Fürdősapka kötelező!

Az egyik legrégebbi és legnagyobb alapterületű strand természeti környezete egyike a legszebbeknek Budapesten. Az más kérdés, hogy ezekkel a páratlan környezeti adottságokkal nemigen élt a tulajdonos főváros.

Sokaknak a csillaghegyi strand úgy él az emlékezetében, hogy itt lehetett úszkálni Budapest leghidegebb (21-22 fokos) vizű medencéjében. De az is sokakat izgalomba hozott – az ifjúságot legfőképpen –, hogy az óbudai Róka-hegyre felkúszó pázsiton, a lépcsőzetesen kialakított park takarásában, a nudisták is kikapcsolódást találtak egykor. S bár a strand működtetése évek óta nem volt gazdaságos, és a bezárás gondolata is felmerült, most mégis csoda történt: felújították, és egy esztendeje, immáron régi nevét visszavéve, Árpád Forrásfürdőként 600 fős befogadóképessággel működik tovább. Kár lett volna érte, hiszen az egyik legrégebbi és legnagyobb alapterületű strand természeti környezete egyike a legszebbeknek Budapesten. Az más kérdés, hogy ezekkel a páratlan környezeti adottságokkal nemigen élt a tulajdonos főváros. Az Árpád elnevezés korántsem a véletlen műve, hiszen régóta így nevezik a fürdőt tápláló bő forrást. A honfoglaló fejedelemről az a legenda terjeng, hogy valahol Óbuda térségében temették el.

A beruházás átadási határidejét alaposan elvétette a múlt vasárnap megbukott városvezetés. Az időpontot eddig négyszer kellett módosítani. Tarlós István volt főpolgármester és Varga Mihály pénzügyminiszter (még nemzetgazdasági miniszterként) mint a városrész országgyűlési képviselője, 2017 februárjában az alapkőletételkor nyolc hónapot ígért. (A három hónapos „régészeti szünetre” természetesen aligha számíthattak a beruházók.) A csúszásért a kivitelező Kalotherm Zrt. tulajdonosa az építőipari szakmunkáshiányt okolta, amit – a hírek szerint – egyharmadrészt a határon túlról érkezett munkavállalókkal igyekeztek feloldani. A tetemes késedelemben közrejátszhatott az is, hogy a külföldiek felkészültségével nem voltak elégedettek, pedig összességében még drágábbak is voltak, mint a hazai kollégáik.

Hiteles dokumentumok bizonyítják, hogy már a rómaiak is használták az itt eredő forrásokat, melyeknek vízét, a mai Csillaghegyről vezették Aquincumba. Ráadásul az egyik forrás vize azonos föld alatti vízmedencéből táplálkozik, mint a Császár, a Lukács és a Király fürdőké. (A kissé kénes víz legfontosabb ásványi sói a kálcium- és magnézium-hidrokarbonát, valamint a kovasav, viszont nátriumot nem tartalmaz.) Egy 1858-ban megjelent könyvben már arról olvashatunk, hogy a források 24 fokos vizét egy kis tavacskában összegyűjtötték, melyben nyaranta számosan megfürödtek. Sőt az elfolyó víz még egy malom kerekét is meghajtotta.

Az első strand 1920-ban nyílt itt meg, az egyetlen medencét középen egy függönnyel elválasztották, mert akkor még a különböző neműeknek nem illett együtt fürödniük. A néhány évvel később megépült hullámmedence a maga nemében úttörő volt a fővárosban. A harmadik (úszó) medence már nemzetközi versenyek megtartására is alkalmas volt, s még lelátót is építettek melléje. (Erre a medencére a kivitelezők nem lehettek büszkék, ugyanis megsüllyedt, s be kellett temetni.)

Az államosítást követő évtizedekben a strand területét kibővítették, új kabinokat, öltözőket, a hatalmas parkban faházakat építettek, megnyílt egy motel is – amit azóta már hiába keresnénk –, s az egyik medencét sátortetővel is befedték, vagyis téliesítették. A mellette levőt viszont megszüntették, hogy az 1920-as évek óta itt palackozott Csillaghegyi Ásványvíz üzemnek megfelelő helye legyen.

A mostani építkezést megelőzte a már említett régészeti feltáró munka. S lehetséges, hogy Árpád közeli sírja legfeljebb sejtelem, az viszont tény, hogy a felújításkor a területen a régészek a római korból származó bronz figurális díszekkel, istenalakokkal és a mitológiából ismert lényekkel feldíszített kocsit találtak.

A 2018-ban befejeződött beruházás révén az eddigi meglévő 3 medence mellett 11 (!) új is elkészült. A beruházás végül 3,5 milliárd forintba került, amelyhez az Európai Unió további 300 millió forinttal járult hozzá, a napelemes fűtést finanszírozandó. A munkálatok legkülönlegesebb eleme a Barcsay Jenőtől származó két nagy méretű, védett üvegmozaik áttelepítése volt, amelyek 1976 óta díszítették a lebontásra váró, viszonylag rövid életű, Újpesti uszodát. Mivel hasonló típusú műalkotás-mentés még nem történt Magyarországon, így méltán nyerte el Bolognában – 459 beküldött pályamű között – a hidegburkolás kategóriában a Reference Grand Prix díjat, amit világraszóló építőipari munkálatokért adnak.

A végére egy – a hazai szabadtéri strandokon ritka – különlegesség: a fürdősapka a Csillaghegyi strandon kötelező!