Szabad szemmel: lélektanilag nagy lökést ad az ellenzéknek, hogy a Fidesz kénytelen lemondani a fővárosról

Publikálás dátuma
2019.10.18. 07:31

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 18.
Guardian Karácsony Gergely bizonyítani kívánja, hogy Magyarország nem csupán a szélsőjobbos miniszterelnököt jelenti. Az új főpolgármester az interjúban elmondta: a választás szétrombolta a mítoszt, mármint hogy Orbán legyőzhetetlen volna, és ez igen fontos az egész ország számára. Beszélt arról is, hogy szoros együttműködésre készül liberális varsói kollégájával, de másokkal is a térségben, hogy közösen ellensúlyozzák a magyar és a lengyel vezetés Brüsszel-ellenes politikáját. Igen sajnálatosnak nevezte, hogy a két kormány eltávolodik az EU magjától, noha a régiónak az volna az elemi érdeke, hogy ne alakuljon ki kétsebességes Európa. Karácsony kitért arra, hogy nem tudja megváltoztatni a jogszabályt, amely miatt a CEU távozásra kényszerült, ám biztosítani kívánja az egyetemet, hogy azt a város szívesen látja. Egyben javasolni kíván egy új tudományos akadémiát, amely éppen erre az intézményre alapozva végezné munkáját a kutatás és az innováció területén. A kompromisszumok embereként majd meglátja, lehet-e együttműködni a kormánnyal, de neki az jutott, hogy harcoljon a békéért. Az értékekből azonban nem enged, és ha a Fidesz konfrontációt akar, akkor ő kész felvenni a kesztyűt. Legelső feladatai között javítani akarja a szociális hálót az alacsony keresetű családok számára, több pénzt ad a hajléktalan szállóknak és javítani igyekszik a tömegközlekedés minőségén. A lap a hivatalos győzelmi jelentésekkel ellentétben úgy véli: az, hogy a Fidesz kénytelen lemondani a fővárosról, lélektanilag nagy lökést ad az ellenzéknek. A főpolgármester szerint a győzelemben nagy szerepet játszott, hogy Budapesten egészen mások a sajtóviszonyok, ez segített lyukra futtatni a kormányzati propagandát.
Economist Vasárnap nagyjából Magyarországon is ugyanaz történt, mint korábban Törökországban: az autoriter vezető elvesztette a fővárost és emellett még egy sor más fontos településről is le kell mondania. A legtöbb kisváros és falu viszont a kormánypárt kezében marad. Nem valószínű, hogy Orbán követné Erdogan példáját, és új választást kényszerítene ki Budapesten. De a vereség megingatja a körülötte kialakult hitet, hogy egyszerűen legyőzhetetlen, aki jóformán tetszése szerint győzött az elmúlt 10 évben. A hatalom napjainkban azt a szinte egypártrendszert jelenti, amelyet a miniszterelnök alakított ki, megváltoztatva az alaptörvényt és a választási szabályokat, továbbá saját embereit állítva a legfőbb posztokra. Amit ő a Fidesz közösségének titulál, ellenben az ellenzék fideszes maffiának nevez, azt a vakhűség, az Orbán által létrehozott személyi kultusz, valamint a kedvező gazdasági helyzet és az alacsony adószint tartja össze. Ám Budapesten ennyi nem elég. A miniszterelnök környezetéből sokan önhittek, ami társul még az elit egy részének élvhajhász életmódjával, és ez a jelek szerint elriasztotta a hagyományos, jobboldali szavazókat. Nagy visszhangot keltett a Borkai-féle orgia, de csak a városokban, mert ott még sokan követik a független sajtót. Azon kívül Orbán éppen Európát járta és távollétében a párt nem tudta helyesen felmérni a botrány hatását. Az eredmény azonban valószínűleg a fővároson túl is megmutatkozott. Azt jelzi, hogy még a nagy embert is meg lehet verni, éspedig összefogással. Virág Andrea a Republikon Intézettől úgy ítéli meg, hogy a Fidesz kénytelen most már egy egészen más országgal szembesülni. Hiszen az ellenzék a jövőben jobban tud kommunikálni a szavazópolgárokkal. Orbán számára pedig az a dilemma, hogy ha megbünteti a hűtlen városokat, akkor ily módon nagy számban elidegenítheti az ott élő Fidesz-híveket. Ha viszont valóban az együttműködés mellett dönt, akkor az árt a harcias stílusának, pedig az idáig rendkívül fontos hatalma bebetonozására. A politikus alatt Magyarország az európai illiberális nacionalisták kísérleti műhelye lett, a rajongók folyamatosan látogatták. Ám Budapest a jövőben találkozó hely lehet azok számára, akik ellenpólust keresnek az orbáni populizmussal szemben. De ahhoz még nagyon sok minden szükséges, hogy a Fidesz veszítsen 3 év múlva.
