Karácsony a nemzetközi sajtónak is beszélt első főpolgármesteri intézkedéseiről

Publikálás dátuma
2019.10.16. 19:38

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Pénteki hivatalba lépése után pedig személyes találkozót kér Orbán Viktortól.
Budapest új vezetése készen áll partneri viszony kialakítására a kormánnyal – hangsúlyozta első nemzetközi sajtótájékoztatóján szerdán Karácsony Gergely megválasztott főpolgármester. Ezt pénteki hivatalba lépése után levélben jelzi Orbán Viktor miniszterelnöknek, akitől személyes találkozót kér – fűzte hozzá az ellenzéki politikus a Patyolat próbaüzem nevű kulturális befogadó térben tartott eseményen. Karácsony Gergely közölte: még októberben szeretné összehívni az összes ellenzéki vezetésű város polgármesterét, hogy létrehozzák a Szabad Városok Szövetségét, megmutatva, hogy „azok a városok, amelyek szembemennek a politikai árral, szolidárisak” egymással, és megosztják tapasztalataikat, tudásukat. Kiemelte, hogy a CEU rektorának levelet küld, ebben arra kéri, hogy az intézmény a lehető legtöbb tevékenységét, amely nem ütközik jogszabályba, próbálja megőrizni Budapesten. Karácsony Gergely kitért arra is, hogy partnerségi viszonyokban gondolkodnak, és ebben nagy segítségére van Tarlós István eddigi főpolgármester, aki – mint mondta – az átadás-átvétel előkészítésekor rendkívül korrekt partner volt, és „méltó ellenfél után, méltó barát lesz ahhoz, hogy Budapest főpolgármesterét támogató fellépésével a város érdekét szolgálja”. Mindezért szeretné kifejezni nagyrabecsülését – jelentette ki Karácsony Gergely, aki az előbbieket nagyon fontos lépésnek nevezte ahhoz, hogy „Magyarország a stabil polgári demokrácia normális szabályaihoz visszatérjen”. Karácsony Gergely közölte: az új Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésének napirendjén várhatóan szerepel majd – az antikorrupciós civil szervezetek ajánlásaira épülő – átláthatósági, valamint a szociális és a zöldcsomag. Utóbbi részeként, szimbolikus intézkedésként kihirdetnék – a világ több nagyvárosához hasonlóan – a klímavészhelyzetet. Ez nagyon világos politikai vállalás azzal kapcsolatosan, hogy Budapest új vezetősége nagyobb figyelmet fordít a klímaváltozás ügyére – tette hozzá. A szociális csomag részeként elkezdik előkészíteni a 14 évesnél fiatalabbak ingyenes tömegközlekedését Budapesten, és még idén 6-ról 7 évre emelik az ingyenesség felső korhatárát. Ingyenes közlekedést ajánlanak a regisztrált munkakeresőknek is – jelezte. Karácsony Gergely elmondta: a Városliget és a Római-part ügyében tesznek azonnali lépéseket, megtiltják a „rabszolgatörvény” alkalmazását a fővárosi cégeknél, és budapesti érdekegyeztető tanács létrehozását kezdeményezik. Javaslatot tesznek egy ötletpályázat kiírására, hogy a Városháza most parkolónak használt területét parkká alakítsák. Október 23-án megnyitják ezt a parkolót – ezzel is azt üzenve a polgároknak, hogy nyitott Városházát szeretnének –, és a rendszerváltást, valamint a harmadik köztársaságot ünneplő kulturális programsorozattal várják a fővárosiakat – jelentette be.
Karácsony Gergely ezután kérdésekre válaszolt. Mindenképpen szóvá teszi a kormánynál – közölte –, hogy Budapest alulfinanszírozott. Hivatalba lépése után az elsők között ellenőrzi, mekkora összeget hívtak le a főváros hitelkeretéből. Abban már biztos, hogy a város adósságállománya nagyon magas, ennek orvoslására pedig nem lát más megoldást, mint az állami konszolidációt – fűzte hozzá. Kifejtette, hogy az eddigi budapesti stadionépítésekkel sem értett egyet, az új létesítményeket pedig azért sem támogatja, mert a felépítésük és az üzemeltetésük is „csillagászati összegekbe” kerül, ráadásul éppen a „zöldítésre” használható területeket veszik el a várostól. Úgy fogalmazott: az ellenzéki együttműködés egyirányú utca, mivel nincs olyan ellenzéki szavazó, aki díjazná a most létrejött egység megkérdőjelezését. Az ellenzéki pártok feladata, hogy a kormányétól eltérő típusú kormányzást mutassanak fel, ami hozzájárulhat majd egy parlamenti választási sikerhez – mondta. Beszélt arról is Karácsony Gergely, hogy rossz üzenetnek tartja egyes aluljárók éjszakai lezárását, de nem tervezi megtámadni ezt az intézkedést, helyette minden eszközzel igyekszik majd enyhíteni az így okozott „társadalmi kárt”. Fontosnak nevezte, hogy a politika ne küzdjön a hajléktalanok ellen, hanem próbálja megvédeni őket a fagyveszélytől. Rövid időn belül megemelnék az utcai hajléktalanellátás forrásait, középtávon pedig olyan új lakhatási lehetőségeket hoznának létre, amelyek a hajléktalanszállóknál méltóbb körülményeket biztosítanak – jelezte. Kiemelte: Budapest klímastratégiája jó kiindulópont, de nem elég ambiciózus, ezért olyan lépésekkel egészítené ki, mint például egy új panelprogram elindítása, a fásítás bővítése, új nagy parkok létrehozása. Budapesti turizmusstratégiát dolgoznak ki a város „túlturistásodása” miatt – közölte –, mivel az itt lakóknak és a turistáknak egyformán érdekük, hogy Budapest élhető maradjon. Felvetette a turistabuszok és turistahajók szabályozásának újragondolását is; elképzelhetőnek nevezte például a város területén belül a nagy szállodahajók kikötésének megtiltását, valamint azt, hogy városnéző hajóként is közlekedjenek. Elmondta azt is, Budapesten túl sok az autó, amelyek csaknem fele az agglomerációból érkezik a P+R parkolók hiánya miatt. Megerősítette: ha a megfelelő feltételek fennállnak, megfontolandónak tartja a dugódíj bevezetését, népszavazásra bocsátását. Megjegyezte ugyanakkor, nem biztos, hogy erre a most kezdődő ciklusban lehetőség lesz. Karácsony Gergely elmondta: a kispesti polgármesternek újraválasztott Gajda Péter indít vizsgálatot a helyi korrupciós ügyekről szóló felvétel ügyében, és ha azon valóban Lackner Csaba kerületi képviselő szerepel, akkor távoznia kell a közéletből. Úgy látja, hogy ez néhány napon belül kiderül – tette hozzá.

