Szelestey Lajos;
külföldi lapszemle;Szabad szemmel;
2019-10-17 06:58:13
Szabad szemmel: Orbán még nagyon ráfaraghat a Borkai-botrányra
Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 17.
A vezércikk azt hangsúlyozza a PiS sikerével zárult vasárnapi választás után, hogy Lengyelországnak nem szabad még inkább belesodródnia az illiberalizmusba, bár a konzervatív nacionalizmus szilárdan megvetette a lábát Közép-Európában. És ha Magyarországot is idevesszük, azt látni, hogy a jelenség vonzereje a vártnál tovább tart. Az biztos, hogy a Jog és Igazságosság részben követte a magyar példát, amikor kiterjesztette hatalmát. Így egyik első lépéseként kiherélte az alkotmánybíróságot. Fokozatosan megerősítette a bíróságok politikai ellenőrzését, ami kiváltotta az EU aggályát a jogállam miatt. A közmédia szerepét a varsói kormány jóformán a hatalom ünneplésére korlátozta.
A párt azonban négy napja szabad és tiszta választáson győzött. Vegyíti a katolikus gyökerű társadalmi konzervativizmust és a nagyvonalú családtámogatást. Ez az a formula, ami nagyon bejön főleg azoknál, akik úgy érzik: a változások vesztesei. De akárcsak Magyarországon, a kormánypárt ez esetben sem csak egyszerűen felkarolja a jobboldali értékeket, hanem oly módon is növeli népszerűségét, hogy félelmet gerjeszt „másokkal” szemben. Korábban a muzulmán bevándorlók voltak terítéken, most az LGBT-jogok.
Mindkét ország kiélezte a megosztottságot a városi és falusi lakosság között. A PiS azonban nem annyira EU-ellenes, mint a Fidesz és nem is terheli annyi korrupciós vád. De a magyar párt ezúttal is több mint 50 százalékot szerzett, mindazonáltal az eredmény az ellenzék feltámadásának kezdetét jelzi. Ezzel szemben a lengyeleknél fennáll a veszély, hogy az ország még inkább belesüpped az Orbán-féle illiberális kvázi tekintélyelvűségbe. Nyugati kormányok attól félnek, hogy folytatódik a vitatott jogi reform, megpróbálják pórázra venni a független médiát és manipulálják a választási szabályokat. Ám a Jog és Igazságosság jobban tenné, ha megpróbálná eltüntetni a belső törésvonalakat. Európa szemszögéből tragédia volna, ha demokráciából egyfajta egypártrendszerbe csúszna át a kontinens 6. legnagyobb gazdaságának, a 89-es kommunistaellenes felkelések bölcsőjének országában.
Úgy tudni, hogy a Fideszen belül erősödnek a bírálatok, mert Orbán Viktor késlekedve reagált a Borkai-botrányra. Olyannyira, hogy már a lázadás első jeleit lehet megfigyelni a pártban. Idáig nemigen szivárogtak ki értesülések a belső dolgokról, ám most úgy tűnik, hogy ez változik. Ennek megfelelően hírek szerint fideszes képviselők nem érnék be a győri polgármester kizárásával. Sürgetik, hogy a politikus váljon meg tisztségétől, még mielőtt a botrány ráég a pártra. Az egész ügy ugyanis, jachtostul, repülőgépestül, és egyáltalán: a városvezető luxus életmódját is ideértve, elbizonytalanította a kormánypárt híveit, annál inkább feltüzelte viszont az ellentábort.
A bírálók a vereségért azonban a pártvezetést is okolják. Úgy vélik, hogy Orbán rossz stratégiát választott, amikor a választás utánra halasztotta a verdiktet Borkai kapcsán. Kifogásolják a félresikeredett miskolci, szegedi és gödöllői kampányt is – idézi a Népszavát az osztrák lap.
A tudósítás azt idézi elsősorban Karácsony Gergely nemzetközi sajtótájékoztatójából, hogy az új főpolgármester szerint győzelme modellként szolgál annak a Fidesznek a megveréséhez, amely immár 10 éve egyre inkább tekintélyuralmi módon kormányoz. Mint mondta, az ellenzéki együttműködésnek nincs alternatívája, minden érintett párt úgy látja, hogy ezen az úton csak előre lehet menni, a hívek nem díjaznák, ha szétesne az egység. Ezért az összefogásnak fenn kell maradnia a 2022-es választásokig és alternatívát kell nyújtania. Elismerte, hogy nehéz kötéltánc áll előttük, de a recept adott: közösen, sok munkával, a szavazópolgárok elégedetlenségének becsatornázásával.
