Ne keménykedj, ne légy hülye - üzente hivatalos levélben Trump Erdogannak

Publikálás dátuma
2019.10.17. 08:52
Recep Tayyip Erdogan török és Donald Trump amerikai elnök, egy közös sajtótájékoztatón
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az amerikai elnök hol a törökök gazdasági megsemmisítésével fenyegetőzik, hol volt kurd szövetségeseit támadja hátba.
Elképesztő hangnemű levelet hozott nyilvánosságra a Sky News, melyben Donald Trump Recep Tayyip Erdogant próbálja a hadműveletek leállítására rábírni, hol fenyegetőzve, hol ígérgetve – írja az Index.
Az október 9-i keltezésű, már a Twitteren is elérhető levélben  Trump arról írt, hogy meg akar állapodni Erdogannal, mert tudja, hogy a török elnök nem akar felelős lenni többezer ember haláláért, ő pedig nem akarja megsemmisíteni a török gazdaságot – de megteszi, ha kell. Trump azt is hozzátette, hogy sokat dolgozott azon, hogy megoldja a törökök problémáit, és arra kérte Erdogant, hogy ne okozzon csalódást a világnak. Mint írta, a szíriai kurdok hadseregét vezető Mazlum tábornok hajlandó lenne olyan engedményeket tenni, amiket korábban soha. 
Az amerikai vezető ezután az események történelmi megítélésével próbált hatni Erdoganra: mint írta, a történelem pozitív figuraként fogja megítélni Erdogant, ha ezt a konfliktust humánus módon kezeli – de az ördögként tekint majd rá, ha „nem történnek majd jó dolgok”.
Ennél is erősebb azonban az üzenet zárlata:
„Don't be a tough guy. Don't be a fool!”, azaz „Ne légy kemény csávó. Ne légy hülye” - írta Erdogannak Trump, a Fehér Ház hivatalos pecsétjével ellátott levélben.

Az amerikai elnöktől azonban ez is csak egy lehetett a tőle megszokott szélkakas-diplomácia irányváltásai közül, hiszen október 16-án már briliáns húzásnak nevezte az amerikai csapatok szíriai kivonulását, és azt fejtegette, hogy a szíriai kurdok török testvérszervezete terrorizmus szempontjából az Iszlám Államon is túl tesz. Az eleve megkérdőjelezhető állítás ugyanakkor még nem indok arra, hogy cserben hagyja korábbi szíriai kurd szövetségeseit, akik mindent megtettek az Iszlám Állam megfékezéséért.
A brilliáns húzásnak nevezett amerikai kivonulás tette lehetővé, hogy a török csapatok megkezdjék szíriai offenzívájukat. A YPG nevű szíriai kurd fegyveres erők a török hadsereg, valamint a török támogatással harcoló arab milíciák harcában eddig több százan haltak meg, több tucatnyi civil is:
Az újabb harcok kirobbanása óta becslések szerint 250 ezer ember menekült el otthonából Szíriában, közöttük akár 70 ezer gyerek is lehet.

Jelenleg az orosz katonai kontingensek képeznek élő, fegyveres blokádot a török és a kurd csapatok között, ellátva azt a feladatot, amit korábban az amerikai egységek töltöttek be.
Szerző
18

A hatályos jogszabályok szerint ez a cikk olyan elemeket tartalmazhat, amelyek kiskorúak számára károsak lehetnek. Ha Ön elmúlt 18 éves, kattintson a gombra, és a tartalom elérhető lesz. Minden más esetben görgessen tovább a következő cikk megtekintéséhez.

