Négyszázezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt 2016-ban az EU-ban

Publikálás dátuma
2019.10.16. 18:13

Fotó: Michal Fludra / AFP
Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség.
Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte szerdán az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
„Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve”

– írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek. A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit. A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.
„A légszennyezettség elleni harc egyúttal küzdelem a klímaváltozás és a zajártalom ellen, illetve az egészségesebb életmód érdekében is”

– szögezte le az EEA.

Szerző

Kilométeres sugarú magja van Boriszovnak

Publikálás dátuma
2019.10.16. 17:21

Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
Vöröses színű és nagyjából egy kilométer sugarú, szilárd maggal rendelkezik a Naprendszeren kívülről érkezett üstökös.
Nagyjából egy kilométer sugarú, szilárd maggal rendelkezik és vöröses színű a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös – állapították meg a kutatók, akik szerint a csillagközi tér mélyéből érkezett objektum fizikai tulajdonságai a Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszerek létezéséről árulkodnak.
Az objektumot augusztus 30-án fedezte fel Gennagyij Boriszov amatőr csillagász a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban. A Nature Astronomy című folyóiratban publikált legújabb eredményeket megelőzően a kutatók megállapították, hogy az égitest a mag körüli sűrű gázfelhővel (kómával) rendelkezik és apró csóváját is megfigyelték.
A szakemberek Hawaii-on és Spanyolországban lévő űrteleszkópokkal tanulmányozzák az objektumot. „Az objektum eddig meghatározott tulajdonságai – az alakja, a színe és becsült mérete - rendkívül hasonlítanak a Naprendszerünkből származó üstökösökéihez” – mondta Michal Drahus, a lengyelországi Jagelló Egyetem csillagásza, megjegyezve, hogy a felfedezés azért fontos, mert bizonyítja, hogy léteznek üstökösök a csillagközi térben, továbbá, hogy a Naprendszerünkből ismertekhez hasonló üstökösök más csillagok körül is képződnek.
A 2I/Boriszov a 2017-ben azonosított Oumuamua után a második észlelt objektum, amely a csillagközi tér mélyéből érkezett. A szakemberek az égitest sebessége és – a tökéletes körtől jelentősen eltérő – hiperbolikus pályája alapján állapították meg, hogy egy másik bolygórendszerből származik.
Az egyetem munkatársa, Piotr Guzik szerint már nagyjából egy évtizeden belül megvalósulhat, hogy űrszondát küldenek a Földről egy csillagközi objektumhoz.
A 2I/Boriszov várhatóan december 8-án lesz a legközelebb a Naphoz, majd nem sokkal azután a Földhöz: ekkor nagyjából 300 millió kilométerre fog elhaladni a bolygó mellett.
Szerző
Témák
üstökös

Új teszttel vérből szűrik a legapróbb daganatot is

Publikálás dátuma
2019.10.16. 14:38
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A világon az elsők között érhető el Magyarországon is a teszt, amely a képalkotó rákdiagnosztikai módszereket akár évekkel megelőzve mutatja ki, ha daganatos sejt van a szervezetben. A segítségével a betegek és az onkológusok hamarabb megtudhatják, sikeres volt-e egy kezelés vagy kiújult-e a korábbi betegség. A módszer komoly támogatást jelenthet a daganatos betegeknek, bár egyelőre csak önköltséges verzióban érhető el.
Új utakat nyithat a daganatos betegségek kezelésében az a molekuláris genetikai vizsgálat, amelyet Magyarországon a heidelbergi és oxfordi egyetemmel egy időben kezdtek alkalmazni. Az amerikai kutatók által kidolgozott, a tumorok korai és pontos kimutatását szolgáló Signatera teszt a rákdiagnosztika tudományos világújdonsága, mivel pontos és gyors eredményeket hozhat a daganatok kimutatásában, valamint a kezelések eredményeinek ellenőrzésében. Ezzel pedig jelentősen növekedhetnek a betegek életkilátásait. „Ha a röntgen, CT, PET CT vagy más képalkotó vizsgálatok során nem látható egy daganat, azt gondoljuk, a beteg meggyógyult, de ez nem feltétlen van így. Előfordulhat, hogy olyan kis méretű a tumor, amelyet a képalkotó eszközök a felbontásuk korlátai miatt még nem tudnak kimutatni – mondja Lakatos Péter belgyógyász professzor, a PentaCore Laboratórium orvos igazgatója. Ennek ellenére az elsődleges kezelés után a jelenlegi protokoll szerint a beteg és az orvosok is csak várakoznak. A biztonság kedvéért a páciens esetenként kap gyógyszeres kezelést vagy besugárzást, de arra a kérdésre, hogy sikerült-e elpusztítani a tumort, gyakran csak hónapok, akár évek után kaphatnak választ. Ezt az időt rövidítheti le a teszt. A vizsgálatot azonban az egészségbiztosító egyelőre nem támogatja, így azt a betegnek magának kell finanszírozni, újdonság lévén pedig a teszt nem olcsó. A mintavétel Magyarországon történik, de a vizsgálatot már az amerikai laboratóriumban végzik el. A daganattípustól függően 8 hónappal, vagy akár 2 évvel hamarabb is kimutatja a korábbi tumor kiújulását a jelenleg elérhető képalkotó vizsgálatokhoz képest. Mivel pedig Magyarország a világelső a vastagbélrák előfordulásában, és évente mintegy 5000 ember hal meg a betegség következtében lényeges, hogy a teszt több hónappal korábban kimutatja a korábbi daganat kiújulását, mint ahogy azt más képalkotó vizsgálatok igazolnák. A fejlesztő kutatók 3 évig követtek vastagbélrákos betegeket. A kutatások szerint, akiknek a tesztértéke 0 volt, a mai napig élnek, nincs kiújult betegségük, míg a többieknek további kezelésre volt szükségük. Mellrák esetében is jelentős lehet a szerepe, hiszen hazánkban évente körülbelül 5-6000 új emlőrákos esetet diagnosztizálnak, és nagyjából 2000 nő hal bele a betegségbe. A teszttel náluk is megállapítható a kezelés eredményessége és a kiújulás. De nem csak ezen betegségek esetében alkalmazható a biotechnológián alapuló genetikai diagnosztika. A vastagbél-, és az emlő- mellett a nem kissejtes tüdő-, illetve a nem izom-invazív hólyagdaganat felfedezésében is kulcsszerepe lehet. A négy tumortípus bármilyen szövettani altípusánál működik a teszt, és jelenleg azon dolgoznak, hogy egyéb daganatok esetében is elérhetővé váljon a vizsgálat. Az eljárás lényege, hogy a daganatból korábban vett szövetmintát összevetik a beteg legfrissebb vérmintájával. Mindkét esetben komplex genetikai vizsgálatokat végeznek, amely során az összes létező – körülbelül 30 000 – gén betűsorrendjét meghatározzák. A daganat esetében egy speciális algoritmus segítségével 16 olyan mutációt határoznak meg, amelyek összessége csak az adott daganatra jellemző. Ezek összevetésével már azonosítható, ha a daganat DNS-e jelen van a vérben. Ez ugyanis rákos betegség esetén mindig jelen van, függetlenül a tumor méretétől. Minél nagyobb azonban a daganat, annál több a tumor eredetű DNS is a vérben. Az azonosítás akkor is sikeres lehet, ha a korábban alkalmazott 16 pontból csak kettő egyezik. Az sem lehet tehát akadály, ha megváltozik a tumor.
Szerző