FAZ Szex, kábítószer és korrupció – így vezeti be a konzervatív lap, hogy a magyar ellenzék látványos sikert aratott a Fidesz fölött. Ám azt még nem tudja megmondani, hogy csupán kisiklásról van-e szó, vagy netán tartósan meggyengült az idáig támadhatatlannak tűnő miniszterelnök. Érvek vannak mindkét eshetőség mellett. A legfontosabb, hogy Tarlós alulmaradt Karácsonnyal szemben, pedig ő még a saját táboron kívül is tekintélyt élvezett. Országosan persze más a kép: hatalom közeli szakértők úgy számolnak, hogy 1,8 millióan voksoltak a kormánypártra, és csupán 1,36 millióan az ellenzéki szövetségre. Az eredményben bizonyosan közrejátszott az orgia, amelyet a győri polgármester olyan üzleti partnerekkel szervezett, akik, ha minden igaz, tisztességtelen ingatlanügyletekből milliós nyereségre tettek szert a város, illetve az Audi kárára. Mráz Ágoston Sámuel, a kormányhoz közelálló Nézőpont Intézet vezetője úgy látja, hogy a botrány távol tartotta a fideszes szavazók egy részét, viszont az ellenzéket feltüzelte, de nem a korrupciós vádak miatt. A pornófelvételek védhetetlennek bizonyultak. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója nagy hibának tekinti, hogy a Fidesz nem határolódott el azonnal Borkaitól. Ráadásul a döntést személyesen Orbán hozta meg, szemben tanácsadóinak véleményével. Innentől kezdve pedig oda van a mítosz, hogy a politikus tévedhetetlen. Meg az is, hogy a Fidesz verhetetlen. És mindkettő igen komoly lélektani következményeket von maga után. Mindkét szakember utal ugyanakkor arra, hogy a kormánypárt vidéken megerősödött, Krekó szerint részben az ott élők konzervatív beállítottsága, részben a Fidesz tájékoztatási monopolhelyzete folytán. És akkor ott vannak még a helyi, félfeudális függésviszonyok. Arra is rámutat, hogy az üzenet az a Nyugat számára: nem tart örökké az orbáni rendszer. Ennélfogva Németországnak érdemes felülvizsgálnia azt, ami nemrégiben megindult, hogy ti. közeledjen a magyar kormányhoz. Mráz ezzel szemben azt mondja, hogy ha az eredményt átszámítjuk országos választásra, akkor a miniszterelnök csaknem kétharmadot ért volna el.
Süddeutsche Zeitung Karácsony Gergely személyében új, tündöklő látomás bukkant fel Orbán, Kaczynski és Babis Közép-Európájában mindazok számára, akik továbbra is rokonszenveznek az olyasmivel, mint a jogállam, átláthatóság, sajtószabadság és humános, európai menedékpolitika. A politikus egy olyan ország fővárosában tudott nyerni, amelynek kormánya és polgársága alig-alig tudta elkerülni, hogy viszonya ne jusson töréspontig az uniós értékközösséggel. A miniszterelnök teleaggatta az országot az illiberális demokrácia címkéjével, ám most kiemelkedett egy szilárd, baloldali-zöld sziget, de a Fidesz más városokban is elvesztette a többséget. Karácsonyra a hivatalos propaganda gépezet azt a szokásos hazugságot zúdította, hogy összeesküszik Brüsszellel és muzulmán migránsok behozatalával a felismerhetetlenségig meg akarja változtatni a szép, keresztény Magyarországot. Hogy le tudja pattintani ezeket a rágalmakat, ahhoz a politikusnak segítségére voltak a Fidesz olyan önleleplezései, mint a Borkai-videó. Annak nyomán országszerte olyan kérdések merültek fel, amelyeket a nemzeti-konzervatív kormánypárt nemigen tudott megválaszolni az ideológiailag nem annyi biztos választók számára. Karácsony sokak szemében a Fidesz elit ellentettjét testesíti meg. Felismerte, hogy Orbán uralma javarészt az „oszd meg és uralkodj” elvére épül. A derűlátók most ujjonganak, hogy a budapesti siker megadja a kezdőlökést a 2022-es parlamenti választásokhoz. A pesszimisták ezzel szemben emlékeztetnek arra, hogy a lengyel ellenzék tavaly hiába szerezte meg Varsót, a PiS most vasárnap simán besöpörte az abszolút többséget. Az biztos azonban, hogy a Párbeszéd elnöke repedést idézett elő az orbáni rendszeren, de hogy utóbbit le lehessen rombolni, az még messze van.
