Ahol a történelem kezdődött – Sanliurfa nem csak a civilizációk, de az ábrahámi vallások bölcsője is

Publikálás dátuma
2019.10.17. 11:30
A Pocakos Domb lábánál modern élményközpont várja a látogatót, a legfőbb körgyűrű fölé pedig óriási sátrat emeltek
Fotó: Shutterstock
Sanliurfában építhették az emberiség első templomát, amely átírta a civilizáció bölcsőjének elméletét. És itt vetették tűzbe Ábrahámot, és állta ki próbáit Jób.
Szó szerint a semmi közepén, nem messze a török-szír határtól, valahol a kopár félsivatag peremén magasodik a Göbekli Tepe, azaz a Pocakos Domb. A legközelebbi lakott településtől, Sanliurfától – az egykori Edessza – jó 15 kilométerre hullámzó magaslatokon még a szárazságtűrő olajfa is nehezen ereszt gyökeret, nyáron semmi nem kínál árnyékot a perzselő napsütéstől. Itt nem termesztenek növényeket, és nem legelnek állatok. Csak csend van, nyugalom és forróság. És itt kezdődött a történelem. A helyszínen már az 1960-as években is kutakodtak a Chicagói Egyetem régészei, ám a felszínes vizsgálatokból arra a következtetésre jutottak, hogy a sziklatörmelékekkel teleszórt Isten háta mögötti terület alighanem bizánci katonai telephely volt, az előbukkanó mészkőtömbök pedig sírkőtöredékek lehettek. Bő három évtizedig a környék felé sem nézett senki, mígnem 1994-ben a Dél-Kelet-Törökországban kutató német Klaus Schmidt kezébe nem akadtak az amerikai kollégák leírásai. A Német Régészeti Intézet tudósa gyanút fogott, a helyszínre érve pedig azonnal világos lett számára, hogy a vártnál sokkal jelentősebb leletekre talált. A föld kőből épített körgyűrűket rejtett, némelyiket óriási, ötméter magas, nagyjából 15 tonna súlyú T-alakú kőoszlopok keretezik, oldalaikon különféle állatok faragásaival. A kormeghatározásból kiderült, hogy az építmény a bizáncinál sokkalta régebbi: az első köröket a kőkorszakban, körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt (tehát jó hét évezreddel a Kheopsz-piramis előtt) emelhették. Hogy pontosan mi lehetett a céljuk, arról még megoszlik a történészek véleménye. A legvalószínűbb, hogy egyfajta szent helyként használták, tehát ez lehetett az emberiség eddig ismert legelső temploma. Erre utal az is, hogy a környéken nem találtak lakóhelyekre utaló nyomokat, például szállás, tűz vagy víz jeleit. Ide csak kultikus alkalmakkor, imádkozni, szertartásokat bemutatni járhattak a kőkorszaki emberek, még a köveket is viszonylag messziről hordták fel. Az azóta elhunyt Schmidt szerint a 12 ezer éves szent hely nem csak rendkívüli kora miatt jelentős, de a történészek elméleteit is felülírta. A felfedezésig ugyanis úgy vélték, hogy a földművelés kialakulása, a letelepedés az első lépés egy civilizáció megszületéséhez, és effajta építmények létrehozásához. A német régész viszont úgy gondolta, a Göbekli Tepe azt bizonyítja, hogy a folyamat fordított lehetett: a gyűjtögető, vadászó népek kultikus helyet építettek, amihez el kellett látni a munkásokat, papokat, ráadásul a zarándoklat miatt túl messzire vándorolni sem lehetett, és ez vezetett el a letelepedéshez és a földműveléshez, így végső soron a civilizációk születéséhez. A tudományos vita még nem eldöntött - sokak szerint nem lehet általános modellt felállítani –, ám a vizsgálatok alapján a környéknek még alig néhány százalékát tárták fel, így a föld még számos választ rejthet. Az ásatások folyamatosak, ám a Göbekli Tepe a nagyközönség előtt is nyitva áll. A domb lábánál modern élményközpont várja a látogatót, a legfőbb körgyűrű fölé pedig óriási sátrat emeltek, amely nem csak az időjárás viszontagságaitól véd, de árnyékot is kínál.
A Balikli Göl, ahol az Ábrahámot égető tűz vízzé, a fa halakká változott. Partján a Halil-ur-Rahman mecset
Fotó: A szerző felvétele
Sanliurfa nem csak a civilizációk, de az ábrahámi vallások bölcsője is. A várost a Próféták Városának is nevezik, mert számos próféta megfordult a településen. Elsőként is a zsidó, a keresztény és az iszlám vallásban egyaránt tisztelt Ábrahám, aki a leírások szerint itt nőtt fel. A muszlimok úgy tartják, miután Ábrahám bálványokat tört össze, és ezért Nimród király halálra ítélte, a mai sanliurfai vár magasából vetették le a tűzbe, amit azonban Isten vízzé, a farönköket halakká változtatta. Erre emlékezve a helyen, ahol több mint négyezer évvel ezelőtt a tűz lobogott, ma a Balikli Göl, azaz a Halastó hullámzik, partján az 1211-ben épült csodálatos Halil-ur-Rahman mecsettel. A közelben zarándokhelyként rengetegen keresik fel azt a szűk és egyszerű barlangot is, ahol állítólag Ábrahám éveken keresztül bujdokolt. A város másik részén, de egy ugyanolyan barlangban pedig a hagyomány szerint Jób próféta húzta meg magát. A történet szerint Jóbot Isten számos csapással sújtotta, elvesztette vagyonát és egészségét is, ám az átélt kínok ellenére sem tört meg. Erős hitéért végül a „türelmes Jób” is elnyerte jutalmát, egykori szegényes lakhelyét pedig ma hívők ezrei keresik fel. Akár a fa évgyűrűi, a sanliurfai föld rétegei is minden korból más, páratlan történelmi emlékeket tárnak elénk. Gigászi múzeumában a kőkorszaktól a római provinciák időszakán át a kereszténység hódításán keresztül az iszlám térnyeréséig végigkövethetjük az ősi település történetét. Egy csatornaépítés során még egy ókori villa is előkerült, melyet épségben marad kivételes mozaikjai fölött magunk is bejárhatunk. Sanliurfa ugyan mára kétmilliós nagyvárossá hízott, ám bazárjaival, mecsetjeivel, a parázson sülő hús és enyhén csípős paprika illatával belengett utcáival nem is emlékeztet egy nyüzsgő metropoliszra. Az emberek többsége még török viszonylatban is konzervatív, de rendkívül vendégszerető és barátságos. A történelem, a vallások, a hagyományos török konyha szerelmeseinek kihagyhatatlan élmény. És még a tenger sincs túl messze.

