Szíriai tűzszünetről egyezett meg Ankara és Washington

Publikálás dátuma
2019.10.17. 21:48
Mike Pence
Fotó: ADEM ALTAN / AFP
Lényegében elérte célját Erdogan, sikerült egy több mint 30 kilométer mély sávot elfoglalnia a török-szír határon, ahonnan 5 napja van kivonulni a kurdoknak.
Az Egyesült Államok és Törökország Észak-Szíriára vonatkozó tűzszüneti megállapodást kötött - jelentette be Mike Pence amerikai alelnök csütörtökön Ankarában, miután Recep Tayyip Erdogan török államfővel egyeztetett. Azt írja az MTI, Pence szerint
Törökország beleegyezett egy 5 napos tűzszünetbe, hogy lehetővé tegye a szíriai kurd csapatok visszavonását a szíriai-török határról.

A fegyvernyugvásért cserébe - amit Ankara nem kíván tűzszünetnek hívni, minthogy terroristának bélyegzi ellenfeleit - Pence szerint Washington nem vezet be újabb szankciókat Törökországgal szemben, írja a Reuters. Ha a török hadműveletek véget érnek, Donald Trump amerikai elnök döntésének értelmében a jelenlegieket is visszavonják.
Az egész offenzívát lehetővé tevő Donald Trump amerikai elnök blogján úgy üdvözölte a bejelentést: "Köszönöm, Erdogan! Életek millióit sikerült megmenteni!". Erdogan a nap folyamán a Pence vezette amerikai küldöttséggel tárgyalt. Trump abban a reményben küldte Ankarába az amerikai alelnököt, hogy sikerül tűzszünetet kieszközölnie a török és kurd erők között Északkelet-Szíriában.
Mindezzel gyakorlatilag el is érte célját Erdogan, foglalja össze a történteket a Reuters: a török-szír határ mentén sikerült egy több mint 30 kilométer mélységű sávot ellenőrzése alá vonnia. Onnan a kurdok kivonulnak, és azt - mint az az amerikai-török nyilatkozatból kiderül - elsősorban a török hadsereg felügyel majd. A kurdoknak át kellene adnia nehézfegyvereiket is, állásaikat pedig megsemmisítik. Egy névtelenséget kérő török tisztségviselő a hírügynökségnek úgy fogalmazott,
a találkozón Ankara "pontosan azt érte el, amit akart".

A nyolcadik napja tartó "Béke Forrása" nevű offenzíva humanitárius krízishez vezetett, mint arról az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja tájékoztat: csütörtökre több mint 300 ezer ember kényszerült elmenekülni a régióból és 72 civil vesztette életét - köztük 21 gyerek, valamint 3 ember, akit az Ankarához hű paramilitáris fegyveres csoportok egész egyszerűen kivégeztek. A megtámadott Szíriai Demokratikus Erők (SDF) katonai vesztesége 224 személy, a török oldalon harcoló Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) milícia vesztesége 183, a török hadseregé pedig 9.
A kurdok korábban azt is bejelentették, hogy kénytelenek voltak feladni harcukat az Iszlám Állam terroristái ellen. A már elfogott terroristák közül legalább ezren meg is tudtak szökni a török offenzívának köszönhetően. Erdogan támadása megindulásakor a Washington által cserben hagyott korábbi nyugati szövetséges SDF kénytelen volt Bassár el-Aszad rezsimjéhez közeledni. Aszad hadserege szerdán indult el átvenni a határ védelmét az SDF-től. Ankara lépését korábban az Arab Liga is elítélte, minthogy az sérti egy arab ország területi egységét, de még Irán is békítőként kísérelt meg fellépni.

Ankara Moszkvával is megegyezett

Az orosz elnök szíriai különmegbízottja és a török elnöki szóvivő az MTI tudósítása szerint szintén csütörtökön állapodott meg arról, hogy Ankara és Moszkva továbbra is együttműködik Szíria területi épségének ügyében. Ugyanakkor a megegyezés szerint meg kell előzni minden olyan fenyegetést, amelyet a terrorszervezetek jelentenek Szíria területi épségére - és a török fél a terrorszervezetek közé sorolja nem csak a szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), de a szerintük ahhoz tartozó Népvédelmi Egységek (YPG) észak-szíriai kurd milíciát és a Demokratikus Egység Pártja (PYD) észak-szíriai kurd politikai pártot is.

Bár a szíriai polgárháborúban Törökország a mérsékelt ellenzéki milíciákat, Oroszország viszont a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerőket támogatja, a felek az asztanai (nur-szultani) béketárgyalások keretében 2017 januárja óta keresik a politikai megoldást a konfliktusra.  A csütörtöki török-orosz megbeszélésre már azután került sor, hogy a damaszkuszi rezsim és az észak-szíriai kurdok vasárnapi egyezségét követően a kormányerők bevonultak egyes észak-szíriai területekre, hogy megvédjék azokat a török katonai akcióktól, és átvegyék a szíriai-török határ ellenőrzését a kurd milíciáktól. A szóban forgó térségek között van Manbídzs és Kobane is, ahová Törökország a korábbi tervei szerint ki akarta terjeszteni a hadműveletét az YPG jelenléte miatt.
Ráadásul az orosz védelmi minisztérium a napokban azt közölte: a szíriai és a török hadseregek között orosz katonai rendészek járőröznek. 

Erdogan jövő kedden Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fog tárgyalni Szíria ügyében. Mike Pence valamivel a török-orosz találkozót követően járt Erdogannál.

