A héten már legalább kilenc tüntetővel végeztek a rendőrök a nyugat-afrikai Guineában, írja a Reuters. A tüntetéssorozat azzal robbant ki, hogy
Jelenleg három ciklus a legtöbb, amit egy guineai elnök hivatalban tölthet, ez változhat meg. Alpha Conde 2010-es első megválasztása egy közel negyed századot megélt autokrata rezsim bukását, majd a hadsereg két éves uralmát követte, így sokan Guinea demokratikus átalakítását várták tőle.
A rendőrség akkor nyitott tüzet éles lőszerrel a tüntetőkre először, amikor azok barikádokat kezdtek emelni Conakry fővárosban, valamint kifosztottak egy katonai őrhelyet. Összecsapásokra került sor az ellenzéki erősségnek számító Mamou városban is.
Az ellenzéki koalíció szerint szerdáig 10 emberrel végeztek a hatóságok. Mind 30 év alatti férfiak, egyikük ráadásul mindössze 14 éves volt. További 70 demonstrálót sebesítettek meg a lövések, és 200 embert őrizetbe vettek. A kormány csütörtökön 9 halálesetet erősített meg.
Nem Conde lenne az első afrikai vezető, aki alkotmánymódosítással játszaná ki országa törvényeit: ezt tette 2015-ben a ruandai Paul Kagame és a Kongói Köztársaságban elnöklő Denis Sassou Nguesso. Csádban ugyan tavaly állították vissza a két ciklusos korlátot, de az az 1990 óta hatalmon lévő vezető, Idriss Deby elnökségét nem érinti, aki így még újabb kétszer hat évet hivatalban maradhat. Hasonló a helyzet Togóban is, ahol a két ciklusos korlát szintén nem retroaktív, Faure Gnassingbe elnök így még 2030-ig hatalmon maradhat - családja ezzel már 63 éve uralná az országot.