„Nem teszünk különbséget terroristák között” – Interjú Ahmet Akif Oktay török nagykövettel

Publikálás dátuma
2019.10.17. 10:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ahmet Akif Oktay török nagykövet szerint ha az Európai Unió annyira aggódik a kurdok biztonságáért, befogadhatná a menekülteket.
Miért indított offenzívát Törökország Szíriában? Az offenzíva legfőbb célja, hogy biztosítsa a török határ biztonságát. Törökországnak és Szíriának nagyon hosszú, több mint 900 kilométeres közös határa van, de a hadművelet ennek csak egy 480 kilométeres szakaszát érinti. A másik oldalon a Demokratikus Unió Pártja (PYD) és annak fegyveres szárnya, a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) a nemzetközileg is terrorszervezetként számon tartott PKK (Kurdisztáni Munkáspárt) részei, amely több mint 40 ezer ember haláláért felelős Törökországban. A célunk tehát Észak-Szíria megtisztítása a terroristáktól, nem csupán a PKK-tól, de az ISIS-től is. Nem engedhetjük, hogy egy terrorista folyosó jöjjön létre a török határ mentén, hiszen az elmúlt években több mint száz támadás érte településeinket Szíriából. Háborúról ezért nem is beszélhetünk, csupán terrorellenes akcióról. Ennek célkeresztjében nem a kurdok állnak, ami azt illeti, éppen őket akarjuk megvédeni. Törökország máris több mint 300 ezer szíriai kurd menekültnek ad otthont, akik ebből a térségből menekültek el. A hadművelet végeztével ők visszatérhetnek szülőhazájukba. Milyen bizonyítékaik vannak rá, hogy a PKK jelen van Szíriában? Hadd mondjak egyetlen példát: mikor a török csapatok, és az általunk támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg behatoltak a YPG által uralt településekre, mindenütt Abullah Öcalan, a PKK bebörtönzött vezetőjének posztereivel találkoztak. Ugyanazokat a jelképeket, zászlókat használják, és végső soron ugyanannak a vezetésnek jelentenek. Az is tény, hogy a PYD-t a PKK hozta létre. Ez bevett taktikájuk: ahol kurd kisebbség él, ott más néven hozzák létre fiókszervezeteiket, mintha azok függetlenek lennének. A Kongresszus előtti meghallgatásán még a korábbi amerikai védelmi miniszter, Ashton Carter is elismerte, hogy a PYD és a PKK ugyanaz a szervezet. Arról viszont nem volt vita, hogy az ISIS terrorszervezet, néhány évvel ezelőtt mégsem siettek a beavatkozással. Nem ez az első török hadművelet Szíriában. Az Eufrátesz Pajzsa 2016-ban indult az ISIS ellen, akkor több mint háromezer harcosukkal végeztünk. Ebben a műveletben 70 török, és az akkori Szabad Szíriai Hadsereg 669 katonája is áldozatul esett. A második offenzíva, a 2018-as Olajág hadművelet során 4600 terroristát semlegesítettünk. Közben 61 török áldozta fel életét. Egyetlen másik ország sem vállalt ilyen áldozatot! A PYD azt állítja, hogy legyőzte az ISIS-t, de valójában a nemzetközi koalíció légi csapásai végezték el a munkát. Mi nem teszünk különbséget terroristák között. A vádak szerint háborús bűncselekményeket, civilek elleni támadást, egy kurd politikus kivégzését is elkövették a törökök által vezetett offenzívában. Az interneten számos felvételt felbukkant, de háborúban óvatosabban kellene kezelnünk ezek hitelességét! Mindent ellep ugyanis a propaganda és az álhírek. Ne higgyen mindennek, amit lát! Megjelentek például olyan képek, amelyeken síró asszonyok halott gyermekeket gyászoltak, de ezek valójában a jemeni háborúban készültek. Máskor egy 1983-as földrengés áldozatainak