New York Times/Reuters „Magyarországnak fegyvert kell alkalmaznia a déli határon, hogy megvédje az unió határait, ha Törökország beváltja a fenyegetést és valóban felhúzza a sorompókat a menekültek előtt a Balkánon át Európa felé”. A hírügynökség ezt a kitételt tartja a legfontosabbnak abból az interjúból, amelyet Orbán Viktor a Hír TV-nek adott. Mit mondta, a következő hetek majd eldöntik, hogy a török fél mit tesz ezekkel az emberekkel, de ha az EU felé tereli őket, akkor nagy tömegekben érkeznek majd a magyar határra. A politikus szerint jelenleg nagyjából 90 ezer migráns vesztegel a Balkánon, ám ha további százezrek csatlakoznak hozzájuk, akkor elkerülhetetlen lesz, hogy a magyar kormány ne vesse be a fegyvereket, de a politikus nem kívánja senkinek sem, hogy ehhez a megoldáshoz kelljen folyamodni. A jelentés hozzáteszi, hogy a nacionalista magyar vezetés, amely gyakran összecsap Brüsszellel a menedékpolitika kapcsán, szoros viszonyt alakított ki Törökországgal, Kínával és több volt szovjet közép-ázsiai köztársasággal. Erdogan a jövő hónapban Budapestre látogat.
Guardian Az elemzés azt hangsúlyozza, hogy az amerikai elnök a populisták forgatókönyvét használja, amikor saját érdekében használja az állami intézményeket és bűnbakokat keres a társadalom problémáira, ám a demokratikus intézményeknek korlátok között kell tartaniuk Trumpot. Mindenesetre az USA-ban veszélyben van a demokrácia, mert a politikus autokrataként viselkedik és fokozza a támadást a fékek- és ellensúlyok ellen. A diktátorok folyamatosan paranoid állapotban vannak, mert úgy vélik, hogy veszély leselkedik hatalmukra, ezért nekirontanak azoknak az intézményeknek, amelyeket nem tartanak kézben. Ahogy a Kongresszus és az igazságszolgáltatás próbálja felelősségre vonni, Trump úgy bukik ki még jobban, és okoz további károkat a jogállamnak. A tekintélyelvű politikusok a történelem során mindig megtalálták a képzelt ellenséget. Az autokrata Orbán Viktor például rágalomhadjáratot folytat az emberbarát Soros György ellen, amiért az támogatja szülőhazájában a demokráciát. A kormányfő egyben ily módon igyekszik igazolni a még több illiberális politikát, hogy „megmentse az országot” a pénzembertől és a többiektől, akik pártolják a bevándorlást. Az ilyen vezetők gyakorta úgy gondolják, hogy semmi különbség sincs az ő és az állam érdekei között, ezért a kormány eszközeit kiaknázva védik meg magukat – a nép rovására. Lopják a közpénzt, ellenzékieket záratnak be, meghamisítják a választásokat, büntetik az elégedetlenséget, a sajtót propaganda célokból vetik be. Erőt alkalmaznak saját nemzetük ellen. Egyelőre nehezen lehet csak elképzelni, hogy az amerikai hadsereg Trump utasítására a nép ellen forduljon, de az elnök már kivezényelte az egységeket a határra a bevándorlók miatt. A politikus azt állítja, hogy az államapparátus titokban ellene szervezkedik ,a „mély állam” részeként meg akarja hiúsítani a közakaratot, amit természetesen ő testesít meg. Csakhogy ezek az emberek hazafiak, akik az alkotmányra esküdtek fel és nem Trumpra. Ő viszont megpróbálja eltitkolni pénzügyeit a nyilvánosság elől és hivatalát személyes meggazdagodásra próbálja felhasználni. A sajtó csak a dolgát végzi, amikor feltárja a visszaéléseket. Minél tovább tartják kézben a gyeplőt az autokraták, annál több intézmény kerül veszélybe, mivel a vezér próbálja azokat átalakítani, hogy elérje személyes céljait. Magyarországon Orbán és szövetségesei már lerombolták a demokratikus szerkezetet, a többi közt a bíróságok átalakításával és az alaptörvény átírásával. Nagy igazság, hogy a(z amerikai) demokrácia csak olyan erős, mint az intézményei, ezért meg kell erősíteni azokat.
