Kirívó adóterhelés sújtja a magyarok bérét

Publikálás dátuma
2019.10.24. 09:00

Fotó: Faludi Imre / MTI
A hazai fizetésekre rakódó adók és járulékok még mindig az egyik legmagasabbak a világon. Az egy számjegyű szja-ról egyre kevesebb szó esik.
A parlament már a nyár elején elfogadta a jövő évi adótörvényeket. Újabb csomag egyelőre nincs a láthatáron. A kormány őszi - meglehetős rövid - törvényalkotási tervében nem szerepelnek ilyen jellegű jogszabályok. Egy módosítás mégis a parlament elé kerülhet, aminek a következő napokban ki kell derülnie. Az adóváltozásokat ugyanis november végéig jóvá kell hagynia a parlamentnek ahhoz, hogy azok januárban hatályba léphessenek. Ugyan a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint tavaly Magyarországon csökkentek a legnagyobb mértékben a foglalkoztatást terhelő adók - vagyis a személyi jövedelemadó (szja) és a szociális hozzájárulási (szocho) adó -, ezek összesített mértéke a tagországok között még mindig a hatodik legmagasabb. Ez az úgynevezett adóék nálunk az 1,1 százalékpontos csökkenés után még mindig 45 százalékos volt. Nagyobb terhek csak a belga, a német, olasz, francia és osztrák dolgozókat sújtják. Az OECD-tagállamokban az átlagérték 36,1 százalékos, ami 9 százalékponttal alacsonyabb a magyarországi terhelésnél. Bár a családi adókedvezményeket figyelembe véve kicsit kedvezőbb a helyzet, de nemzetközi összehasonlításban ez közel sem olyan rózsás, mint ahogyan azt a  magyar kormány láttatja. Az OECD szerint tavaly a vizsgált országokban az egykeresős, kétgyermekes családok estében az adóterhelés átlaga 26,6 százalékra rúgott. Ez nálunk 30,3 százalék. Azaz még e téren is csak a középmezőnyhöz tartozunk. Ebben a kategóriában a franciák 39,4 százalékos értéke a legmagasabb, míg a legalacsonyabb az új-Zélandi  1,9 százalék. Az adóék a szocho idén júliusi, két százalékpontos visszameteszése nyomán csökkent, a kormány ígéretei szerint várhatóan 2020 júlisában újabb 2 százalékpontos vágás várható. Így a munkát terhelő elvonások mértéke tovább mérséklődhet. Ám hogy ebből mennyit kapnak meg a munkavállalók, az a béralku során dőlhet csak el. Az adóék szűkítésének másik módja az szja csökkentése lenne. A kormány(fő) és a jegybank, ez utóbbi a 330 pontos versenyképességi csomagjában is, szorgalmazza az egy számjegyű – vagyis minden bizonnyal 9 százalékos – szja bevezetését. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez elsősorban a magas jövedelmű, gyermektelen adózók körében élénkítené komolyan a keresletet. Ők ugyanis nem vehetik igénybe a családi adókedvezményeket. A jegybank szerint az szja csökkentése a munkapiac kínálati oldalát ösztönzi a munkavállalás és a többletvállalások valószínűségének növelésével. A szocho mérséklése pedig a munkaerőkeresletet élénkíti. Ennek ellenére az egy számjegyű szja bevezetése még nem időszerű: a bérek még jövőre is érdemben emelkednek, függetlenül attól, hogy a 15 százalékos szja nem csökken. A személyi jövedelemadó mérséklésének ideje a gazdasági növekedés és a béremelkedés leállásaként jönne el. A parlament a nyáron már elfogadta a négygyermekes nők teljes adómentességét. Ezt időben kérelmezni kell ahhoz, hogy januártól minden érintett megkaphassa. A kormány számításai alapján a kedvezmény mindössze 40 ezer nőt érinthet, ami a több mint négymillió adózó egy százalékát sem éri el, így, bár ez az adóterhelés mértékét érdemben nem befolyásolja.