képeit mutatták be. Néhány videó pedig gyanúsan megrendezettnek tűnik. Tipikus terrorista taktika az is, hogy az amerikai csapatok közeléből tüzet nyitottak ránk, tudván, hogy nem fog késlekedni a válaszcsapás. Így próbálnak egymás ellen fordítani minket. Hasonló módon nem haboznak akár játszóterekről, iskolákból, kórházakból támadni. A hírszerzésünk viszont már alaposan felderítette a területeiket, és csak katonai célpontokat támad a hadseregünk. Nézze meg hogy nézett ki Rakka a nemzetközi koalíció bombázása után, és hogy néznek ki az általunk felszabadított települések! Nem szabad alábecsülni a PKK manipulációs képességeit! Ugyanakkor biztosíthatom, ha bármi igazság van ezekben a történetekben, akkor az ügyeket kivizsgálják, az elkövetőket felelősségre vonják, és megbüntetik. Miért van az, hogy a török biztonsági aggályokat senki nem vitatja, az offenzívát viszont sokan bírálják? Jó kérdés, erről alighanem őket kellene megkérdezni. Talán a régi gyarmatosító országoknak más terveik voltak a térségben. Emlékezzünk csak, hogy a korábbi amerikai adminisztrációk átrajzolták volna a Közel-Kelet teljes térképét. Aztán hova vezetett az úgynevezett arab tavasz? Csak káoszhoz. Szóval elképzelhető, hogy keresztül húztuk az elképzeléseiket. Azt is hangoztatni szokták, hogy ők törődnek a kurdokkal. Nos, több mint 300 ezer szíriai kurd menekült él jelenleg Törökországban. Akkor miért nem fogadják be őket? Ha annyira aggódnak a biztonságukért, miért nem fogadnak be egyetlen egyet sem? Minket leckéztetnek, közben ők maguk nem tesznek semmit. A fenyegető hangnem nem segít. Előbb nézzenek körül, hány civillel végeztek Gázában, az iraki háborúban, Afganisztánban! Recep Tayyip Erdogan török elnök azt ígérte, kész kinyitni Európa kapuját a 3,6 millió törökországi menekült előtt, ha folytatódnak a bírálatok. Vegyük ezt fenyegetésnek? Nem akarom kommentálni az elnök szavait, egyenesen beszélt. Reméljük, nem fajulnak idáig a dolgok. Nem ezt preferáljuk első sorban, ez inkább csak egy baráti figyelmeztetés volt. Az Európai Unió viszont nem tartotta be a nekünk adott szavát. 2016-ban kötöttünk egy megállapodást, amellyel lényegében megállítottuk az illegális migrációt. Cserébe 3+3 milliárd eurót ígértek a menekültek megsegítésére, amelynek még első felét sem kaptuk meg egészében. Ezen kívül szó volt az uniós csatlakozási folyamat újjáélesztéséről, új fejezetek megnyitásáról, vízummentes beutazásról, a vámunió modernizálásáról. Előrelépés nem történt. Közben viszont nem csak, hogy elvárják, hogy továbbra is viseljük a szíriai menekültek jelentette terhet, de még leckéztetnek is minket. Mi a hosszú távú terv az elfoglalt területeken? Az első két szíriai hadművelet után a helyiek visszatérhettek otthonaikba. Afrín például kurd többségű, így ott már ők, és nem az arabok vezetik a várost. A biztonság garantálása is az ő felelősségük. Ez a modell mintha lehet, de hosszú távú tervekről most még egyelőre korai beszélni. Egy ideig még biztosan maradunk, hiszen nem csupán a biztonságot kell biztosítani, de újjá is kell építeni a területeket. Erre pedig csak mi vagyunk képesek, a másik két területen például már számos kórházat, iskolát, sőt stadiont is építettünk. Nyilvánvalóan minden a politikai megoldástól függ, Szíriának egy demokratikusabb országgá kell válnia, ahol minden népcsoport képviseltetheti magát. A legfőbb feladat most a stabilitás és béke megteremtése.
Szerző