The Times A lap elsőszámú vezércikkírója bízik abban, hogy a politika kezelni tudja az egyre nagyobb társadalmi egyenlőtlenségeket, így helyre áll a bizalom a tőkés rend iránt. Simon Nixon úgy látja, hogy napjainkban két irányzatot lehet megfigyelni: egyfelől egyértelműen rosszabbra fordult a világgazdaság helyzete, másfelől viszont mind rosszabbul áll a populista pártok szénája. Orbán Viktor például súlyos veszteségeket volt elkönyvelni a helyi választáson. A populizmus részben azért törhetett előre, mert a pénzügyi válság gazdasági, szociális és politikai feszültségeket okozott. Ez pedig táplálta a tömeges elégedetlenséget az elittel szemben, fokozta a gyanút a globalizációval iránt és felkorbácsolta az ellenségességet az idegenekkel szemben. Ebből azután az következett, hogy újból megerősödött a nacionalista populizmus. Ám a szavazók napjainkban észlelhetik, hová vezet az ilyesfajta politika. Nem orvosolja a nagy gondokat, csak súlyosbítja azokat. De lehet, hogy a populista hullám éppen azért csitul, mert tanul a brit nehézségekből. Európában a legérdesebb politikai fejlemény az mostanában, hogy mennyire népszerűek lettek a zöld pártok. És lehet, hogy elképzeléseik hosszú távon kedveznek a világgazdaságnak, mert pl. a pénzügyi és technológiai monopóliumok felszámolása nagyobb versenyt, termelékenységet és több beruházást eredményez. Azon kívül többet kell költeni az infrastruktúrára és az oktatásra, mert enélkül távlataiban visszaesik a termelékenység.
FT Nagy-Britanniában szinte egyidejűleg négy szakkönyv is megjelent 1989 széttört álmairól, vagyis arról, hogy miként ment át a liberális idealizmus szemellenzős nacionalizmusba a többi közt Közép- és Kelet-Európában. A térségben hemzsegnek a nacionalisták és a populisták, akiknek édeskevés közük van a 30 évvel ezelőtti felvilágosult liberális forradalmárokhoz. A legriasztóbb azonban mégis talán az, hogy úgy tűnik: nagy bajban van maga a Nyugat is, Trump, az EU belső gondjai, de legfőbbképpen amiatt, hogy már nem teljesíti a millióknak tett ígéreteit.  Az egyik kötetben, „A fény, amely kihunyt”-ban, Ivan Krasztev, a jeles bolgár politológus és Stephen Holmes, a New Yorki Egyetemről azt veszi sorra, mi sikeredett félre a rendszerváltás után, mind Nyugaton, mind Keleten. Tehát hogy a nacionalizmus miként reagált az átfogó demokratikus változásokra, és saját önteltsége, illetve nagyképűsége folytán miért volt kudarca ítélve a nyugati liberalizmus. Mert pontosan ez utóbbi váltott ki ellenhatást elsősorban az új keleti demokráciákban, de nyugaton is. A szerzők, akiket nem lehet Orbán Viktor csodálóinak nevezni, azt írják, az illiberális miniszterelnök lehetetlenné tette, hogy nyilvános vizsgálat induljon a választási rendszer manipulálása és a mindent behálózó, bennfentes korrupció ügyében. És nemigen lehet feltételezni, hogy kudarcot vallana ez a törekvése. A magyar ellenzék nyert ugyan vasárnap, ám a lengyel Jog és Igazságosságot újraválasztották. A lényeg azonban az, hogy nem a liberális modell sült fel a 11 évvel ezelőtti pénzügyi válság miatt, hanem hogy teljesen reménytelen volt azt várni, hogy ezek az országok feladják azt a radikális etnikai nacionalizmust, amit Nyugat-Németország karolt fel 1945 után. Igencsak hasonló az amerikai és a kelet-európai populizmus, amennyiben mindkettő megveti az elitet és gyűlöli a migránsokat, illetve fél tőlük. Trump azonban más, mint Orbán, mert az írástudatlanságig értelmiség-ellenes. A könyv végkövetkeztetése azonban az, hogy a reakciós tekintélyelvűség és nativizmus nem uralkodik el a Földön, mert a sokat kárhoztatott liberalizmus feladja hegemonisztikus törekvéseit és továbbra is a század uralkodó eszméje lesz. Csak kemény munka és önkritika szükséges, hogy kijavítsa az eltelt 30 éve hibáit.
Szerző

