Előfizetés

„Meghallotta” a hidaknál használt mikrofon a térdízület gyulladását

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.19. 10:10

Fotó: AMELIE-BENOIST / AFP
A beteg térdízület diagnosztizálására is bevethetők a hidak rejtett hibáinak feltárására használt mikrofonok egy új angol kutatás szerint.
A hidak rejtett hibáinak feltárására használt technológia a beteg térdízület diagnosztizálására is bevethető – számolt be róla a BBC hírportálja. 
Az oszteoartritisz degeneratív ízületi betegség, az ízületi gyulladás leggyakoribb formája, ahol a porc a túlzott kopástól lebomlik, így a csontok egymáshoz dörzsölődnek mozgás közben, ami fájdalmat, merevséget és a térd megdagadását okozza. A szervezet a kisebb ízületi károsodást maga is képes kijavítani, de az oszteoartritisszel nem boldogul.
A Lancasteri Egyetem, a Közép-Lancashire-i Egyetem és a Manchesteri Egyetem tudósai az új kutatás 89, oszteoartritiszben szenvedő felnőtt résztvevőjének térdére kis mikrofont erősítettek, hogy rögzítsék a magas frekvenciájú zajokat. Az emberi füllel nem hallható hangokat számítógéppel elemezték, hogy feltérképezzék a térd állapotát – olvasható a PLoS One tudományos lap friss számában ismertetett tanulmányban. Azt kérték a résztvevőktől, hogy ülő helyzetből álljanak fel, majd ezt ismételjék meg még négyszer, miközben a mikrofon rögzítette az ízület hangjait.
Feltételezték, hogy a térd úgy viselkedik, mint a mérnöki szerkezetek: a sima és jól síkosított felületek hangtalanul mozdulnak el egymáson, a durva, kevéssé síkos felületek pedig hangot generálnak. Az eredmények azt mutatták, hogy a mikrofonok „meghallották” az egészséges és a beteg térd hangzása közötti különbséget.
„Jelenleg általában röntgennel állapítjuk meg, milyen fokú az oszteoartritisz, a helyzet pedig néhány havonta változhat. Az új módszer finomabb, érzékenyebben, röntgen nélkül mutatja meg, milyen fokú a károsodás” – mondta John Goodacre, a Lancasteri Egyetem professzora, a kutatás vezetője.
Megállapították, hogy minél több kiugrást jegyeztek fel a mikrofonok a hanghullámok rögzítésekor, vagyis minél "hangosabb" volt a térd, annál súlyosabb volt az oszteoartritisz. Noha emberi füllel ezek a hangok nem hallhatók, lehetséges, hogy minden egyes térdnek megvan a saját „hangszíne”. Amikor a térd hallható hangot ad, például „kattog”, az is utalhat oszteoartritiszre.
Goodacre szerint az új eljárás további kutatásokkal a sportsérülések elkerülését is szolgálhatja. Más testrészek – például a csípő vagy a kéz – oszteoartritiszét egyelőre nem vizsgálták.

A tüdőben is gyulladást okoz a túlsúly

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.18. 16:40

Fotó: B. BOISSONNET/BSIP / AFP
Az asztma kialakulásának kockázata és az elhízás közötti kapcsolatot magyarázza meg ausztrál kutatók tanulmánya.
Először találtak zsírszövetet túlsúlyos és elhízott emberek tüdejében ausztrál kutatók – számolt be tanulmányukról a BBC hírportálja. A tudósok 52 ember tüdőmintáit elemezték, és azt találták, hogy a testtömegindexszel (BMI) együtt növekedett a zsír mennyisége a mintákban. Az eredmények segíthetnek megmagyarázni, miért emelkedik az asztma kockázata a túlsúlyos embereknél.
A szövetek elhunytak tüdejéből származtak, amelyeket kutatási célokra ajánlottak fel – írták a European Respiratory Journal című szaklap aktuális számában a Nyugat-ausztráliai Egyetem kutatói. A minták hajdani donorai közül 15-nek nem volt asztmája, 21-nek igen, ám más volt a halála oka, 16-an asztmában hunytak el.
A kutatók mikroszkóp alatt, festés segítségével elemezték a mintákban található csaknem 1400 légutat. A légutak falán zsírszövet-lerakódásokat találtak, azoknál volt több, akiknek magas volt a BMI-értéke. A megnövekedett zsírszövet-mennyiség megváltoztatja a légutak szerkezetét és gyulladást okoz a tüdőben, ami magyarázatot ad arra, miért nagyobb az asztma veszélye a túlsúlyos embereknél.
„A túlsúlyt és az elhízást már összekapcsolták az asztmával és tünetei súlyosbodásával. Azzal magyarázták, hogy a túlsúly közvetlenül nyomást gyakorol a tüdőkre és azzal is, hogy a plusz kilókkal általában megnő a gyulladás kockázata. Tanulmányunk azonban új mechanizmust tárt fel. A légutakban megnövekvő zsírszövet szűkíti az utat és úgy tűnik, a gyulladást is fokozza, ezzel legalább részben növeli az asztma esélyét” – mondta Peter Noble, az egyetem professzora, aki részt vett a kutatásban.

Újra fúr a robotvakond a Marson

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.18. 14:35

Fotó: NASA/JPL-Caltech/DLR / NASA
Hét hónapos kényszerszünet után újra fúrni kezdett a Marson az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight űrszondájának robotvakondja.
A HP3 német fejlesztésű műszer feladata a vörös bolygó belsejében a meleg áramlatok mérése. Első, négy órán át tartó művelete során áprilisban a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 35 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, ezután azonban megrekedt és nem jutott tovább.
Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a műszer egy viszonylag széles lyukat ásott, ezen azonban már nem talált fogást. Ezért ahelyett, hogy lefelé fúrt volna, egy helyben ugrándozott. A NASA közlése szerint a robotvakond az elmúlt két hétben két centimétert haladt előre. Bár ez csak kis mértékű haladás, a kutatók nagyon izgatottak az előrelépés miatt. „Szurkolunk, hogy vakondunk tovább haladjon előre” – mondta Tilman Spohn, a Német Űrkutató Központ (DLR) munkatársa, a kísérlet vezető tudósa.
Miután a műszer megakadt, a DLR munkatársai azt a megoldást dolgozták ki, hogy az Insight egyik robotkarjának lapátja segítségével odaszorítják a robotvakondot a lyuk falához. Ez megfelelő súrlódást biztosítana, a műszer újra megkapaszkodhat és folytathatja a fúrást.
Az InSight űrszonda robotkarjának eredeti feladata a különböző műszerek kihelyezése a Mars felszínére. Most azonban a kutatók megpróbálták úgy átprogramozni, hogy meg tudja fogni a HP3-at. Fennállt azonban a kockázat, hogy a robotvakond behorpad. A módszernek köszönhetően a robotvakond október 8. óta három alkalommal összesen 220 kalapácsütést ejtett, ezzel lassan, de biztosan halad előre. A tudósok szerint időbe – és sok kalapácsütésbe – telik, míg elérik a kívánt mélységet.
Az Insight tavaly november 26-án landolt a Marson, az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében. A 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, leszállási helyén végzi feladatait. Az első szeizmikus morajt áprilisban rögzítette. Az összesen 650 millió eurós (208,8 milliárd forint) misszió a tervek szerint két éven át tart.