Az EU már elfogadta a Brexit-megállapodást

Publikálás dátuma
2019.10.17. 18:51

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Még a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia, de egyáltalán nem biztos, hogy meg is történik.
Csütörtök délelőtt jelentették be, hogy megszületett az új megállapodás az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről, délután a tagországok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján már alá is írták a dokumentumot. A jogilag kötelező érvényű egyezmény mellett elfogadták a jövőbeli viszonyrendszer körvonalait felvázoló, módosított politikai nyilatkozatot is, miután az utolsó pillanatban, délelőtt egyetértésre jutottak a felek tárgyalódelegációi. A bennmaradó tagállamok vezetői által egyhangúlag jóváhagyott zárónyilatkozatban felszólították az EU-intézményeket a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy november 1-jén hatályba léphessen a megállapodás. A dokumentumban nincs szó az október 31-re tervezett kilépési határidő meghosszabbításáról. A huszonhetek megerősítették emellett, hogy a közösség a jövőben a lehető legszorosabb partnerségi kapcsolatra törekszik az Egyesült Királysággal. A kiválási megállapodás ezután a londoni törvényhozás, illetve az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra. Előbbiben a szavazás kimenetele közel sem egyértelmű, sőt az elutasítás tűnik valószínűbbnek. Több névtelenséget kérő illetékes is úgy fogalmazott, hogy az alsóházi voksolás "Damoklész kardjaként lebeg" a folyamat felett. Az EP-ben egyszerű többségre van szükség a ratifikációhoz, amelyet a huszonhetek kormányait tömörítő tanács minősített többséggel erősíthet meg. Korábbi közlések szerint a képviselőtestület csak akkor bocsátja szavazásra a kérdést, ha a szigetországban már megtörtént a jóváhagyás. Az EP-szavazásra állítólag jövő hét csütörtökön kerülhet sor ez esetben. Az ülés első szakaszát lezáró sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy a megállapodás lehetővé teszi a "káosz és a konfliktusok elkerülését". Aláhúzta, úgy néz ki, hogy közel már a folyamat vége, s hozzátette, a megegyezést az tette lehetővé, hogy az Európai Bizottság és Írország is pozitívan értékelte a tervezetet, Boris Johnson brit kormányfő pedig elfogadta, hogy vámellenőrzések lesznek bizonyos észak-írországi áruforgalmi beléptető pontokon. "Őszintén szólva szomorúságot érzek, a szívem mélyén mindig is bennmaradáspárti leszek, és remélem, hogy brit barátaink egy napon a visszatérés mellett döntenek, az ajtónk mindig nyitva fog állni" - fogalmazott. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke rámutatott, hogy a ratifikáció jogbiztonságot teremtene a várható zavarok terén. Emellett arról számolt be, hogy a politikai nyilatkozat ambiciózus szabadkereskedelmi egyezményt vázol fel a jövőre nézve, zéró vámokkal és kvótákkal, egyenlő versenyfeltételekkel. "Amiről megegyeztünk, több mint puszta megállapodás. Ez a jogi szöveg az Ír-sziget békéjének és stabilitásának megőrzését, és nagyjából 4,5 millió ember jogainak védelmét célozza" - fogalmazott. Újságírói kérdésre válaszolva pedig tréfásan megjegyezte, hogy a 2016-os brit népszavazáson a bennmaradás mellett szavazóknak igazuk volt. Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója azt közölte, felkérést kapott Ursula von der Leyentől, a brüsszeli testület megválasztott elnökétől, hogy maradjon a posztján egy újabb évig, és vezesse a jövőbeli viszonyrendszerről szóló egyeztetéseket. Kiemelte, hogy az egyezség biztosítja a belső piac integritását és megelőzi a kemény határok visszaállítását az Ír-szigeten. Hozzátette, a tárgyalások során soha nem akart a döntésük miatt "bosszút állni" a briteken, mindig is tisztelni fogja az Egyesült Királyságot, illetve hálás lesz a szigetországnak, amely a jövőben is fontos gazdasági partnere, barátja és szövetségese lesz az Európai Uniónak. Angela Merkel német kancellár leszögezte, hogy mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalást Londonnal egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mint mondta, a mostani ülésen nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy mi következik akkor, ha a brit törvényhozók elutasítják a jóváhagyást.
Szerző
Frissítve: 2019.10.17. 20:35