Merkel: Aki figyelmen kívül hagyja a demokratikus normákat, nem várhatja el, hogy nyakló nélkül hasznot húzhasson Európából

Publikálás dátuma
2019.10.18. 07:16

Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
Az EU-ban nem csupán szabadságjogok, hanem kötelességek is vannak – hangsúlyozta a német kancellár.
Angela Merkel ragaszkodik ahhoz, hogy a következő uniós pénzügyi időszakban attól függően adjanak EU-s támogatást a tagországoknak, betartják-e azok a jogállami elveket – írja a Die Zeit. A lap szerint nyilatkozatában a német kancellár kifejtette: számára ez a legfőbb szempont a 2021-27 közötti időszak büdzséje kapcsán. Merthogy az EU-ban nem csupán szabadságjogok, hanem kötelességek is vannak. És aki figyelmen kívül hagyja a demokratikus normákat, az a jövőben nem várhatja el, hogy nyakló nélkül hasznot húzhasson Európából. A lap magyarázatul hozzáteszi, hogy ezzel a többi közt a magyar és a lengyel kormánnyal fennálló vitára utalt. A politikus jelezte azt is, hogy küszöbön álló hétéves periódusban visszatérítést akar, mert a brit kilépés miatt várhatóan jelentősen megugrik a német közösségi hozzájárulás összege. Egyben kitart amellett, hogy a befizetések mértékét ne emeljék fel a GDP mostani, 1 százalékos szintjéről. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az unión belül az erőforrásokat a migráció, a klímavédelem, az innováció, valamint a kül- és védelempolitika javára csoportosítsák át. Ez azonban nem jelentené azt, hogy kevesebb jutna az elmaradt területek támogatására.   
Szerző

Súlyos bandaháború tört ki egy mexikói nagyvárosban, miután letartóztatták El Chapo fiát

Publikálás dátuma
2019.10.18. 07:03

Fotó: STR / AFP
A belvárosban teherautókról felfegyverzett civilek lőnek egymásra, egyesek kisteherautókra, pick-upokra szerelt géppuskákkal járják az utcákat.
Komoly bandaháború tört ki az egyik mexikói állam fővárosában, Culiacánban – jelentette helyi idő szerint még csütörtökön a sajtó. A Riodoce rádióadó arról számolt be, hogy
a belvárosban teherautókról felfegyverzett civilek lőnek egymásra délután, fényes nappal.

A jelentés szerint a félautomata fegyverek között nagy kaliberűek is vannak.
Egyesek kisteherautókra, pick-upokra szerelt géppuskákkal járják az utcákat, valamint robbanások is hallatszanak.

A 750 ezres lakosú Culiacán Sinaloa állam fővárosa. Az államban működik a Sinaloa kábítószer kartell, amelynek a vezérét, Joaquin „Chapo” Guzmant az Egyesült Államokban tartják fogva, miután életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A mexikói belbiztonsági erőket mozgósították, és összeült a kormány válságstábja is. Sinaloa kormányzója az eddig tapasztalt egyik legsúlyosabbnak minősítette a helyzetet, és felszólította a lakosságot, hogy keressen menedéket. Azt egyelőre nem tudni, hogy hányan vesznek részt a lövöldözésben, és hogy vannak-e áldozatok. Egyes források szerint
a háborúskodás amiatt tört ki, hogy a hatóságok letartóztatták Ovidiót, a drogbáró fiát.

Az elfogása tényét hivatalosan is megerősítették.
Szerző