Adóteher (a munkaerőköltség százalékában)

Családi* - Egykeresős** Franciaország 39,4  - 47,6 Olaszország 39,1 - 47,9 Svédország 37,9 - 43,1 Görögország 37,9 - 40,9 Finnország 37,8 - 42,3 Ausztria 37,4 - 47,6 Belgium 37,3 - 52,7 Törökország 37,2 - 38,9 Németország 34,4 - 49,5 Spanyolország 33,9 - 39,4 Szlovákia 30,3 - 41,7 Magyarország 30,3 - 45,0 OECD-átlag 26,6 - 36,1 Csehország 25,5 - 43,7 Szlovénia 25,2 - 43,3 Lengyelország 20,9 - 30,5 Új-Zéland 1,9 -18,4   * Kétkeresős, kétgyermekes család átlagjövedelemmel ** Egyedülálló munkavállaló átlagjövedelemmel  Forrás: OECD    

Eva helyett kata vagy kiva

A már elfogadott törvények szerint a szja-n mellett is változnak az adószabályok. Januártól megszűnik a kis cégeket érintő egyszerűsített vállalkozói adó (eva). Ehelyett a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), a kisvállalati adót (kiva), illetve a társasági adót is választhatják. A kiva mértéke januártól a korábbi 13-ról 12 százalékra csökken. Kis mértékben mérséklődik a tranzakciós illeték is: az államkincstári ügyletekben megszűnik az adó, míg a postai csekkes fizetésnél az adómentesség határát 20 ezer forinton húzzák meg.

Szerző
Témák
adó szja adóék
Frissítve: 2019.10.24. 09:21

A Facebook nyíltan befolyásolni akarja a világ politikai és gazdasági folyamatait

Publikálás dátuma
2019.10.24. 08:46

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP or licensors
Ha nem lesz kriptovaluta, akkor Zuckerberg szerint Kína megelőzi Amerikát.
Szerdai képviselőházi meghallgatásán Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi portál elnök-vezérigazgatója kitartott azon álláspontja mellett, amely szerint az óriásvállalatnak be kellene vezetnie a Libra nevű globális digitális kriptovalutát - írja az MTI. Zuckerberg populista módszereket is bevetett: azzal próbált érvelni, hogy amennyiben az amerikai hatóságok és törvényhozók betiltanák a Librát, ezzel átengednék az Egyesült Államok technológiai előnyét Kínának. Ezzel az érvvel a Facebook beszállt a világpolitika és a világgazdaság alakításába.    A törvényhozás pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottsága előtti meghallgatás több órán keresztül tartott, és a törvényhozók gyakran ellenséges hangnemet ütöttek meg Zuckerberggel szemben. A digitális valutától és a közösségi portál álprofiljaitól kezdve az álreklámokig és a beavatkozásokig a választási folyamatokba sok mindenről faggatták őt. Zuckerberg elismerte, hogy a pénzügyi szabályozó hatóságok és a törvényhozók aggodalmai jogosak, mert a Libra valóban alkalmas eszköz lehet pénzmosásra, és alááshatja a dollár elsőbbségét is. Ugyanakkor azzal hozakodott elő, hogy bevezetésének elvetése kárt okozna az amerikaiak politikai és pénzügyi vezető szerepének. "Kína nagyon gyorsan halad előre, és pár hónapon belül hasonló kriptovaluta bevezetését tervezi" - állította. Majd hozzáfűzte: a Libra fedezetét "nagyrészt" a dollár adná, és bevezetése szerinte "megerősíti majd Amerika pénzügyi vezető szerepét a világban, akárcsak a demokratikus értékrendet". Ugyanakkor nem részletezte, mit is jelentene a gyakorlatban, hogy a Libra fedezetét "nagyrészt" a dollár biztosítaná, és hogy a globális digitális kriptovaluta használata miként erősítené a demokratikus értékrendet. Az egyik képviselő kérdésére, amely azt firtatta, hogy egyes nagy cégek, például a PayPal, miért hátráltak ki a Libra mögül, Zuckerberg közölte: a kriptovaluta "kockázatos vállalkozás". Válasz nélkül hagyta az egyik törvényhozó kirohanását: "Azokat akarja segíteni, akiknek a dollár nem megfelelő valuta, vagyis a kábítószer-kereskedőket és az adócsalókat!" Arra a kérdésre azonban igennel válaszolt, hogy hajlandó-e a Libra bevezetését felfüggeszteni mindaddig, amíg a kongresszus törvényileg nem szabályozza a kriptovalutákat. "A kongresszusnak jelentős ellenőrző szerepe van (a szabályozó hatóságok felett), számomra tehát úgy tűnik, hogy ez lehet a megfelelő megoldás" - fogalmazott. Ugyanakkor azt mondta: a tervek szerint a Librával foglalkozó vállalati részleg központja Svájcban lenne. Ez viszont a törvényhozók aggodalmai szerint éppen az amerikai szabályozás megkerülését tenné lehetővé. A meghallgatáson szóba került a Cambridge Analytica ügye is. Ez a londoni székhelyű tanácsadó cég volt az, amely a Facebook adatbázisát megvásárolva, azt illegálisan felhasználva vette célba az embereket a 2016-os amerikai elnökválasztások idején, majd más alkalmakkor is. Zuckerberg védelmébe vette a vállalatot, kijelentve, hogy többé nem fordulhat elő az adatbázis illetéktelen kézbe kerülése, mint ahogyan a Facebook vezetése képes gátat vetni a hamis politikai hirdetéseknek és kiszűrni a hamis profilokat, illetve nem diszkriminál bizonyos nézeteket, nem akadályozza azok megjelenését. Az adatvédelem miatt aggódó képviselőket azzal próbálta megnyugtatni, hogy a Facebook nemrégiben megállapodást írt alá a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal, s ennek értelmében a Facebookot a jövőben részvénytársaságként auditálják majd. A Facebook az elmúlt hónapokban több heves vitát is kavart versenyellenes magatartásával, a platformon közzétett beszélgetések titkosításával, vagy például azzal, hogy ígérete ellenére sem volt hajlandó eltávolítani egyes politikai hirdetéseket és manipulált videofelvételeket. Elizabeth Warren, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa egyenesen a vállalat feldarabolását helyezte kilátásba. Közben az igazságügyi minisztérium, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság, a képviselőház igazságügyi bizottsága és 46 amerikai tagállam ügyésze már trösztellenes vizsgálatot folytat a Facebook ellen a verseny elfojtásának gyanújával.
Szerző

