MOMkult;Fővárosi Negyed;

2019-10-20 10:28:42

Torziós ingától Agatha Christie-ig

Néhány évtizeddel ezelőtt még rang volt a Magyar Optikai Műveknél dolgozni. A több mint 130 éve tanműhelyként indult, később sikeressé vált magyar cég mára már megszűnt, kulturális intézménye azonban túlélte az alapítót.

A XIX. században, a kiegyezés után Baross Gábor közlekedésügyi államtitkár hívta Budapestre a hesseni Marburgból származó, s a kolozsvári egyetemen mechanikusként tevékenykedő Ferdinánd Süsst, hogy alapítson tanműhelyt magyar (finom)mechanikusok képzésére. A kicsi üzem kinőtte helyiségét, ezért 1905-ben a Csörsz utcába költözött, 1939-ben pedig Magyar Optikai Művekre változtatta nevét. Ott készült Eötvös Loránd később világhírűvé vált torziós ingája, a II. világháború idején a hadigépezetet szolgálta ki termékeivel, később precíziós tolómérőket, mikrométereket, laboratóriumi műszereket, még később számítástechnikai kiegészítőket tervezett a magyar mérnökök elitje, és gyártott a MOM, amelynek termékeit a hétköznapjainkból is felidézhetjük: szemüveglencsék, ébresztőórák és diavetítők is származtak a titokzatos, és épp emiatt kultikussá vált Csörsz utcából.

1951-ben a cég több ezer dolgozója, illetve a környék, és Budapest lakói számára kulturális intézményt alapított a gyártelep területén. A négyezer négyzetméteres MOM Művelődési Ház kupolás épületét az a Dávid Károly tervezte, aki a Népstadion tervezését irányította, és az ő munkája Ferihegy 1-es terminálja is. A Bauhaus hatásától nem mentes ház a második szocreál épület, amely műemlék lett, 1991-ben kapta meg ezt a minősítést. A rendszerváltás után az egyre nagyobb gazdasági válsággal küzdő – majd 1998-ban végleg megszűnt - alapító cégtől a XII. kerületi, Hegyvidéki Önkormányzathoz került, 2011-ben fel is újították.

A programjaival művháznak túlságosan alternatív, undergroundnak szerfelett a fősodorba tartozó kulturális intézmény sokáig nem találta helyét a fővárosban. A kevés budai koncert-, színházi helyszínek egyikében játszott anno a Gemini együttes – talán a nosztalgia miatt is építtette cége székházát a zenekar basszusgitárosa, a későbbi Fotex cégcsoport feje, Várszegi Gábor a Csörsz utcába – és a MOM-ban volt a Hobo Blues Band első klubja is. Befogadta a saját játszóhellyel nem rendelkező Rockszínház előadásait, neves, mégis helykereső táncosok koreográfiáit és fura figurák fura produkcióit.

Belső kertje – amelyből indult az azóta nagyra nőtt valódi biopiac – jó helyszíne találkozóknak, meghitt kávézásoknak, szabadtéri színpadnak is helyet biztosít. A kultúrház-kultikus szójátékkal játszó MOMkult fokozatosan megkülönbözhetetlen intézménnyé vált. Állandó helyszíne a klasszikus zenei Cziffra Fesztiválnak, a Jazzy és a Get Closer jazzfesztiválnak. Működik benne filmklub, rendszeresek a színházi előadások, játszótérrel, báb-, gyerek- és babaszínházi előadásokkal és nyugdíjas klubbal köt magához több generációs családokat. Polgári miliőt teremt nem csupán könyvbemutatókkal, irodalmi klubbal, kiállításokkal, ismeretterjesztő előadásokkal és társastánc délutánjaival, de az Agatha Christie Fesztivállal is.