„Nem teszünk különbséget terroristák között” – Interjú Ahmet Akif Oktay török nagykövettel

Publikálás dátuma
2019.10.17. 10:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ahmet Akif Oktay török nagykövet szerint ha az Európai Unió annyira aggódik a kurdok biztonságáért, befogadhatná a menekülteket.
Miért indított offenzívát Törökország Szíriában? Az offenzíva legfőbb célja, hogy biztosítsa a török határ biztonságát. Törökországnak és Szíriának nagyon hosszú, több mint 900 kilométeres közös határa van, de a hadművelet ennek csak egy 480 kilométeres szakaszát érinti. A másik oldalon a Demokratikus Unió Pártja (PYD) és annak fegyveres szárnya, a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) a nemzetközileg is terrorszervezetként számon tartott PKK (Kurdisztáni Munkáspárt) részei, amely több mint 40 ezer ember haláláért felelős Törökországban. A célunk tehát Észak-Szíria megtisztítása a terroristáktól, nem csupán a PKK-tól, de az ISIS-től is. Nem engedhetjük, hogy egy terrorista folyosó jöjjön létre a török határ mentén, hiszen az elmúlt években több mint száz támadás érte településeinket Szíriából. Háborúról ezért nem is beszélhetünk, csupán terrorellenes akcióról. Ennek célkeresztjében nem a kurdok állnak, ami azt illeti, éppen őket akarjuk megvédeni. Törökország máris több mint 300 ezer szíriai kurd menekültnek ad otthont, akik ebből a térségből menekültek el. A hadművelet végeztével ők visszatérhetnek szülőhazájukba. Milyen bizonyítékaik vannak rá, hogy a PKK jelen van Szíriában? Hadd mondjak egyetlen példát: mikor a török csapatok, és az általunk támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg behatoltak a YPG által uralt településekre, mindenütt Abullah Öcalan, a PKK bebörtönzött vezetőjének posztereivel találkoztak. Ugyanazokat a jelképeket, zászlókat használják, és végső soron ugyanannak a vezetésnek jelentenek. Az is tény, hogy a PYD-t a PKK hozta létre. Ez bevett taktikájuk: ahol kurd kisebbség él, ott más néven hozzák létre fiókszervezeteiket, mintha azok függetlenek lennének. A Kongresszus előtti meghallgatásán még a korábbi amerikai védelmi miniszter, Ashton Carter is elismerte, hogy a PYD és a PKK ugyanaz a szervezet. Arról viszont nem volt vita, hogy az ISIS terrorszervezet, néhány évvel ezelőtt mégsem siettek a beavatkozással. Nem ez az első török hadművelet Szíriában. Az Eufrátesz Pajzsa 2016-ban indult az ISIS ellen, akkor több mint háromezer harcosukkal végeztünk. Ebben a műveletben 70 török, és az akkori Szabad Szíriai Hadsereg 669 katonája is áldozatul esett. A második offenzíva, a 2018-as Olajág hadművelet során 4600 terroristát semlegesítettünk. Közben 61 török áldozta fel életét. Egyetlen másik ország sem vállalt ilyen áldozatot! A PYD azt állítja, hogy legyőzte az ISIS-t, de valójában a nemzetközi koalíció légi csapásai végezték el a munkát. Mi nem teszünk különbséget terroristák között. A vádak szerint háborús bűncselekményeket, civilek elleni támadást, egy kurd politikus kivégzését is elkövették a törökök által vezetett offenzívában. Az interneten számos felvételt felbukkant, de háborúban óvatosabban kellene kezelnünk ezek hitelességét! Mindent ellep ugyanis a propaganda és az álhírek. Ne higgyen mindennek, amit lát! Megjelentek például olyan képek, amelyeken síró asszonyok halott gyermekeket gyászoltak, de ezek valójában a jemeni háborúban készültek. Máskor egy 1983-as földrengés áldozatainak képeit mutatták be. Néhány videó pedig gyanúsan megrendezettnek tűnik. Tipikus terrorista taktika az is, hogy az amerikai csapatok közeléből tüzet nyitottak ránk, tudván, hogy nem fog késlekedni a válaszcsapás. Így próbálnak egymás ellen fordítani minket. Hasonló módon nem haboznak akár játszóterekről, iskolákból, kórházakból támadni. A hírszerzésünk viszont már alaposan felderítette a területeiket, és csak katonai célpontokat támad a hadseregünk. Nézze meg hogy nézett ki Rakka a nemzetközi koalíció bombázása után, és hogy néznek ki az általunk felszabadított települések! Nem szabad alábecsülni a PKK manipulációs képességeit! Ugyanakkor biztosíthatom, ha bármi igazság van ezekben a történetekben, akkor az ügyeket kivizsgálják, az elkövetőket felelősségre vonják, és megbüntetik. Miért van az, hogy a török biztonsági aggályokat senki nem vitatja, az offenzívát viszont sokan bírálják? Jó kérdés, erről alighanem őket kellene megkérdezni. Talán a régi gyarmatosító országoknak más terveik voltak a térségben. Emlékezzünk csak, hogy a korábbi amerikai adminisztrációk átrajzolták volna a Közel-Kelet teljes térképét. Aztán hova vezetett az úgynevezett arab tavasz? Csak káoszhoz. Szóval elképzelhető, hogy keresztül húztuk az elképzeléseiket. Azt is hangoztatni szokták, hogy ők törődnek a kurdokkal. Nos, több mint 300 ezer szíriai kurd menekült él jelenleg Törökországban. Akkor miért nem fogadják be őket? Ha annyira aggódnak a biztonságukért, miért nem fogadnak be egyetlen egyet sem? Minket leckéztetnek, közben ők maguk nem tesznek semmit. A fenyegető hangnem nem segít. Előbb nézzenek körül, hány civillel végeztek Gázában, az iraki háborúban, Afganisztánban! Recep Tayyip Erdogan török elnök azt ígérte, kész kinyitni Európa kapuját a 3,6 millió törökországi menekült előtt, ha folytatódnak a bírálatok. Vegyük ezt fenyegetésnek? Nem akarom kommentálni az elnök szavait, egyenesen beszélt. Reméljük, nem fajulnak idáig a dolgok. Nem ezt preferáljuk első sorban, ez inkább csak egy baráti figyelmeztetés volt. Az Európai Unió viszont nem tartotta be a nekünk adott szavát. 2016-ban kötöttünk egy megállapodást, amellyel lényegében megállítottuk az illegális migrációt. Cserébe 3+3 milliárd eurót ígértek a menekültek megsegítésére, amelynek még első felét sem kaptuk meg egészében. Ezen kívül szó volt az uniós csatlakozási folyamat újjáélesztéséről, új fejezetek megnyitásáról, vízummentes beutazásról, a vámunió modernizálásáról. Előrelépés nem történt. Közben viszont nem csak, hogy elvárják, hogy továbbra is viseljük a szíriai menekültek jelentette terhet, de még leckéztetnek is minket. Mi a hosszú távú terv az elfoglalt területeken? Az első két szíriai hadművelet után a helyiek visszatérhettek otthonaikba. Afrín például kurd többségű, így ott már ők, és nem az arabok vezetik a várost. A biztonság garantálása is az ő felelősségük. Ez a modell mintha lehet, de hosszú távú tervekről most még egyelőre korai beszélni. Egy ideig még biztosan maradunk, hiszen nem csupán a biztonságot kell biztosítani, de újjá is kell építeni a területeket. Erre pedig csak mi vagyunk képesek, a másik két területen például már számos kórházat, iskolát, sőt stadiont is építettünk. Nyilvánvalóan minden a politikai megoldástól függ, Szíriának egy demokratikusabb országgá kell válnia, ahol minden népcsoport képviseltetheti magát. A legfőbb feladat most a stabilitás és béke megteremtése.
Szerző

