Kalácsfélék receptre

Publikálás dátuma
2019.10.20. 15:10

Fotó: Facebook
A kelt tésztából készült, tisztességes mennyiségű töltelékkel ellátott kakaós, sőt meggyel is dúsított, valamint diós csiga, háromféle: mazsolás, csokis és sima túrós táska, lekváros levél, sajtos-paradicsomos calzone, kalácstésztába bújtatott virsli, perec, sós és „olyan igazi” vajaskifli után a lelkiismeretem már ordított.
Veszélyes, ha a vonalaira örökké ügyelő, trendibben: egészségtudatos ember munkahelyének közelében kézműves pékség nyílik. Gondoltam, kipróbálom, „osztjónapot”, de sajnos rákattanás esete forog fent. Végigkóstoltam – de legalább nem egyszerre – a péksütemények szinte teljes kínálatát. A kelt tésztából készült, tisztességes mennyiségű töltelékkel ellátott kakaós, sőt meggyel is dúsított, valamint diós csiga, háromféle: mazsolás, csokis és sima túrós táska, lekváros levél, sajtos-paradicsomos calzone, kalácstésztába bújtatott virsli, perec, sós és „olyan igazi” vajaskifli után a lelkiismeretem már ordított: „le kell jönni a cuccról”. Mire ugyanis az egyszerre elfogyaszthatónál – szerencsére – méretesebb túrós kalácstól indulva a szintén többfajta és sokféle ízesítésű, kovászolt kenyereket is letesztelem, biztos, hogy minden keservesen leadott kiló visszakúszik. A leszokás nem egyszerű, a nappal orvosként dolgozó pék éjjel, vagyis hajnalban sütött péktermékei addiktívak. Egész délelőtt okot keresek, miért kell a Csengery utcai üzlet felé mennem, és mivel a környéken erős igény lett rá: a délutáni sütésnek köszönhetően este is sok erő kell az ellenálláshoz. Aki azonban kevésbé szigorú magához, jobban teszi, ha nem kerüli a „doki” akár receptre is rendelhető pékáruit. A robogójáról leugró, éppen váltópénzt és némi lisztet hozó Nagy Károlytól rendelésének kezdete előtt tíz perccel megtudom: negyven éve házi-, emellett délutánonként üzemorvos, és van magánpraxisa is. Alvásra viszont egyre kevesebb az igénye, így a pékség főként a szabadidejének hasznos eltöltését szolgálja. Öt éve elege lett a morzsalékos, rossz minőségű bolti kenyerekből, és kikísérletezte a saját kovászát. Először az ismerősöket látta el az egyre jobb gyártmányaival, majd a Kenyérlelke Fesztivál otthonsütés kategóriáját kétszer is megnyerte. Hatvan pluszosan visszaült az iskolapadba; hivatalosan is pék lett, így már a profik között nyeri sorra a díjakat. Idén például a legjobb kézműves kollégái alkotta erős mezőnyben a félbarna kenyere és a régi időket idéző vajaskiflije lett második. Májusban nyitotta meg a „végzetemet”, amelynek aljában már nem egyedül készíti a liszttel, sóval és szűrt vízzel etetett kovászából a kenyereket és az élesztős, adalékoktól szintén mentes, talán nem is annyira „bűnös” kalácsságokat.
Szerző
Témák
pék