A jelentés arra is kitér, hogy a Fidesz okult a választásból és már tudja, hogy változtatnia kell irányvonalán. Ennek megfelelően Gulyás Gergely arról beszélt egy konferencián, hogy egészen páratlan módon kétpártrendszer alakult ki Magyarországon. Karácsony szerint ugyanakkor az ellenzéki települések nem lehetnek a politikai harc bástyái, de ha ezek az önkormányzatok új módon dolgoznak és elnyerik az emberek rokonszenvét, akkor az hozzájárulhat a sikerhez három év múlva. A hírügynökség megjegyzi, hogy most vasárnap nem rendült meg Orbán Viktor uralma, ám a politikus összecsap a Nyugattal a jogállam ügyében és autokratákhoz törleszkedik, miközben elfojtja az elégedetlenséget.
FAZ
Szinte bizonyos, hogy semmiféle előrelépés nem lesz a mai uniós csúcson a 2027-ig szóló költségvetés ügyében. A visegrádiak kézzel-lábbal tiltakoznak az ellen, hogy a szerkezeti, felzárkózási és egyéb támogatásokat csak akkor kapják meg, ha tiszteletben tartják a jogállami normákat. Ily módon várhatóan nem lesz semmi az illetékesnek biztosnak, Oettingernek abból a tervéből, hogy az év végéig létrejöjjön a megállapodás. Utána viszont a horvátok lesznek a soros elnökök, és magyarok, lengyelek éppen abban bíznak, hogy Zágráb majd érvényt szerez törekvéseinek. Ily módon azonban az ügy alighanem csak a 2. félévben, a német elnökség alatt jut nyugvópontra.
Nagy küzdelem várható az ügyben is, hogy a németek mennyi pénzt adjanak be a közösbe a brit kilépés után. Berlini belső számítások szerint a mostani állás alapján az összeg 30 milliárd euróra emelkedne, noha már a tavalyi nettó 13, 5 milliárd is rekordnak számított. Így a Merkel-kormány szeretne többet visszakapni, ahogyan azt annak idején Thatcher is el tudta érni a maga javára, mert különben a többletterhet aligha tudja odahaza elfogadtatni a saját lakosságával. Élesen eltérnek a vélemények annak kapcsán is, hogy a jövőben mekkora legyen a tagállami hozzájárulás mértéke a mostani helyett, amely a GDP 1 %-ának felel meg. A magyarok itt a minél magasabb szint mellett vannak.
A visegrádi államok testületileg ki vannak akadva a soros EU-elnök, Finnország által kidolgozott vitaanyagra a hosszú távú költségvetési tervezet kapcsán. A négyeket képviselő diplomaták úgy nyilatkoztak, hogy Helsinki csupán az idejét vesztegette, amikor kidolgozta a javaslatot, és nem tisztességes módon járt el. A ma induló csúcs első témája éppen a következő hét évre szóló büdzsé lesz. A kétoldalas dokumentum úgy készült, hogy a finn kormány körbekérdezte a többi tagállamot. A finnek ugyan elismerik, hogy nem jött létre egyezség, mármint hogy a támogatásokat a jövőben kössék a jogállami feltételek előírásához, bár korábban Rinne miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a szervezeten belül mindenki kész elfogadni az árukapcsolást.
Most azonban egy visegrádi tisztségviselő azt közölte, hogy reményei szerint meg sem vitatják a finn anyagot, merthogy legalább két közép-európai ország számára elfogadhatatlan a jogállami kikötés. A hollandok viszont anélkül nem járulnak hozzá a költségvetési előirányzat elfogadásához. A V4-ek egyébként erősen támogatják a belépési tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával, de elismerik, hogy itt a francia ellenkezés egyelőre áthághatatlan akadályt képez.
A ma kezdődő kétnapos EU-csúcsértekezlet tele van bizonytalansággal, a Brexit, a következő költségvetés, Törökország, valamint a soron lévő bővítés miatt. Ráadásul az állam- és kormányfők kritikus kérdésekkel várják von der Leyent. Így a Bizottság leendő elnökének számot kell adnia, miként halad a megalakulás folyamata, miután az EP nem csupán a magyar és a román, hanem a francia jelöltet is elutasította.
Úgy tudni, hogy időközben Macron nem annyira ideges már, mint amikor megtudta, hogy Goulard elbukott a meghallgatáson, de nem csupán ő kíváncsi, hogy a német politikus miként akar időről időre többséget kialakítani Strasbourgban, amikor már a kezdet ennyire nehézkes. Azon kívül több ország is úgy érzi, hogy VDL túl sok engedményt tett az európai képviselőknek, ám most már épp itt az ideje ismét a tagállamok szempontjaira emlékeztetni.