Hetvenmilliárdra nőtt a költségvetési intézmények kifizetetlen adóssága

Publikálás dátuma
2019.10.24. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Miközben az államháztartás húsz éve nem látott alacsony hiányt produkál, addig a költségvetési intézmények adóssága újra átlépte a 70 milliárd forintot szeptemberben.
A Pénzügyminisztérium részletes adatai szerint szeptember végén az államháztartás hiánya 303,6 milliárd forintra csökkent az előző havi 510 milliárd forintról, miután a kilencedik hónapban 207,2 milliárd forintos többlet keletkezett a büdzsében. A költségvetés alapfolyamatai szerint nőtt volna a hiány, ám szeptemberben 464 milliárd forintnyi uniós támogatást küldött Brüsszel, ennek köszönhetően lett többletes az egyenleg. Az év végéig még további százmilliárdok várhatóak az Európai Bizottságtól, így idén akár hiány nélkül is zárhatna a büdzsé, ám a kormány nagy valószínűséggel az év végén jelentős pénzszórásra készül. A költségvetési intézmények viszont úgy tűnik alulfinanszírozottak. Legalábbis erre utal a folyamatosan újratermelődő és növekvő  adósságuk. Kifizetetlen tartozásuk szeptember végén meghaladta a 70 milliárd forintot - olvasható ki az Államkincstár adataiból. A lejárt adósság növekedése valamelyest lassult, az előző hónaphoz mérten csak 1,7 milliárd forinttal emelkedett. Továbbra is a legkritikusabb a helyzet az egészségügyben: a kórházak adóssága 58 milliárd forint volt szeptember végén – ez 4,7 milliárddal magasabb az augusztusi állománynál. Ami igazán aggasztó, hogy ennek túlnyomó része a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás. Volt olyan intézmény – a Honvédkórház -, amely egyetlen hónap alatt egymilliárddal növelte adósságát, így az elérte a 4,6 milliárdot – de négy milliárdot közelítő adósságot görget maga előtt a Péterfy Sándor utcai kórház is.  A nem egészségügyi intézményeken kívül augusztus végén még jelentős, 3,5 milliárd forintos adóssággal rendelkezett a központi fenntartású sportintézmények kezelését végző Nemzeti Sportközpontok is. Ám szeptember folyamán az intézmény majd' 2,5 milliárd forintos forráshoz jutott, amivel csökkentette tartozását. Ilyen pénzinjekcióról viszont a kórházak, klinikák és az ezeket működtető egyetemek csak álmodhatnak.
Szerző