Japán csatlakozik a NASA új holdmissziójához

Publikálás dátuma
2019.10.18. 11:57
Illusztráció
Fotó: HANDOUT / AFP
Műszaki együttműködést ajánl fel Japán egy Hold körüli bázis megépítésére. Többek között életfenntartó rendszerekkel, légkondicionáló berendezésekkel és akkumulátorokkal támogatja a missziót, amely a tervek szerint 2024-ben küld embert a Holdra
Japán csatlakozik az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA missziójához, amellyel 2024-re újra űrhajósokat küldene a Holdra – jelentette be csütörtökön a japán Nemzeti Űrkutatási Bizottság. 
Japán műszaki együttműködést ajánl fel egy Hold körüli bázis megépítésére. Az asztronauták az Artemis holdmisszió keretében fogják használni a Gateway nevű támaszpontot, amelyben lakófülkék, laboratóriumok és dokkolók kapnak helyet. Innen indulhatnak útnak az asztronauták a Hold, majd a Mars felfedezésére. A bizottság ugyanakkor a költségek miatt aggódva nem hozott döntést arról, 2025-től is részt vesz-e a Gateway megépítésében.
„Szándékainkat időben ki fogjuk nyilvánítani, hogy ezáltal megerősíthessük kapcsolatunkat az Egyesült Államokkal. Arra számítunk, hogy a japán asztronauták is részt vehetnek a Holdra tartó utazásokon” – fejtette ki Kaszai Josijuki, a hattagú bizottság vezetője.
Japán többek között életfenntartó rendszerekkel, légkondicionáló berendezésekkel és akkumulátorokkal támogatja a missziót.
Kanada februárban jelentette be, hogy csatlakozik a NASA projektjéhez, várhatóan Európa is hamarosan így tesz.
Ha Japán úgy dönt, hogy 2025 után is folytatja az együttműködést, újgenerációs teherszállítójával, a HTV-X transzporterrel fog ellátmányt küldeni a Gatewayre.
Az eredeti tervek szerint 2022-ben kezdődne a Gateway megépítése, elkészülte pedig 2026-re történne meg, az Egyesült Államok azonban az év elején bejelentette, hogy elsősorban arra fókuszálnak, hogy 2024-re embert küldjenek a Holdra. Utoljára 1972-ben járt ember a Holdon, az Apollo 17 asztronautája.

Űrruhákat mutatott be a NASA

Két új, a Hold-missziókhoz tervezett szkafandert mutatott be kedden az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Az ügynökség washingtoni székhelyén megrendezett bemutatón a NASA két mérnöke öltötte magára az Artemis nevű Hold-program számára készült űrruhákat, pózolva és guggolásokat végezve a színpadon az eseményre összegyűlt diákok és riporterek előtt. A két prototípust a NASA igazgatója, Jim Bridenstine mutatta be. 
A piros, fehér és kék színű Exploration Extravehicular Mobility Unitot (xEMU) a holdsétákhoz tervezték. Ez az űrruha tartalmazza az életfenntartó eszközöket, gondoskodik a belső nyomás megtartásáról, véd a sugárzás, a szélsőséges hőmérséklet és a mikrometeoritok ellen. Elődeivel szemben az xEMU űrruhában sokkal könnyebb mozogni, finom kézmozdulatokat végrehajtani, ami lehetővé teszi az űrhajósok számára, hogy bonyolultabb feladatokat hajtsanak végre a Hold felszínén.
A narancsságra színű Orion Crew Survival System nevű másik ruhát az Orion űrhajó belsejében fogják viselni az asztronauták, a misszió olyan magas kockázatú részeiben, mint például a Föld légköréből való kilépés, majd visszalépés.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) asztronautái a következő években fogják tesztelni az új űrruhákat. Több mint 50 évvel az Apollo-program befejezése után a NASA azt tervezi, hogy 2024-re visszatér a Holdra, hogy tesztelje új generációs űrhajóit, amelyek a jövőben embereket vihetnek a Marsra. A NASA bejelentette, hogy a Holdra visszatérő Artemis-misszió keretében - amelyet Apollón ikertestvéréről neveztek el – női asztronauta is a Holdra léphet.
Szerző

Földrengést is okozhatnak a nagy viharok

Publikálás dátuma
2019.10.18. 09:05

Fotó: SAM YEH / AFP
A viharrengéseknek nevezett szeizmikus események erőssége akár 3,5-ös erősségű is lehet.
Akár 3,5-ös erősségű földrengéshez hasonló szeizmikus eseményt is kiválthatnak a közelükben lévő óceánterületen a hurrikánok vagy egyéb nagy erejű viharok - állapították meg a Floridai Állami Egyetem kutatói, akik a Geophysical Research Letters című folyóiratban számoltak be az újonnan felfedezett geofizikai jelenségről.
„Viharrengésnek hívjuk őket”

– idézi a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál Wenyuan Fant, az egyetem munkatársát.