Szerző
Frissítve: 2019.10.17. 21:55

Párizsi késelés: egyetlen letartóztatottnak sem volt köze a rendőr ámokfutásához

Publikálás dátuma
2019.10.17. 19:28

Fotó: MARTIN BUREAU / AFP
Az ötből egyetlen ember ellen sem indult eljárás, a nemzetbiztonsági kockázatnak tartott imámot már másnapra nem volt miért fogva tartani.
A francia rendőrség elengedte mind az öt embert, akit azért vettek a hét elején őrizetbe, mert kapcsolatban álltak a négy kollégáját meggyilkoló rendőrrel - közölték csütörtökön rendőrségi források. Egyikük ellen sem indult eljárás. A hatóságok azt vizsgálták, hogy az elkövető magányos ámokfutóként cselekedett-e, vagy terrorista szervezettségű támadásról van-e szó.
A letartóztatások hétfőn korán reggel történtek a Párizshoz közeli Val d'Oise megyében.  Két embert már kedd este szabadon engedtek, köztük a támadó lakhelyén, a Párizshoz közeli Gonesse településen található imaház imámját. A további három ember őrizetbe vételét szerda este oldották fel a hatóságok.

Az EU már elfogadta a Brexit-megállapodást

Publikálás dátuma
2019.10.17. 18:51

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Még a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia, de egyáltalán nem biztos, hogy meg is történik.
Csütörtök délelőtt jelentették be, hogy megszületett az új megállapodás az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről, délután a tagországok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján már alá is írták a dokumentumot. A jogilag kötelező érvényű egyezmény mellett elfogadták a jövőbeli viszonyrendszer körvonalait felvázoló, módosított politikai nyilatkozatot is, miután az utolsó pillanatban, délelőtt egyetértésre jutottak a felek tárgyalódelegációi. A bennmaradó tagállamok vezetői által egyhangúlag jóváhagyott zárónyilatkozatban felszólították az EU-intézményeket a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy november 1-jén hatályba léphessen a megállapodás. A dokumentumban nincs szó az október 31-re tervezett kilépési határidő meghosszabbításáról. A huszonhetek megerősítették emellett, hogy a közösség a jövőben a lehető legszorosabb partnerségi kapcsolatra törekszik az Egyesült Királysággal. A kiválási megállapodás ezután a londoni törvényhozás, illetve az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra. Előbbiben a szavazás kimenetele közel sem egyértelmű, sőt az elutasítás tűnik valószínűbbnek. Több névtelenséget kérő illetékes is úgy fogalmazott, hogy az alsóházi voksolás "Damoklész kardjaként lebeg" a folyamat felett. Az EP-ben egyszerű többségre van szükség a ratifikációhoz, amelyet a huszonhetek kormányait tömörítő tanács minősített többséggel erősíthet meg. Korábbi közlések szerint a képviselőtestület csak akkor bocsátja szavazásra a kérdést, ha a szigetországban már megtörtént a jóváhagyás. Az EP-szavazásra állítólag jövő hét csütörtökön kerülhet sor ez esetben. Az ülés első szakaszát lezáró sajtótájékoztatón Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy a megállapodás lehetővé teszi a "káosz és a konfliktusok elkerülését". Aláhúzta, úgy néz ki, hogy közel már a folyamat vége, s hozzátette, a megegyezést az tette lehetővé, hogy az Európai Bizottság és Írország is pozitívan értékelte a tervezetet, Boris Johnson brit kormányfő pedig elfogadta, hogy vámellenőrzések lesznek bizonyos észak-írországi áruforgalmi beléptető pontokon. "Őszintén szólva szomorúságot érzek, a szívem mélyén mindig is bennmaradáspárti leszek, és remélem, hogy brit barátaink egy napon a visszatérés mellett döntenek, az ajtónk mindig nyitva fog állni" - fogalmazott. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke rámutatott, hogy a ratifikáció jogbiztonságot teremtene a várható zavarok terén. Emellett arról számolt be, hogy a politikai nyilatkozat ambiciózus szabadkereskedelmi egyezményt vázol fel a jövőre nézve, zéró vámokkal és kvótákkal, egyenlő versenyfeltételekkel. "Amiről megegyeztünk, több mint puszta megállapodás. Ez a jogi szöveg az Ír-sziget békéjének és stabilitásának megőrzését, és nagyjából 4,5 millió ember jogainak védelmét célozza" - fogalmazott. Újságírói kérdésre válaszolva pedig tréfásan megjegyezte, hogy a 2016-os brit népszavazáson a bennmaradás mellett szavazóknak igazuk volt. Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója azt közölte, felkérést kapott Ursula von der Leyentől, a brüsszeli testület megválasztott elnökétől, hogy maradjon a posztján egy újabb évig, és vezesse a jövőbeli viszonyrendszerről szóló egyeztetéseket. Kiemelte, hogy az egyezség biztosítja a belső piac integritását és megelőzi a kemény határok visszaállítását az Ír-szigeten. Hozzátette, a tárgyalások során soha nem akart a döntésük miatt "bosszút állni" a briteken, mindig is tisztelni fogja az Egyesült Királyságot, illetve hálás lesz a szigetországnak, amely a jövőben is fontos gazdasági partnere, barátja és szövetségese lesz az Európai Uniónak. Angela Merkel német kancellár leszögezte, hogy mielőbb meg kell kezdeni a tárgyalást Londonnal egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mint mondta, a mostani ülésen nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy mi következik akkor, ha a brit törvényhozók elutasítják a jóváhagyást.
Szerző
Frissítve: 2019.10.17. 20:35