A kormány által kinevezett irányító hatóság megkerülésével elérhető források jelenleg elenyészőek az uniós büdzsé méretéhez képest, és egyelőre bizonytalan, hogy bővülhetnek-e a jelenlegi költségvetési ciklus után.
Az Európai Unióból érkező pénzügyi támogatások 80 százalékát a tagállamok nemzeti vagy regionális hatóságai menedzselik. Ide tartoznak például a büdzsé legnagyobb részét kitevő kohéziós, felzárkóztatási alapok. A költségvetés maradék 20 százalékának egy részével a brüsszeli testület vagy egy általa megbízott külső ügynökség közvetlenül gazdálkodik. Ők teszik közzé a pályázati kiírást, választják ki a projekteket, ellenőrzik a megvalósítást és értékelik az eredményeket.
Így érkezik pénz többek között a kulturális és oktatási programokra, a diákok és tanárok csereprogramjára, a kutatás-fejlesztésre és innovációra, a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására, bizonyos környezetvédelmi beruházásokra és az Európai Hálózatfejlesztési Eszközön keresztül a határokon átívelő infrastrukturális beruházásokra.
A vissza nem térítendő forrásokon túl az Európai Bizottság segíti pénzügyi eszközök - hitelek, garancia, tőke és más kockázatviselési mechanizmusok - igénybe vételét is az Európai Beruházási Bank, illetve Alap által kiválasztott közvetítőkön keresztül. Ezek volumene akár jelentősen is emelkedhet 2020 után.
Kohéziós források nem utalhatók Brüsszelből a központi irányító hatóságok közbeiktatása nélkül, a terület- és településfejlesztésre szánt pénzek egy kis részére a megyei jogú városok mégis közvetlenül pályázhatnak. A "fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban" nevű program keretében az önkormányzatok a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás elősegítését, a környezetfejlesztést, a légszennyezés csökkentését, az energiahatékonyságot, a szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztését szolgáló projekteket célozhatnak meg.
Közvetlenül az önkormányzatok nyújthatnak be pályázatokat az úgynevezett Városi Innovációs Akciók nevű támogatási programhoz, amely elsősorban olyan kísérleti és kreatív projekteket karol fel, amelyek "túl kockázatosak a hagyományos források általi finanszírozáshoz." A támogatásra 50 ezer fősnél nagyobb európai városok jelentkezhetnek. A kezdeményezés megvalósítását az Európai Bizottság a francia Hauts-de-France régióra bízta, az irányítást pedig a franciaországi Lille-ben felállított titkárság végzi. A program 2015-2020 között összesen 372 millió euróból gazdálkodik. Zugló "Több mint lakóház" projektje tavaly nyert el egy 4,5 millió eurós, közel másfél milliárd forintos támogatást a programból, amellyel egy innovatív, fenntartható, önkormányzati bérlakásokat tartalmazó ház kialakítását vállalta.
A LIFE program az EU környezetvédelmi politikáját támogató, közvetlenül lehívható pénzeszköz. Az Európai Bizottság menedzseli, 2014-2020 között 3,4 milliárd euró az összköltségvetése. A 2017-ben tartott félidős felülvizsgálat után közzétették, hogy 2014-2017 között Magyarország 1 millió euró összértékű pályázatot nyert el. Azóta újabb magyar pályázatok nyertek LIFE- pénzeket, például öt magyar önkormányzat – Bátya, Püspökszilágy, Ruzsa, Rákócziújfalu és Tiszatarján – az éghajlatváltozás kivédésére szolgáló, természetes vízmegtartó megoldásokat bemutató kísérleti projektjét fedezi az általuk elnyert, mintegy másfél millió eurós támogatás.
"Meg fogják változtatni a szabályokat"
Ellenzéki politikusok régóta sürgetik, hogy bővüljön a közvetlenül pályázható uniós támogatások köre. Ujhelyi Istvánt, az MSZP EP-képviselőjét és Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció EP-képviselőjét kérdeztük arról, hogy most milyen esélyeket látnak a kormányt kikerülő források gyarapodására.
"Kézzelfogható közelségbe került az a lehetőség, hogy a magyar kormánytól megvonják a jogot, hogy európai forrásokat kezeljen. Szándékosan említem a magyar kormányt, és nem Magyarországot. Márpedig ha így lesz, akkor biztosítani kell, hogy Magyarország ne veszítsen uniós támogatásokat" – fogalmazott Dobrev. A politikus szerint több olyan közösségi törvény vitája zajlik jelenleg, amelyek a következő költségvetési ciklusban forrásvesztést eredményezhetnek. Ide tartozik a 7. cikkelyes eljárás, az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló rendelettervezet és a kohéziós és strukturális alapokról szóló jogszabálytervezet, amely a támogatások előzetes feltételéül szabná a jogállami normák tiszteletben tartását. "Azon dolgozunk, hogy a kormány miatt ne Magyarország bűnhődjön. A DK európai parlamenti képviselői hamarosan leteszik az asztalra javaslataikat, hogy milyen eljárások és jogszabályi módosítások szükségesek ahhoz, hogy az európai támogatások nagy része közvetlenül elérhető legyen a tagállami szereplők számára" – írta lapunk megkeresésére.
Ujhelyi István, felidézte, hogy már a tavaszi EP-kampányban beszélt a kérdésről, azóta pedig mások mellett Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság jelenlegi és leendő első alelnökével is egyeztetett erről. – Legutóbb, amikor ellenzéki településvezetővel és több, azóta polgármesterré választott jelölttel tárgyaltunk vele Brüsszelben, akkor Timmermans világosan közölte: meg fogják változtatni a szabályokat, és több forrást rendelnek a helyi döntéshozatali szinthez – mondta a szocialista politikus. "Örömmel látom, hogy a közvetlen források fontosságát azóta a többi ellenzéki párt is támogatja, ez biztosíték arra, hogy meg is fogjuk csinálni. Az új hétéves költségvetés és az InvestEU új ablakokat kell nyisson, nem a mostani kohéziós források helyett, hanem azokon felül. Konkrét célokat kell kitűzni: közvetlenül lehívható forrásokat kell szorgalmazni a lakhatás kapcsán, az energia-korszerűsítésre, a fenntarthatósági zöld projektre" – vázolta a terveket Ujhelyi.