Tömegbe lőttek a rendőrök, már legalább 9 áldozata van a guineai tüntetéssorozatnak

Publikálás dátuma
2019.10.17. 17:50

Fotó: CELLOU BINANI / AFP
10 halottról, 70 sebesültről és 200 letartóztatásról tud az ellenzék; a hatalmát alkotmánymódosítással megőrizni kívánó elnök kormánya 9 halálesetet erősített meg.
A héten már legalább kilenc  tüntetővel végeztek a rendőrök a nyugat-afrikai Guineában, írja a Reuters. A tüntetéssorozat azzal robbant ki, hogy
a harmadik ciklusa 2020-as végéhez közeledő 81 éves elnök, Alpha Conde alkotmánymódosításra kérte kormányát, mely után vélhetően továbbra is hatalmon maradhatna.

Jelenleg három ciklus a legtöbb, amit egy guineai elnök hivatalban tölthet, ez változhat meg. Alpha Conde 2010-es első megválasztása egy közel negyed századot megélt autokrata rezsim bukását, majd a hadsereg két éves uralmát követte, így sokan Guinea demokratikus átalakítását várták tőle.
A rendőrség akkor nyitott tüzet éles lőszerrel a tüntetőkre először, amikor azok barikádokat kezdtek emelni Conakry fővárosban, valamint kifosztottak egy katonai őrhelyet. Összecsapásokra került sor az ellenzéki erősségnek számító Mamou városban is.
Az ellenzéki koalíció szerint szerdáig 10 emberrel végeztek a hatóságok. Mind 30 év alatti férfiak, egyikük ráadásul mindössze 14 éves volt. További 70 demonstrálót sebesítettek meg a lövések, és 200 embert őrizetbe vettek. A kormány csütörtökön 9 halálesetet erősített meg.
Nem Conde lenne az első afrikai vezető, aki alkotmánymódosítással játszaná ki országa törvényeit: ezt tette 2015-ben a ruandai Paul Kagame és a Kongói Köztársaságban elnöklő Denis Sassou Nguesso. Csádban ugyan tavaly állították vissza a két ciklusos korlátot, de az az 1990 óta hatalmon lévő vezető, Idriss Deby elnökségét nem érinti, aki így még újabb kétszer hat évet hivatalban maradhat. Hasonló a helyzet Togóban is, ahol a két ciklusos korlát szintén nem retroaktív, Faure Gnassingbe elnök így még 2030-ig hatalmon maradhat - családja ezzel már 63 éve uralná az országot.
Szerző
Témák
Guinea tüntetés

A turizmust még nem vágta haza a katalán válság

Publikálás dátuma
2019.10.17. 16:56

Fotó: Miquel Llop / NurPhoto
De még lehet, ha sokáig tartanak a zavargások.
Egyelőre nincs hatása a kiutazásokra a barcelonai zavargásoknak, az irodák nem tapasztaltak eddig lemondásokat - mondta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke az MTI érdeklődésére csütörtökön. Kérdésnek nevezte azonban, hogy mennyire húzódnak el ezek az események. Úgy vélte, ha hamar befejeződnek, akkor nem lesz jelentős hatásuk a Barcelonába történő utazásokra. A rendbontások és erőszakba torkolló tüntetéshullám azután kezdődött a katalóniai városokban, hogy hétfőn a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt elítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt, 9-től 13 évig tartó szabadságvesztéssel sújtotta őket a 2017. október 1-jén Madrid szerint alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakkal végződött függetlenségi népszavazás, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.  A legkomolyabb összecsapások Barcelonában voltak, ahol szerda este a katalán belügyi tanácsos hivatalának környékén tűztek össze a rendőrök és a kapucnit, arcukat eltakaró kendőt viselő tiltakozók, akik a politikus lemondását követelték a katalán rendőrök kemény fellépése miatt az elmúlt napok tüntetésein. A helyi rendőrség arról tájékoztatott csütörtökre virradóra, hogy a tüntetők gyújtópalackot dobtak a rendőrökre. Az el-País című lap azt írta internetes oldalán, hogy a tüntetések idején legalább 28 sérült fordult orvosi segítségért. 
Szerző