Milliós kárt okozó illegális gyümölcspárlatok

Publikálás dátuma
2019.10.16. 16:40

Fotó: Népszava
Az állami szervek nem törekszenek arra, hogy felszámolják a pálinkapiacon uralkodó feketekereskedelmet, miközben a fennálló helyzet több főzdét a csőd szélére sodor – véli a Pálinka Nemzeti Tanács.
Csak idén közel tízezer liter gyümölcspárlatot és további nyolcezer liter, erre a célra elkészített cefrét foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A legutóbbi rajtaütéskor egy sufniban 200 liter, többek között banán- és sárgadinnyepárlat állt készen, és hatezer liter cefre várt a lefőzésre. Májusban Békés megyében találtak hétezer liter illegális párlatot a pénzügyőrök, amit az előkészített üvegek alapján egyértelműen kereskedésre szánt a tulajdonos. A Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) szerint a sorozatos feltárások egyértelműen mutatják a piacon uralkodó feketekereskedelmet, ami végzetes hatású a pálinkaszakmában. Egy nagyobb kereskedelmi pálinkafőzde éves termelési mennyiségének felel meg az a gyümölcspárlatmennyiség, amelyet idén, csupán néhány rajtaütés alkalmával foglalt le a NAV. A PNT szerint az említett feltárások egyértelműen bizonyítják, hogy a feketekereskedelem súlyos méreteket ölt. A testület szerint az illetékes szervek az említett esetek ellenére sem törekszenek arra, hogy felszámolják a piacon uralkodó feketekereskedelmet, miközben a fennálló helyzet több pálinkafőzdét is a csőd szélére kényszerít. A legutóbbi rajtaütésre Baranya megyében került sor szeptember 9-én, ahol olyan egzotikus gyümölcsökből is készültek párlatok, mint például banán és füge. Ezen kívül találtak még 6000 liter cefrét, ami szintén kifőzésre került volna. A legtöbb illegális párlatot Békés megyében foglalták le a NAV munkatársai, ahol összesen hétezer liter igazolatlan eredetű alkoholterméket találtak. Önmagában már ez a mennyiség is megfeleltethető egy átlagosnál nagyobb kereskedelmi pálinkafőzde éves termelési mennyiségének. Egy másik esetben a NAV figyelmét egy olyan internetes hirdető keltette fel, aki memóriakártyák mellett zárjegy nélküli gyümölcspárlatot is megvételre kínált. A PNT idén februárban hívta fel a figyelmet a magánfőzéssel kapcsolatos anomáliákra: a 2018-as adatokból ugyanis az derült ki, hogy miközben az országban bár több mint húszezer magánfőzésre szolgáló lepárlókészüléket jegyeztek be, az eladott párlatadójegyek alapján legfeljebb hétezer berendezést használtak. Az adatokból az is kiderült, hogy az előző évben hivatalosan mindössze 115 ezer liter gyümölcspárlatot készítettek saját fogyasztásra a magánfőzők. Az idén eddig lefoglalt párlatmennyiséget, 42 alkoholfokkal számolva 150 magánfőző készíthetné el egy év alatt. Az ezzel járó, literenként kiváltott adójegyek összértéke több mint 10 millió forint lenne. Magánfőző az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik. A jogszerűen eljáró magánfőzők egy évben legfeljebb 86 liter 42 fokos párlatot állíthatnak elő, amit csak a magánfőző, valamint családtagjai és vendégei fogyaszthatják, de nem értékesíthetik. A gyümölcspárlatok otthoni elkészítéséhez még a főzést megelőző minden enesetben párlatadójegyet kell igényelni a NAV-tól. Ezt annak kell igényelnie, aki a lakhelye szerinti önkormányzatnál magánfőzőként regisztrált. A párlatadójegy egy liter párlat előállítására jogosít, illetve igazolja a jövedéki adó megfizetését és az eredetet is – szögezi le a PTN közleménye.
Szerző
Témák
pálinka