Ne keménykedj, ne légy hülye - üzente hivatalos levélben Trump Erdogannak

Publikálás dátuma
2019.10.17. 08:52
Recep Tayyip Erdogan török és Donald Trump amerikai elnök, egy közös sajtótájékoztatón
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az amerikai elnök hol a törökök gazdasági megsemmisítésével fenyegetőzik, hol volt kurd szövetségeseit támadja hátba.
Elképesztő hangnemű levelet hozott nyilvánosságra a Sky News, melyben Donald Trump Recep Tayyip Erdogant próbálja a hadműveletek leállítására rábírni, hol fenyegetőzve, hol ígérgetve – írja az Index.
Az október 9-i keltezésű, már a Twitteren is elérhető levélben  Trump arról írt, hogy meg akar állapodni Erdogannal, mert tudja, hogy a török elnök nem akar felelős lenni többezer ember haláláért, ő pedig nem akarja megsemmisíteni a török gazdaságot – de megteszi, ha kell. Trump azt is hozzátette, hogy sokat dolgozott azon, hogy megoldja a törökök problémáit, és arra kérte Erdogant, hogy ne okozzon csalódást a világnak. Mint írta, a szíriai kurdok hadseregét vezető Mazlum tábornok hajlandó lenne olyan engedményeket tenni, amiket korábban soha. 
Az amerikai vezető ezután az események történelmi megítélésével próbált hatni Erdoganra: mint írta, a történelem pozitív figuraként fogja megítélni Erdogant, ha ezt a konfliktust humánus módon kezeli – de az ördögként tekint majd rá, ha „nem történnek majd jó dolgok”.
Ennél is erősebb azonban az üzenet zárlata:
„Don't be a tough guy. Don't be a fool!”, azaz „Ne légy kemény csávó. Ne légy hülye” - írta Erdogannak Trump, a Fehér Ház hivatalos pecsétjével ellátott levélben.

Az amerikai elnöktől azonban ez is csak egy lehetett a tőle megszokott szélkakas-diplomácia irányváltásai közül, hiszen október 16-án már briliáns húzásnak nevezte az amerikai csapatok szíriai kivonulását, és azt fejtegette, hogy a szíriai kurdok török testvérszervezete terrorizmus szempontjából az Iszlám Államon is túl tesz. Az eleve megkérdőjelezhető állítás ugyanakkor még nem indok arra, hogy cserben hagyja korábbi szíriai kurd szövetségeseit, akik mindent megtettek az Iszlám Állam megfékezéséért.
A brilliáns húzásnak nevezett amerikai kivonulás tette lehetővé, hogy a török csapatok megkezdjék szíriai offenzívájukat. A YPG nevű szíriai kurd fegyveres erők a török hadsereg, valamint a török támogatással harcoló arab milíciák harcában eddig több százan haltak meg, több tucatnyi civil is:
Az újabb harcok kirobbanása óta becslések szerint 250 ezer ember menekült el otthonából Szíriában, közöttük akár 70 ezer gyerek is lehet.

Jelenleg az orosz katonai kontingensek képeznek élő, fegyveres blokádot a török és a kurd csapatok között, ellátva azt a feladatot, amit korábban az amerikai egységek töltöttek be.
Szerző
18

A hatályos jogszabályok szerint ez a cikk olyan elemeket tartalmazhat, amelyek kiskorúak számára károsak lehetnek. Ha Ön elmúlt 18 éves, kattintson a gombra, és a tartalom elérhető lesz. Minden más esetben görgessen tovább a következő cikk megtekintéséhez.