Tudni akarta, miért igazoltatják, félórát tölthetett egy újpesti zárkában

Publikálás dátuma
2019.10.16. 18:19
Az igazoltató rendőrök
A férfi csak élni akart állampolgári jogaival az utcai ellenőrzés során, de pillanatokon belül egy robogó rendőrautóban találta magát – a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult jogsegélyért.
Falhoz nyomták, megbilincselték, majd félórán át üldögélt egy újpesti zárkában – gyakorlatilag a semmiért. Jogállamban nehezen elképzelhető és megmagyarázható történetet osztott meg a Népszavával Bálint, a fiatal költő és tanár, aki biztos benne, hogy rendőri túlkapás áldozata lett. De térjünk vissza kezdetekhez: Bálint október 2-án reggel az újpesti vasútállomás felé sétált, hogy elérje a Solymárra tartó vonatot, bejusson munkahelyére, amikor elmondása szerint hirtelen rendőrautó fékezett mellette. Három rendőr pattant ki a kocsiból, és felszólították, hogy igazolja magát. 
„Mivel semmit követtem el, nem állok körözés alatt, és tudomásom szerint lejárt a fokozott ellenőrzés időszaka is, megkérdeztem, miért van szükség az irataim átadására.”
„Erre azt a választ kaptam, hogy azért mert ők rendőrök, és azt mondták”

– idézte fel az esetet a fiatal férfi. Bálint furcsának tartotta az eljárást, úgy tudta, hogy az intézkedő rendőrnek köteles azonosítania magát, elárulnia az intézkedés célját – állítása szerint egyik sem történt meg, ezért mobiljával videózni kezdte az eseményeket.
Átvizsgálás

Meglátták a mobilt, bepöccentek

Ekkor kezdett eldurvulni a helyzet. „Mondták, hogy nincs jogom kamerázni őket, és ha nem teszek eleget felszólításnak, megbilincselnek – de reagálni sem volt időm, az egyik rendőr a falhoz nyomott, és kicsavarta a telefont a kezemből, ami közben kikapcsolódott.” A férfi ezután visszakapta a készüléket, de tényleg megbilincselték, rendőrautóba ültették, és a kerületi kapitányságra vitték: Bálint elmondása szerint az autóban és rendőrségen is videózott, amit a rendőrök újabb falhoz nyomással, kézcsavargatással toroltak meg; néhány felvételt azonban így is sikerült készítenie, amit eljuttatott szerkesztőségünkhöz.
Az eljárás valamivel több mint egy órát tartott: a férfi ebből félórát zárkában töltött, a rendőrök pedig az utolsó pénzérméig átvizsgálták pénztárcáját és ruháit, cipőjéből kiszedték a fűzőt, nadrágjából az övet.

