A parlament már a nyár elején elfogadta a jövő évi adótörvényeket. Újabb csomag egyelőre nincs a láthatáron. A kormány őszi - meglehetős rövid - törvényalkotási tervében nem szerepelnek ilyen jellegű jogszabályok. Egy módosítás mégis a parlament elé kerülhet, aminek a következő napokban ki kell derülnie. Az adóváltozásokat ugyanis november végéig jóvá kell hagynia a parlamentnek ahhoz, hogy azok januárban hatályba léphessenek. Ugyan a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint tavaly Magyarországon csökkentek a legnagyobb mértékben a foglalkoztatást terhelő adók - vagyis a személyi jövedelemadó (szja) és a szociális hozzájárulási (szocho) adó -, ezek összesített mértéke a tagországok között még mindig a hatodik legmagasabb. Ez az úgynevezett adóék nálunk az 1,1 százalékpontos csökkenés után még mindig 45 százalékos volt. Nagyobb terhek csak a belga, a német, olasz, francia és osztrák dolgozókat sújtják. Az OECD-tagállamokban az átlagérték 36,1 százalékos, ami 9 százalékponttal alacsonyabb a magyarországi terhelésnél.
Bár a családi adókedvezményeket figyelembe véve kicsit kedvezőbb a helyzet, de nemzetközi összehasonlításban ez közel sem olyan rózsás, mint ahogyan azt a magyar kormány láttatja. Az OECD szerint tavaly a vizsgált országokban az egykeresős, kétgyermekes családok estében az adóterhelés átlaga 26,6 százalékra rúgott. Ez nálunk 30,3 százalék. Azaz még e téren is csak a középmezőnyhöz tartozunk. Ebben a kategóriában a franciák 39,4 százalékos értéke a legmagasabb, míg a legalacsonyabb az új-Zélandi 1,9 százalék.
Az adóék a szocho idén júliusi, két százalékpontos visszameteszése nyomán csökkent, a kormány ígéretei szerint várhatóan 2020 júlisában újabb 2 százalékpontos vágás várható. Így a munkát terhelő elvonások mértéke tovább mérséklődhet. Ám hogy ebből mennyit kapnak meg a munkavállalók, az a béralku során dőlhet csak el.
Az adóék szűkítésének másik módja az szja csökkentése lenne. A kormány(fő) és a jegybank, ez utóbbi a 330 pontos versenyképességi csomagjában is, szorgalmazza az egy számjegyű – vagyis minden bizonnyal 9 százalékos – szja bevezetését. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez elsősorban a magas jövedelmű, gyermektelen adózók körében élénkítené komolyan a keresletet. Ők ugyanis nem vehetik igénybe a családi adókedvezményeket. A jegybank szerint az szja csökkentése a munkapiac kínálati oldalát ösztönzi a munkavállalás és a többletvállalások valószínűségének növelésével. A szocho mérséklése pedig a munkaerőkeresletet élénkíti.
Ennek ellenére az egy számjegyű szja bevezetése még nem időszerű: a bérek még jövőre is érdemben emelkednek, függetlenül attól, hogy a 15 százalékos szja nem csökken. A személyi jövedelemadó mérséklésének ideje a gazdasági növekedés és a béremelkedés leállásaként jönne el.
A parlament a nyáron már elfogadta a négygyermekes nők teljes adómentességét. Ezt időben kérelmezni kell ahhoz, hogy januártól minden érintett megkaphassa. A kormány számításai alapján a kedvezmény mindössze 40 ezer nőt érinthet, ami a több mint négymillió adózó egy százalékát sem éri el, így, bár ez az adóterhelés mértékét érdemben nem befolyásolja.