Az EU-csúcson folytatódik a brüsszeli alkudozás

Publikálás dátuma
2019.10.17. 07:50
Az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalója maratoni tanácskozásra érkezik, miközben közeleg az EU-csúcs, ahol már dönteni kellene
Fotó: Olivier Hoslet / MTI
Brexit, bővítés, büdzsé – az Európai Unió vezetői keresve sem találhattak volna olyan témákat, amelyekről hosszabban tudnának vitatkozni, mint a csütörtök-pénteki csúcstalálkozójuk napirendjén szereplő három kérdéskörről.
Egyelőre nincs szó arról, hogy a tagállamok állam- és kormányfőinek hagyományos őszi találkozóját meghosszabbítanák, de biztosnak tűnik, hogy nem fognak a tervezettnél korábban felkelni a tárgyalóasztaltól. Az eszmecsere terítékén szereplő legnehezebb falat a Brexit lesz, amelyről az utolsó előtti pillanatokban is egyeztettek az érdekeltek: az Európai Bizottság, az Egyesült Királyság és a többi tagállam képviselői. A szigetország és a huszonhetek még a csúcs előtt meg akartak egyezni, hogy a vezetők csütörtökön rábólinthassanak a módosított kilépési megállapodásra. Egy név nélkül nyilatkozó uniós diplomata azonban értésre adta, hogy az állam- és kormányfők csak akkor fognak határozott igent mondani a kialkudott egyezségre, ha Boris Johnson brit kormányfő garantálja, hogy a londoni parlament is áldását adja rá. Emlékezetes, hogy a törvényhozás háromszor utasította el a Theresa May ex-miniszterelnök által beterjesztett megállapodást. Ha ezúttal kedvezően döntene az alsóház, akkor is szükség lehet a Brexit október 31-ikén esedékes időpontjának meghosszabbítására, hiszen a módosított szöveget le kell fordítani az EU hivatalos nyelveire és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Kompromisszum híján azonban a brit kormány kénytelen lesz hosszabb halasztást kérni európai partnereitől a kilépésre. Várhatóan ismét halasztást szenved az EU bővítési folyamata, miután a tagállamok nem fognak zöld utat adni a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Albániával és Észak-Macedóniával. A két nyugat-balkáni országról szóló döntést eddig kétszer napolták el. Az Európa-ügyi miniszterek hét eleji luxembourgi tanácskozásán már kiderült, hogy a konszenzus elérésének fő kerékkötője Franciaország, amely mindig is tartózkodóan viszonyult az unió kibővítéséhez, és amely most a folyamat megreformálásának szükségességére hivatkozva akadályozza a két tagjelölt előrehaladását. A franciák mellett a hollandok és a dánok ellenzik a csatlakozási tárgyalások elindítását Tiranával, míg Szkopjével szemben kevésbé erős az ellenállás. EU-diplomaták valószínűsítik, hogy a csúcson sem fognak közeledni egymáshoz a nézetek. Egy elutasító álláspontot képviselő tagállami forrás szerint hamis az a beállítás, hogy a pozitív döntés állandó halasztgatása aláássa a közösség hitelességét. “A saját választópolgáraink előtt kockáztatjuk a hitelességünket, ha olyan országoknak adunk szabad utat, amelyek értékelésünk szerint még nem készültek fel a tárgyalások megkezdésére” – fejtegette. Egy másik uniós diplomata viszont „rendkívül elkeserítőnek” és „stratégiai hibának” nevezte az újabb halasztást, amelyet a Balkánt fenyegető migrációs veszély miatt is jó lett volna elkerülni. A csúcs résztvevői a 2020 utáni hétéves keretköltségvetésről is csak vitatkozni fognak, döntéseket nem hoznak. Ez lesz az első alkalom a büdzsé tervezetének tavaly májusi beterjesztése óta, hogy a vezetők a számokról is véleményt cserélnek. Az EU soros finn elnöksége által javasolt keretösszegek azonban még tárgyalási alapnak se jók, fogalmazott több tagállam képviselője. A nettó befizetők sokallják, a kedvezményezettek – köztük Magyarország – keveslik a kompromisszumos javaslatot, amely az összeurópai GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 1,03-1,08 százalékában határozná meg a büdzsé főösszegét. Többségi vélemény szerint a huszonhetek (vagy huszonnyolcak) csak jövőre fognak igazán nekiállni a pénzügyi tervezésnek. Az állam- és kormányfők tárgyalnak majd Törökország észak-szíriai fegyveres beavatkozásáról is. Várhatóan megerősítik a külügyminiszterek hét eleji döntését az Ankarával szembeni fegyverszállítási tilalomról. Diplomáciai források méltatták és példa nélkülinek nevezték, hogy a huszonnyolcak egységesen és határozottan elítéltek egy NATO-szövetségest és EU-tagjelölt országot. Nem zárták ki, hogy Ankara lépéseinek függvényében további szankciókról fognak határozni.