Bálint filmezte, és kommentálta a folyamatot, felidézve az addig történteket. Végül elengedték őt, miután sikerült „azonosítani” az amúgy nem körözött, büntetlen előéletű férfit.
Az eljárás több szempontból is furcsának tűnt, ezért a BRFK-hoz fordultunk: tudtak az esetről, de több lényeges ponton is másként számoltak be róla, mint az előállított férfi.
  • Szerintük a rendőrök a 1994-es Rendőrségi törvény 29. § (1)  a) pontja alapján jártak el – utóbbi egyfajta gumijogszabály, ami alapján gyakorlatilag bárkit igazoltatni lehet a közbiztonság és a bűnmegelőzés érdekében.
  • Állították, hogy a rendőrök már az eljárás elején közölték igazoltatásuk célját.
  • Az igazoltatás közbeni falhoz nyomást, bilincselést nem cáfolták, de szerintük erre szükség is volt, mert a személyazonosságát többszöri felszólítás után sem igazoló, ezzel szabálysértést elkövető Bálint el akart menni a helyszínről.
  • A kapitányságon szerintük már nem alkalmaztak testi kényszert a férfival szemben.
Hogy kinek van igaza, azt egyértelműen nem lehet megállapítani az ismert információk szerint: a lapunknak elküldött felvételeken nem látható tényleges erőszak, nem láttuk az intézkedés kezdetét sem, így egyelőre Bálint szavai állnak szemben három intézkedő rendőrével. Beszédes viszont, hogy a kapitányságon készített videókon szereplő, a kamerázásról láthatóan tudó járőrök egyszer sem cáfolják a Bálint által elmondottakat, nem tagadják, hogy az irodában is falhoz lökték volna a férfit.
A kérdésre, pedig, hogy milyen okkal akarták megismerni személyazonosságát, az egyik rendőr azt mondja Bálintnak „ennek nézzen utána.”

Ez sem arra utal, hogy az igazoltatott bármilyen tájékoztatást kapott volna az igazoltatás jogcíméről – ami viszont szabálytalan rendőri fellépésre utal.

„Azért, mert azt mondtuk” – ez nem törvényes jogcím

Túlzónak és jogsértőnek tartja a rendőri intézkedést a Magyar Helsinki Bizottság is, akikhez Bálint jogsegélyért fordult az atrocitás miatt. A szervezet ügyfelük engedélyével véleményezte az esetet a Népszava kérdésére. Mint írták, a rendőrök „a képek tanúsága szerint nem jártak el szabályosan. Főszabály szerint közölni kell az intézkedés okát, kivéve, ha az az eredményességét veszélyeztetné. Ok nélkül igazoltatni törvény szerint nem lehet, kell valami, ami megalapozza annak szükségességét” – írta válaszában a Helsinki Bizottság.
A bilincselést is egyértelműen túlkapásnak látják, hiszen a rendőri intézkedésnek arányosnak kell lennie, a legkisebb korlátozást okozva. Ráadásul, egy korábbi esetben jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy ha nincs a bilincselésre okot adó konkrét körülmény, akkor jogszerűtlen a bilincselés. Ami a videózást illeti, az Alkotmánybíróság pedig egyértelművé tette, hogy az intézkedő rendőrről készített felvétel nem jogsértő, sőt, nyilvánosságra hozása sem az, ha e tett közérdeket szolgál.
Cipőfűző ki, falra fel

Menekült, és közben kamerázott?

Bálint testi kényszerrel történő visszatartása indokolt lett volna, ha valóban el akart volna menni az intézkedés helyszínéről – ha a bilincselés nem is, mert három rendőr valószínűleg enélkül is vissza tud tartani egy átlagos testalkatú férfit – ám a szökési kísérlet verziójának ellentmond, hogy a rendőrök meg akarták akadályozni a kamerázást.
Eléggé életszerűtlen az a helyzet, amelyben a delikvens menekül a rendőrök elől, miközben kamerázza a szerinte jogsértő hatósági eljárást.