„Viharszezonban a hurrikánok vagy az Észak-Atlanti-Óceán nyugati részét érintő extratrópikus ciklonok erős óceáni hullámok formájában adnak le energiát az óceánba, és a hullámok kölcsönhatásba lépnek a szilárd földdel, intenzív szeizmikus forrást létrehozva” – magyarázta a szakember.
Fan és kollégái csaknem egy évtizednyi szeizmikus és óceanográfiai adatot elemeztek 2006 szeptemberétől 2019 februárjáig. A kutatók kapcsolatot találtak a nagy erejű viharok és az intenzív szeizmikus aktivitás között a kontinentális selfek – a kontinensek körüli, kis vízmélységű, kis lejtésű tenger alatti területek – szélének és a padok – kiemelkedő tengerfenéki alakzatok, amelyek fölött a vízréteg sekély – közelében.
A kutatók több mint 10 ezer viharrengésre találtak bizonyítékot a vizsgált időszakban, az Egyesült Államok területén Új-Anglia, Florida és a Mexikói-öböl, Kanadában pedig Nova Scotia, Új-Fundland és Brit Kolumbia partjainál.
„A hurrikánok okozta szeizmikus források órákig vagy akár napokig is aktívak lehetnek”

– jegyezte meg Fan.

A szakember kollégáival egy új módszert dolgozott ki a szeizmikus események észlelésére és helymeghatározására, valamint annak megállapítására, hogy viharrengésről van-e szó. Mint mondták, nem minden hurrikán okoz viharrengéseket. Vannak gócpontok, de vannak olyan területek is, mint például a New Jerseytől Georgiáig terjedő szakasz, ahol a kutatók nem találtak viharrengésekre utaló bizonyítékokat. Még a 2012-ben pusztító Sandy hurrikán sem okozott ilyen szeizmikus eseményeket. A kutatók szerint mindez azt sugallja, hogy a viharrengések kialakulásában nagy szerepet játszanak az óceanográfiai sajátosságok és a tengerfenék topográfiai jellemzői.
Szerző

Állat módjára viselkedő titokzatos egysejtűt mutat be a párizsi állatkert

Publikálás dátuma
2019.10.17. 11:04

Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP
Nincs agya, mégis állat módjára viselkedik az a különleges, sárgás színű egysejtű élőlény, amelyet a párizsi állatkert először mutatott be szerdán.
A nagyközönség szombattól láthatja a massza (le blob) becenevű, gombakinézetű organizmust, amelyet most sikerült először kitenyészteni egy tudományos projekt keretében. Az élőlénynek nincs szája, nincs gyomra, nincsenek szemei, mégis észleli a táplálékot és elfogyasztja azt. A massza lábak vagy szárnyak nélkül mozog és ha félbe vágják, két percen belül helyreállítja önmagát és 24 óra alatt képes megduplázni a méretét. Becenevét A massza című, 1958-ban bemutatott film után kapta. A Steve McQueen főszereplésével készült b-listás horrorban egy földönkívüli életforma minden útjába kerülő dolgot elfogyaszt egy kis pennsylvaniai városkában. Tudományos neve Physarum polycephalum, és természetesen a valóságban nem jelent veszélyt a látogatókra. A kiállított massza egyelőre néhány centiméter átmérőjű, egy terráriumban fatörzsre helyezve láthatja a közönség szombattól. "A blob a természet rejtélyeinek egyike" - mondta Bruno David, a Párizsi Természettudományi Múzeum igazgatója. "Meglepő számunkra, mert nincs agya, mégis képes a tanulásra. És ha egyesül két massza, az egyikük tudása átkerül a másikba is" - tette hozzá. "Biztosan tudjuk, hogy nem növény, de nem igazán tudjuk, hogy állat-e, vagy gomba. Nagyon meglepő módon mozog ahhoz képest, hogy olyan, mint egy gomba. Állati jellegű viselkedése van, képes a tanulásra" - fejtette ki a szakértő. Óránként egy centiméteres sebességgel mozog, a kutatók szerint szívesen fogyaszt zabkását vagy zabpelyhet, a sós dolgokat azonban nem kedveli. Színe az elfogyasztott táplálék szerint is változik: ha például céklát kap, vöröses árnyalatot ölt. A szakértők szerint "alvó" állapotba is lehet helyezni, majd szükség esetén "felébreszteni", és szinte lehetetlen megölni. A tudósok remélik, minél többet megtudnak majd ezekről az organizmusokról, amelyek akár több négyzetkilométerre is megnőhetnek. Bíznak abban, hogy az új ismeretek segíthetnek az újrahasznosításban, az erdők talajának vagy egyéb szennyezett talajok megtisztításában, sőt, akár új típusú antibiotikumok felfedezésében is.
Szerző
Témák
élővilág