Ne keménykedj, ne légy hülye - üzente hivatalos levélben Trump Erdogannak

Publikálás dátuma
2019.10.17. 08:52
Recep Tayyip Erdogan török és Donald Trump amerikai elnök, egy közös sajtótájékoztatón
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az amerikai elnök hol a törökök gazdasági megsemmisítésével fenyegetőzik, hol volt kurd szövetségeseit támadja hátba.
Elképesztő hangnemű levelet hozott nyilvánosságra a Sky News, melyben Donald Trump Recep Tayyip Erdogant próbálja a hadműveletek leállítására rábírni, hol fenyegetőzve, hol ígérgetve – írja az Index.
Az október 9-i keltezésű, már a Twitteren is elérhető levélben  Trump arról írt, hogy meg akar állapodni Erdogannal, mert tudja, hogy a török elnök nem akar felelős lenni többezer ember haláláért, ő pedig nem akarja megsemmisíteni a török gazdaságot – de megteszi, ha kell. Trump azt is hozzátette, hogy sokat dolgozott azon, hogy megoldja a törökök problémáit, és arra kérte Erdogant, hogy ne okozzon csalódást a világnak. Mint írta, a szíriai kurdok hadseregét vezető Mazlum tábornok hajlandó lenne olyan engedményeket tenni, amiket korábban soha. 
Az amerikai vezető ezután az események történelmi megítélésével próbált hatni Erdoganra: mint írta, a történelem pozitív figuraként fogja megítélni Erdogant, ha ezt a konfliktust humánus módon kezeli – de az ördögként tekint majd rá, ha „nem történnek majd jó dolgok”.
Ennél is erősebb azonban az üzenet zárlata:
„Don't be a tough guy. Don't be a fool!”, azaz „Ne légy kemény csávó. Ne légy hülye” - írta Erdogannak Trump, a Fehér Ház hivatalos pecsétjével ellátott levélben.

Az amerikai elnöktől azonban ez is csak egy lehetett a tőle megszokott szélkakas-diplomácia irányváltásai közül, hiszen október 16-án már briliáns húzásnak nevezte az amerikai csapatok szíriai kivonulását, és azt fejtegette, hogy a szíriai kurdok török testvérszervezete terrorizmus szempontjából az Iszlám Államon is túl tesz. Az eleve megkérdőjelezhető állítás ugyanakkor még nem indok arra, hogy cserben hagyja korábbi szíriai kurd szövetségeseit, akik mindent megtettek az Iszlám Állam megfékezéséért.
A brilliáns húzásnak nevezett amerikai kivonulás tette lehetővé, hogy a török csapatok megkezdjék szíriai offenzívájukat. A YPG nevű szíriai kurd fegyveres erők a török hadsereg, valamint a török támogatással harcoló arab milíciák harcában eddig több százan haltak meg, több tucatnyi civil is:
Az újabb harcok kirobbanása óta becslések szerint 250 ezer ember menekült el otthonából Szíriában, közöttük akár 70 ezer gyerek is lehet.

Jelenleg az orosz katonai kontingensek képeznek élő, fegyveres blokádot a török és a kurd csapatok között, ellátva azt a feladatot, amit korábban az amerikai egységek töltöttek be.
Szerző