Bezuhant az építőipar, a kedvezményes áfa meghosszabbítása segíthetne

Publikálás dátuma
2019.10.16. 16:08

Fotó: Népszava
A jövőre utaló adatok sem vetítenek előre komoly növekedést.
Komoly meglepetésként hatalmasat fékezett augusztusban az építőipar. Az egy évvel korábbi eredményt ugyan 5,9 százalékkal  meghaladta a termelés, ez a növekedés azonban tavaly március óta a legalacsonyabb volt, és ebben az évben 20 százalékosnál kisebb bővülésre még egyetlen hónapban sem volt példa. Júliushoz képest ráadásul 10,5 százalékos visszaesést mutatnak az augusztusi számok – derül ki a KSH legfrissebb adataiból.  A jövőre utaló adatok sem vetítenek előre komoly növekedést, hiszen az új szerződések volumene csupán 3,2 százalékkal nőtt, ezen belül azonban az épületek építésére vonatkozóké 2,5 százalékkal visszaesett, míg az egyéb építmények építésére kötötteké bő 10 százalékkal több lett. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene így bő 12 százalékkal maradt el a tavaly augusztus végitől. A nyár végén lassított az építőipar, és úgy tűnik: ez a tendencia állandósul, miközben hónapról hónapra egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai – kommentálta az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte ennek hátterében a sokat emlegetett szakemberhiány áll, ami a lakó- és irodaépületek esetében komoly csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma. A jelenleg még kedvezményes, 5 százalékos, de januártól ismét 27 százalékra emelkedő újlakásáfa is visszafoghatja a kibocsátást a következő időszakban, ez már az építési engedélyszámokon is látszik. A lakóingatlan piac emiatt jelentős fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években – tette hozzá. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak, és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet, azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is komolyan fékezőerő lehet. A Takarékbank ezek alapján az idén 30, jövőre pedig 8 százalék körüli növekedést vár az iparágban. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint viszont az idén csupán 20-25 százalékos bővülést érhet el az építőipar, amelyet jövőre lassabb tempó követ. Úgy fogalmazott: a viszonylag gyenge augusztusi adat ellenére a következő hónapokban magasabb, 10 százalék körüli bővülés várható, részben azért, mert a folyamatban lévő lakásépítések még segítik az építőipari növekedést. Földi Tibor, a lakásfejlesztő Cordia vezérigazgatója az adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet: érdemes lenne megfontolni a kedvezményes áfa megtartását. A költségvetési oldalról nézve 1 forintnyi állami beruházás vagy 1 forint be nem szedett áfa egyenértékű, az építőipari szektorban „ott hagyott” adóteher azonban ötszörös multiplikátor-hatással bír. Azaz 1 forinttal kisebb áfateher 5 forint értékű beruházást generál, amire szükség volna az ágazat várható lassulásának megelőzése érdekében. Földi Tibor várakozásai szerint 2020 második felétől válik érezhetővé az újlakásépítések csökkenése az építőipari termelésben. Mint fogalmazott: már lehet látni azokat a jeleket, amelyek a lakásépítési szektor jövőbeli zsugorodását vetítik előre, hiszen a megkötött új szerződések számának apadása mellett tavaly óta csökken az építési engedélyek száma is. Az újépítésű lakások iránti kereslet ugyanakkor továbbra is erős, ami kihat az árakra is. A Cordia közelmúltban publikált fővárosi újlakáspiaci elemzése szerint  szeptember végén az új építésű otthonok átlagos négyzetméterára az év eleji szintet 11 százalékkal haladta meg, míg tavaly ilyenkorhoz képest 16, 2017 harmadik negyedévéhez képest pedig több mint 34 százalékos volt a drágulás. Az áfakulcs emelkedése mellett a kivitelezési költségeket tovább növelő, szigorodó energetikai előírások további drágulást vetítenek előre. Mindez azt jelenti: az újépítésű lakások szeptember végén Budapesten mért 925 ezer forintos átlagos négyzetméterára még nem jelent tetőzést.      
Szerző

Mészáros és Tiborcz növekedni akar, ezért milliárdokat kérnek a befektetőktől

Publikálás dátuma
2019.10.16. 16:06
Tiborcz István, Mészáros Lőrinc
Fotó: Kovalovszky Dániel- / Népszava illusztráció
Az egyik közös cégükben rendkívüli közgyűlést hívtak össze, hogy 20 milliárd forint kötvény bocsáthassanak ki.
A Mészáros Lőrinc és Tiborcz István tulajdonukban lévő Appeninn Vagyonkezelő Nyrt. november 5-ére összetrombitált rendkívüli közgyűlésén az igazgatóság legfeljebb 20 milliárd forint kötvény kibocsátásához kér felhatalmazást, amelynek 70 százalékát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jegyezheti le - írja a Privátbankár.hu. A pénzpiaci kockázatok csökkentése és a növekedési tervek megvalósítása – ezekkel magyarázta a Budapesti Értéktőzsdén forgó Appeninn a börze honlapján is megjelent közgyűlési hirdetményében, milyen célokból kíván részt venni az MNB által 2019 július elsején elindított növekedési kötvényprogramban. Ez utóbbinak feltételét már teljesítette a cég, október 1-jén megkapta a kötvénykibocsátáshoz szükséges független hitelminősítési eljárást. Az MNB által felkért német Scope Ratings GmbH nemzetközi hitelminősítő ugyanis a legfeljebb 20 milliárd forint értékben piacra dobni szándékozott kötvényekre BB-, míg az Appeninnre B+ besorolást adott, amely meghaladja a jegybank által elvárt befektetési szintet. A kötvények legfeljebb 10 éves futamidejűek lennének, azok kibocsátására a részvényesek felhatalmazása után, ezek szerint tehát november 5-ét követően kerülhet sor. A társaság igazgatótanácsa részletesen megvizsgálta a hitelkövetelések fedezet mellett kibocsátott értékpapírok előnyeit és korlátait – olvasható a közgyűlési hirdetményben. A BÉT honlapján közzétett legutóbbi, augusztus 28-ai állapot szerint az Appeninn legnagyobb közvetlen tulajdonosa az Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István minősített többségi (azaz legalább 75 százalékos) befolyása alatt álló BDPST Zrt., amely akkor még a részvények 20,3 százalékát birtokolta. Ám egy múlt heti döntés értelmében a BDPST december 20-áig további 9 százalékos pakettet vásárolhat meg a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő, ugyancsak tőzsdei Opus Global Nyrt. 18,7 százalékos Appeninn-részvénycsomagjából. Feltéve, hogy addig kifizeti azok – nyilvánosságra nem hozott – vételárát. Az Opus ugyanakkor az adásvételi ügylet megvalósulását követően nála maradó 9,7 százalékos Appeninn-részesedésén is túladna, hogy az eladásokból befolyó pénzt –mint közleményében kifejtette – jelentősebb növekedési kilátásokkal rendelkező stratégiai üzletágainak fejlesztésére, illetve az előkészítés alatt álló akvizícióinak megvalósítására fordíthassa. 
Szerző