pálinka;

Milliós kárt okozó illegális gyümölcspárlatok

Az állami szervek nem törekszenek arra, hogy felszámolják a pálinkapiacon uralkodó feketekereskedelmet, miközben a fennálló helyzet több főzdét a csőd szélére sodor – véli a Pálinka Nemzeti Tanács.

Csak idén közel tízezer liter gyümölcspárlatot és további nyolcezer liter, erre a célra elkészített cefrét foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A legutóbbi rajtaütéskor egy sufniban 200 liter, többek között banán- és sárgadinnyepárlat állt készen, és hatezer liter cefre várt a lefőzésre. Májusban Békés megyében találtak hétezer liter illegális párlatot a pénzügyőrök, amit az előkészített üvegek alapján egyértelműen kereskedésre szánt a tulajdonos. A Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) szerint a sorozatos feltárások egyértelműen mutatják a piacon uralkodó feketekereskedelmet, ami végzetes hatású a pálinkaszakmában.

Egy nagyobb kereskedelmi pálinkafőzde éves termelési mennyiségének felel meg az a gyümölcspárlatmennyiség, amelyet idén, csupán néhány rajtaütés alkalmával foglalt le a NAV. A PNT szerint az említett feltárások egyértelműen bizonyítják, hogy a feketekereskedelem súlyos méreteket ölt. A testület szerint az illetékes szervek az említett esetek ellenére sem törekszenek arra, hogy felszámolják a piacon uralkodó feketekereskedelmet, miközben a fennálló helyzet több pálinkafőzdét is a csőd szélére kényszerít.

A legutóbbi rajtaütésre Baranya megyében került sor szeptember 9-én, ahol olyan egzotikus gyümölcsökből is készültek párlatok, mint például banán és füge. Ezen kívül találtak még 6000 liter cefrét, ami szintén kifőzésre került volna. A legtöbb illegális párlatot Békés megyében foglalták le a NAV munkatársai, ahol összesen hétezer liter igazolatlan eredetű alkoholterméket találtak. Önmagában már ez a mennyiség is megfeleltethető egy átlagosnál nagyobb kereskedelmi pálinkafőzde éves termelési mennyiségének.

Egy másik esetben a NAV figyelmét egy olyan internetes hirdető keltette fel, aki memóriakártyák mellett zárjegy nélküli gyümölcspárlatot is megvételre kínált.

A PNT idén februárban hívta fel a figyelmet a magánfőzéssel kapcsolatos anomáliákra: a 2018-as adatokból ugyanis az derült ki, hogy miközben az országban bár több mint húszezer magánfőzésre szolgáló lepárlókészüléket jegyeztek be, az eladott párlatadójegyek alapján legfeljebb hétezer berendezést használtak. Az adatokból az is kiderült, hogy az előző évben hivatalosan mindössze 115 ezer liter gyümölcspárlatot készítettek saját fogyasztásra a magánfőzők.

Az idén eddig lefoglalt párlatmennyiséget, 42 alkoholfokkal számolva 150 magánfőző készíthetné el egy év alatt. Az ezzel járó, literenként kiváltott adójegyek összértéke több mint 10 millió forint lenne.

Magánfőző az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik. A jogszerűen eljáró magánfőzők egy évben legfeljebb 86 liter 42 fokos párlatot állíthatnak elő, amit csak a magánfőző, valamint családtagjai és vendégei fogyaszthatják, de nem értékesíthetik. A gyümölcspárlatok otthoni elkészítéséhez még a főzést megelőző minden enesetben párlatadójegyet kell igényelni a NAV-tól. Ezt annak kell igényelnie, aki a lakhelye szerinti önkormányzatnál magánfőzőként regisztrált. A párlatadójegy egy liter párlat előállítására jogosít, illetve igazolja a jövedéki adó megfizetését és az eredetet is – szögezi le a PTN közleménye.