom-invazív hólyagdaganat felfedezésében is kulcsszerepe lehet. A négy tumortípus bármilyen szövettani altípusánál működik a teszt, és jelenleg azon dolgoznak, hogy egyéb daganatok esetében is elérhetővé váljon a vizsgálat. Az eljárás lényege, hogy a daganatból korábban vett szövetmintát összevetik a beteg legfrissebb vérmintájával. Mindkét esetben komplex genetikai vizsgálatokat végeznek, amely során az összes létező – körülbelül 30 000 – gén betűsorrendjét meghatározzák. A daganat esetében egy speciális algoritmus segítségével 16 olyan mutációt határoznak meg, amelyek összessége csak az adott daganatra jellemző. Ezek összevetésével már azonosítható, ha a daganat DNS-e jelen van a vérben. Ez ugyanis rákos betegség esetén mindig jelen van, függetlenül a tumor méretétől. Minél nagyobb azonban a daganat, annál több a tumor eredetű DNS is a vérben. Az azonosítás akkor is sikeres lehet, ha a korábban alkalmazott 16 pontból csak kettő egyezik. Az sem lehet tehát akadály, ha megváltozik a tumor.

Megteremnek a növények a Mars és a Hold talajához hasonló földben

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.16. 13:19

Fotó: HANDOUT / AFP
Holland kutatók kísérlete szerint lehetne élelmet termelni a Marson és a Holdon.
Növényt termesztettek holland kutatók a Mars és a Hold talajához hasonlító, az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei által kifejlesztett talajban. Kutatásukból kiderült, hogy nemcsak lehetséges élelmet termelni a vörös bolygón és a Holdon jövendő lakóik számára, hanem életképes magokat is lehet nyerni belőlük növénytermesztéshez.
Wieger Wamelink és kollégái a Wageningeni Egyetemen és Kutatóközpontban tíz különféle növényt termesztettek: kerti zsázsát, rukkolát, paradicsomot, retket, zabot, quinoát, spenótot, snidlinget, babot és póréhagymát. Az általuk használt talaj hasonlított a Hold és a Mars törmelékes talajára, a regolitra, kontrollcsoportként általános termőföldet használtak.
A tíz növényből kilenc normálisan kifejlődött, ehető terméseket takarítottak be róluk. Csak a spenót volt kivétel. A termesztő tálcánkénti teljes biomassza produkció – az időegység alatt keletkező szervesanyag-tömeg területegységenként – a földi talaj és a Marshoz hasonló talaj esetében volt a legmagasabb, és jelentősen eltért a Hold talaján termesztettől.
A termesztett növényekből három faj – a retek, a zab és a kerti zsázsa – esetében sikerült magjaikat kicsíráztatni sikeresen a kutatóknak – derült ki az Open Agriculture című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból. „Felvillanyozott minket, amikor láttuk, hogy a Marséhoz hasonló talajon termesztett első paradicsomok pirosodni kezdtek. Ez azt jelenti, hogy megtettük a következő lépést egy fenntartható zárt mezőgazdasági ökoszisztéma felé” – idézte Wieger Wamelinket a Science Daily tudományos hírportál.