Tömegbe lőttek a rendőrök, már legalább 9 áldozata van a guineai tüntetéssorozatnak

Publikálás dátuma
2019.10.17. 17:50

Fotó: CELLOU BINANI / AFP
10 halottról, 70 sebesültről és 200 letartóztatásról tud az ellenzék; a hatalmát alkotmánymódosítással megőrizni kívánó elnök kormánya 9 halálesetet erősített meg.
A héten már legalább kilenc  tüntetővel végeztek a rendőrök a nyugat-afrikai Guineában, írja a Reuters. A tüntetéssorozat azzal robbant ki, hogy
a harmadik ciklusa 2020-as végéhez közeledő 81 éves elnök, Alpha Conde alkotmánymódosításra kérte kormányát, mely után vélhetően továbbra is hatalmon maradhatna.

Jelenleg három ciklus a legtöbb, amit egy guineai elnök hivatalban tölthet, ez változhat meg. Alpha Conde 2010-es első megválasztása egy közel negyed századot megélt autokrata rezsim bukását, majd a hadsereg két éves uralmát követte, így sokan Guinea demokratikus átalakítását várták tőle.
A rendőrség akkor nyitott tüzet éles lőszerrel a tüntetőkre először, amikor azok barikádokat kezdtek emelni Conakry fővárosban, valamint kifosztottak egy katonai őrhelyet. Összecsapásokra került sor az ellenzéki erősségnek számító Mamou városban is.
Az ellenzéki koalíció szerint szerdáig 10 emberrel végeztek a hatóságok. Mind 30 év alatti férfiak, egyikük ráadásul mindössze 14 éves volt. További 70 demonstrálót sebesítettek meg a lövések, és 200 embert őrizetbe vettek. A kormány csütörtökön 9 halálesetet erősített meg.
Nem Conde lenne az első afrikai vezető, aki alkotmánymódosítással játszaná ki országa törvényeit: ezt tette 2015-ben a ruandai Paul Kagame és a Kongói Köztársaságban elnöklő Denis Sassou Nguesso. Csádban ugyan tavaly állították vissza a két ciklusos korlátot, de az az 1990 óta hatalmon lévő vezető, Idriss Deby elnökségét nem érinti, aki így még újabb kétszer hat évet hivatalban maradhat. Hasonló a helyzet Togóban is, ahol a két ciklusos korlát szintén nem retroaktív, Faure Gnassingbe elnök így még 2030-ig hatalmon maradhat - családja ezzel már 63 éve uralná az országot.
Szerző
Témák
Guinea tüntetés

A turizmust még nem vágta haza a katalán válság

Publikálás dátuma
2019.10.17. 16:56

Fotó: Miquel Llop / NurPhoto
De még lehet, ha sokáig tartanak a zavargások.
Egyelőre nincs hatása a kiutazásokra a barcelonai zavargásoknak, az irodák nem tapasztaltak eddig lemondásokat - mondta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke az MTI érdeklődésére csütörtökön. Kérdésnek nevezte azonban, hogy mennyire húzódnak el ezek az események. Úgy vélte, ha hamar befejeződnek, akkor nem lesz jelentős hatásuk a Barcelonába történő utazásokra. A rendbontások és erőszakba torkolló tüntetéshullám azután kezdődött a katalóniai városokban, hogy hétfőn a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt elítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt, 9-től 13 évig tartó szabadságvesztéssel sújtotta őket a 2017. október 1-jén Madrid szerint alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakkal végződött függetlenségi népszavazás, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.  A legkomolyabb összecsapások Barcelonában voltak, ahol szerda este a katalán belügyi tanácsos hivatalának környékén tűztek össze a rendőrök és a kapucnit, arcukat eltakaró kendőt viselő tiltakozók, akik a politikus lemondását követelték a katalán rendőrök kemény fellépése miatt az elmúlt napok tüntetésein. A helyi rendőrség arról tájékoztatott csütörtökre virradóra, hogy a tüntetők gyújtópalackot dobtak a rendőrökre. Az el-País című lap azt írta internetes oldalán, hogy a tüntetések idején legalább 28 sérült fordult orvosi segítségért. 
Szerző

A kurdok szerint a török hadsereg napalmot és foszfort vetett be

Publikálás dátuma
2019.10.17. 16:22

Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
A török hadsereg nemzetközi egyezményekben tiltott napalmot és foszfort vetett be az Északkelet-Szíriában folytatott hadműveletében - állította az Észak- és Kelet-Szíria Autonóm Adminisztrációja nevű szíriai kurd hatóság csütörtökön.
A Rász el-Ainnál zajló török agresszióban a nemzetközi jog és szerződések nyilvánvaló megsértésével, válogatás nélkül, különböző fegyvereket használnak - húzta alá a kurd hatóság. "Látva tervének teljes kudarcát, Recep Tayyip Erdogan török elnök olyan nemzetközileg tiltott fegyvereket vetett be, mint a napalm és a foszfor" - hangsúlyozta a kurd kormányzat. Az utóbbi napok harcai Rász el-Ain térségére összpontosítanak. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat úgy tudja, a török hadsereg és szíriai arab szövetségesei részben elfoglalták a várost a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciától, amelyet Ankara a terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ágának tart. Az OSDH egyelőre nem tudta megerősíteni, hogy a török csapatok vagy a szövetségeseik tiltott fegyvereket használtak volna. Az aktivista hálózat ugyanakkor közölte, több sebesültet is égési sérülésekkel szállítottak egy közeli kórházba. Hulusi Akar török védelmi miniszter tagadta, hogy a török hadsereg vegyi fegyvert is bevetett volna a YPG ellen. A miniszter leszögezte, a török haderő eszköztárában nincs vegyi fegyver. Egyben azt állította, hogy a YPG alkalmaz vegyi fegyvert, amit megpróbálnak a török hadseregre kenni. A 2011 óta tomboló szíriai polgárháborúban a napalm kifejezést általában a különböző típusú gyújtóbombák alapanyagának gyűjtőfogalmaként használják. A foszfort leginkább ködfejlesztésre használják, míg a gyújtóbombákban történő alkalmazását a nemzetközi jog tiltja. A kurd hatóságok a közösségi médiában olyan felvételeket tettek közzé, amelyeken égési sérüléseket szenvedett gyermekeket lehetett látni. Az északkelet-szíriai Haszake tartomány egyik orvosa szerint ezek a sebek pontosan ilyen tiltott fegyverek alkalmazására utalnak. Musztafa Bali, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) szóvivője felszólította a nemzetközi szervezeteket, hogy a szakértőik révén a helyszínen személyesen vizsgálják meg a sebeket. "Az északkelet-szíriai egészségügyi létesítményekben nem maradtak szakértők, miután a török offenzíva miatt a civilszervezetek elhagyták a térséget" - tette hozzá Bali. A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) október 9-én indította meg a Béke Forrása fedőnevű hadműveletet Északkelet-Szíriában az SDF gerincét adó YPG-vel, továbbá az Iszlám Állam tagjaival szemben. Az OSDH legfrissebb csütörtöki összesítése szerint a török offenzívában eddig legalább 72 civil és az SDF 203 harcosa vesztette életét. A török védelmi minisztérium viszont arról számolt be, hogy eddig az YPG 673 "terroristáját" tették harcképtelenné.  
Szerző