egészségügy;kórházi fertőzés;konferencia;

2019-10-17 06:00:00

Kórházi fertőzések: elmaradt a szembenézés

Hiába rendeztek konferenciát, ott nem derült ki, hogy mennyire vannak biztonságban a betegek a kórházakban, illetve hogy betartják-e a az előírásokat. Az előadásokból is úgy tűnt, ezt nemigen ellenőrzi senki.

Mindössze egy tavalyi, nemzetközi vizsgálat kissé elnagyolt adatait ismerhette meg a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban az IME szaklap által rendezett konferencia hallgatósága szerdán. A témában felszólaló Csányi Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára is főként csak a megelőzéssel kapcsolatos jogszabályt ismertette, amelyről tavaly ősszel Kásler Miklós miniszter már minden részletet megosztott a nagyközönséggel. Eszerint például valamennyi egészségügyi intézménybe kerülő betegnél kockázatfelmérést kell végezni.

A kórházi fertőzések megelőzését szolgáló, egy éve életbe lépett rendeletről kicsit részletesebben Müller Cecília országos tisztifőorvos beszélt. Mint mondta: a kockázatok mérséklésére az elmúlt hónapokban több módszertani levelet is készített a hivatala. Így például már előírás, hogy csak olyan betegnél alkalmazható a hólyagkatéter, akinél az elkerülhetetlen, mint ahogyan a gépi lélegeztetés szükségességét is minden betegnél naponta felül kell vizsgálni. A tisztifőorvos megjegyezte: új kihívást jelent a kórházi fertőzéseket illetően, hogy növekszik a lakosságon belül az idősek, a krónikus betegségekben szenvedők aránya, és sok a legyengült szervezetű páciens is, akik emiatt így fogékonyabbak olyan fertőzésekre, amelyet az egészséges ember szervezete legyőzne.

Ám, hogy pontosan mi a helyzet a hazai intézményekben a kórházi fertőzéseket illetően, arról keveset tudni. A TASZ évek óta próbálja kiperelni a kórházi fertőzésekről az adatokat az ÁNTSZ hivatalától, végül a Kúria ítélete kellett ahhoz, hogy valamit kapjon a nyilvánosság. A TASZ ezt követően csak egy szakember számára értelmezhető adattömeget kapott.

A konferencián szóba került, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), az egykori ÁNTSZ készített tavaly egy önbevalláson alapuló felmérést, amit százegy kórház töltött ki. A válaszok alapján négy kategóriába sorolták az intézményeket: bukás nem volt, kettő alapszinten teljesített, többi közepes vagy haladó minősítést kapott a fertőzés megelőzésben. Mindebből azonban nem derült ki, hogy végül is mennyire vannak a betegek biztonságban a kórházakban, illetve hogy betartják-e a az előírásokat. Az előadásokból is úgy tűnt, ezt nemigen ellenőrzi senki.

Egy tavalyi nemzetközi felmérésből úgy tűnhetett nem olyan rossz a helyzet: míg az unióban átlagosan minden minden huszadik beteg szenved el az ellátásával kapcsolatos fertőzést, addig nálunk csak minden huszonötödik. De Oroszi Beatrix (NNK) ezzel kapcsolatban is megjegyezte, hogy a tagállamonként eltérnek az elvárások ahogyan a jelentés kötelezettség is.

A hallgatóságból fölszólalt egy kormányhivatali munkatárs, aki szerint az ellenőrzésekhez se elég szakemberük, se megfelelő szaktudásuk. Madách Krisztina egyetemi docens szerint pedig lehozhatják a csillagot az égről, akkor sem lesz kevesebb kórházi fertőzés, ha a nővér-beteg arány nem változik. Ma van ahol 25 frissen operált jut egyetlen ápolóra, de ő még csak gumikesztyűt sem kap a munkájához.