A történtek miatt Bálint panaszt tett az Országos Rendőr-főkapitányság központi panaszirodájánál és a Független Rendészeti Panasztestületnél is. Abban bízik, hogy a környékbeli térfigyelő kamerák is rögzítették az incidenst, felvételeik pedig megerősítik álláspontját, ám helyzetét nem könnyíti meg, hogy kamerákat kezelő újpesti cég elmondása szerint csak a kerületi kapitányságnak adhatja ki a videókat – éppen annak a rendőri szervnek, ahol Bálintot megalázó körülmények között ellenőrizték. A BRFK a Népszavának megerősítette, hogy az állampolgári panasz kivizsgálása már folyamatban van, de azt is hozzátették, hogy a rendőrök szintén feljelentést tettek az igazoltatás akadályozásával szabálysértést elkövető férfival szemben.
Hogy kinek van igaza, az vélhetően a bíróságon dől majd el, de a népítélet már megtörtént: miután Bálint nyilvános Facebook-oldalán számolt be a történtekről, az oldalt megrohanták a rendőrökkel szimpatizáló szélsőjobboldali trollok. Rohamukat előkészíthette a rendőrségi ügyekkel foglalkozó Zsaruellátó Facebook-oldal, ami a hasonló stílusú Felforgatás Zsarukönyv-oldalra hivatkozva gúnyos stílusban számolt be a Bálint esetéről. 
„Dráma! Bálintnak elvették a hajgumiját a rendőrök...A politikai indítattású média (…) hatására Bálint is elhitte, hogy a rendőr akkor igazoltathat, ha ő előzőleg kifaggatja, hogy milyen célból teszi, sőt azzal egyet is ért, majd engedélyt ad rá”

– írták. A bejegyzést később eltávolították, de Bálint is törölte saját posztját, mert, mint mondta, rengeteg támadást kapott miatta.
Szerző

Még jobban beszűkítik a parlamenti újságírók lehetőségeit

Publikálás dátuma
2019.10.16. 18:11
Képünk illusztráció
Fotó: Soós Lajos / MTI
Az őszi parlamenti ülésszak kezdetétől módosulnak az országgyűlési tudósítás rendjének szabályai.
Erről az Országgyűlés Sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t szerdán. Közleményük szerint a házelnöki rendelkezés megváltoztatását, a korábbiaknál részletesebb és egységesebb szerkezetű szabályozás kidolgozását, valamint az Országház és az Irodaház épületében a média munkatársai által munkavégzésre és tartózkodásra igénybe vehető új helyszínek kijelölését a Steindl Imre-program keretében történő teremhasználat megváltozása, a hivatali helyiségek, adminisztratív irodák áthelyezése indokolta.

A sajtó nem akadályozhatja a munkát

Az Országgyűlés honlapján megjelent módosított rendelet szerint az újságírók a plenáris ülés napján az Országház főemeletének a kupolacsarnoktól délre eső területén csak a sajtóiroda külön engedélyével tartózkodhatnak. A sajtó számára biztosított üléstermi páholyt pedig csak az erre kijelölt útvonalon közelíthetik meg az Országház félemeletén nemrég kialakított sajtóterem felől. A parlamenti sajtóbelépők kiadásának célja, hogy az Országgyűlés munkájáról, az Országházban, valamint a képviselői irodaházban megrendezett eseményekről tudósíthassanak azok tulajdonosai. Az állandó belépők a jövőben csak az Országgyűlés rendes időszakában érvényesek, azon kívül napi belépő kérhető. A sajtótudósítással kapcsolatos új szabályok kimondják azt is, hogy a felvételkészítés nem zavarhatja és nem akadályozhatja a képviselői vagy a hivatali munkát. Nem készíthető felvétel a plenáris üléstermet övező folyosón, az éttermekben és büfékben, ott, ahol biztonsági berendezések vannak és a hivatali szervezet számára fenntartott területeken sem. A felvétel magába foglalja a hang- és képrögzítés minden formáját.

A sajtótájékoztatók rendje is változik

A változtatás kitér a sajtótájékoztatók rendjére is, ami szerint sajtótájékoztató csak az Országház sajtótermében, a frakciók sajtótermeiben vagy az északi, úgynevezett kék társalgóban tartható. Ha a tájékoztató egy bizottsági üléshez kapcsolódik, akkor az az adott ülésteremben is megtartható, a bizottság elnökének döntése alapján. A kormány képviselői csak a kék társalgóban tarthatnak tájékoztatót, máshol ez engedélyhez kötött. Ha a kormány tagjai nem az Országgyűlés munkájához kapcsolódóan tartanak tájékoztatót, azt csak a házelnök engedélyével tehetik meg. Az interjúkészítésre kijelölt helyszínek kibővülnek az Országgyűlés Irodaházának aulájával a sajtó számára kijelölt területtel.

Szaladó képviselő után ne fuss!

A rendelet - hasonlóan az Európai Parlament intézményeihez vagy a holland szabályokhoz - kimondja, hogy az interjúalany bármikor visszautasíthatja vagy befejezheti az interjút, amit a média munkatársainak tiszteletben kell tartani. A sajtóiroda közlése szerint a módosítás összhangban van a nyugat-európai országok parlamentjeinek gyakorlatával és az Európai Parlament intézményeiben érvényes rendelkezésekre épülnek. Az Országgyűlés Hivatala ezután is biztosítani fogja, hogy a nyilvánosság akadálytalanul követhesse a törvényhozásban zajló munkát - írták.
Szerző