Éjszakai erőműtúra

Publikálás dátuma
2019.10.20. 13:11

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Észak-Buda hőigénye tíz év alatt nagyjából megfeleződött – csak egy adat azok közül, amit megtudhattunk a múlt héten az Erőművek Éjszakája budapesti sajtóbejárásán, az állami MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.-ben és a helyhatósági hátterű Főtáv szomszédos Észak-Budai Fűtőművében.
Az állami MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft. Kunigunda úti egysége telente körülbelül száz megawatt (MW) hővel látja el a Gellért-hegytől Békásmegyerig terjedő térség mintegy 36 ezer távfűtéses lakását – közölte a bejáráson az erőmű irányítója és a cég ügyvezetője, Kis György. Miközben az ellátott terület ma már ritkán igényel ennél több hőt, 2008-ban, amikor az erőművet átadták, a rendszert még a térség akkori, 200 MW-s igényére tervezték. A visszaesés okát az ügyvezető a globális felmelegedésben és a panelek szigetelésében látja, de korábban sok lakás is levált a távhőrendszerekről. Az MVM fűtőerőműve az eltérő tulajdonosi szerkezet ellenére szervesen egybeépült a 70-es évek végén átadott, fővárosi tulajdonú Főtáv Észak-Budai Fűtőművével. Utóbbit csak akkor indítják el, ha a térség bármely ok miatt az erőmű által leadott hőnél többet igényel. Kis György szerint 0 Celsius-fok felett ez ma már nemigen fordul elő. A Főtáv illetékese ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy december-március között az ő kazánjaikat is felfűtik. A két, egyaránt gáztüzelésű egység elnevezésének három betűs eltérése alapvető különbségre utal: míg az MVM fűtőerőműve áramot is termel, addig a Főtáv fűtőműve csak hőt. Előbbi együttes, úgynevezett „kogenerációs” működésének hatékonysága kiugró: a felhasznált gáz energiaértékének 85-86 százalékát képesek hővé és árammá alakítani. A gázból első körben turbinák segítségével villamos energiát termelnek. Az ebből „megmaradó” mintegy 500 Celsius-fokos úgynevezett füstgáz egy sűrűn csövezett rendszerben felmelegíti a Főtáv-telepről oda érkező, lehűlt fűtővizet. Ez így felforrósítva indul vissza a lakások felé. Bár a két telep berendezései ily formán egymásba illeszkednek, a szerződések szerint itt a két cég közötti hőértékesítés zajlik. Bár az erőműben látszólag az áramtermelés az elsődleges, hőellátásuk valójában sokkal fontosabb, egyszersmind kötelezettségük is. Termelésüket emellett alapvetően befolyásolják a tőzsdei hullámzások – hangsúlyozza kérdésünkre Kis György. Ugyanis az áramot és a gázt is a nyílt piacon adják, illetve veszik. Bár a kettő áraránya idén éppenséggel kedvező a számukra, tavaly fordítva álltak. Ehhez hozzáadódik a légszennyezés miatt vásárolt úgynevezett szén-dioxid-kvóta – egyre növekvő – piaci ára. Mivel a két utóbbi terméket valutáért veszik, az egészet befolyásolja – mostanság leginkább rontja – a forintárfolyam is. Így nem csak akkor állnak le, ha nincs szükség a hőre vagy áramra, hanem akkor is, ha nem éri meg a termelés. (De azért ilyenkor áramelőállítás nélkül is termelhetnek hőt.) Mindezek eredőjeként a kft. „enyhén nyereséges”. A Főtáv közel ötven éves telepe korszerűtlenebb. Több mint 200 méteres kéményének – a főváros legmagasabb építményének – tekintélyt parancsoló méretei elvben éppenséggel annak elavultságára utalnának. Korábban ugyanis sokkal magasabbra vezették a termelés során keletkező légszennyező anyagokat, mint akár az MVM-egység alig észrevehető kéménye. A Főtáv munkatársa ugyanakkor kérdésünkre vitatta, hogy ők jobban szennyeznének az MVM-nél. Az általunk fellelt korábbi adatsorok szerint 2013-ban a Főtáv-telep 15 ezer, az MVM-erőmű pedig 133 ezer tonna szén-dioxidot bocsátott ki. Igaz, a Főtáv-telep látszólagos előnyét rövidebb működési idejük árnyalja. A két telepről nitrogén-oxidok és szén-monoxid is kerül a levegőbe. E tekintetben az MVM egysége bőven a határérték alatt termel – szögezte le kérdésünkre a cég ügyvezetője. Az észak-budai fűtőerőmű termelése az ország mindennapos szükségletváltozásától függően, ha nem is ezredmásodpercek, de másfél perc alatt szintén fel-le szabályozható – tette hozzá. Kis György bemutatóján úgy fogalmazott: talán kicsit zajosak, talán kicsit piszkosak, ám mégis innen származik az az áram, ami a konnektorból, illetve az a hő, ami a radiátorból az otthonokba kerül.

Mégsem lesz faégető erőmű

A kampány során élesen tiltakozott a Főtáv észak-budai telepén tervezett biomassza-alapú erőműterv ellen az önkormányzati választást végül megnyerő, összellenzéki támogatást élvező szocialista Kiss László. Korábbi közleményében felhívta a figyelmet az előző, fideszes vezetőség által tett előkészületekre. Ugyanakkor a – választások előtti - bejáráson a Főtáv munkatársa lapunkat arról tájékoztatta, hogy a – például a faapríték odaszállítása során keletkező – környezetterhelési kockázatok miatt az eddigi helyhatóság sem adott engedélyt az egység felépítésére.

Szerző
Témák
erőművek

Fürdősapka kötelező!

Publikálás dátuma
2019.10.20. 12:19

Fotó: Csillaghegyi Fürdő
Az egyik legrégebbi és legnagyobb alapterületű strand természeti környezete egyike a legszebbeknek Budapesten. Az más kérdés, hogy ezekkel a páratlan környezeti adottságokkal nemigen élt a tulajdonos főváros.
Sokaknak a csillaghegyi strand úgy él az emlékezetében, hogy itt lehetett úszkálni Budapest leghidegebb (21-22 fokos) vizű medencéjében. De az is sokakat izgalomba hozott – az ifjúságot legfőképpen –, hogy az óbudai Róka-hegyre felkúszó pázsiton, a lépcsőzetesen kialakított park takarásában, a nudisták is kikapcsolódást találtak egykor. S bár a strand működtetése évek óta nem volt gazdaságos, és a bezárás gondolata is felmerült, most mégis csoda történt: felújították, és egy esztendeje, immáron régi nevét visszavéve, Árpád Forrásfürdőként 600 fős befogadóképessággel működik tovább. Kár lett volna érte, hiszen az egyik legrégebbi és legnagyobb alapterületű strand természeti környezete egyike a legszebbeknek Budapesten. Az más kérdés, hogy ezekkel a páratlan környezeti adottságokkal nemigen élt a tulajdonos főváros. Az Árpád elnevezés korántsem a véletlen műve, hiszen régóta így nevezik a fürdőt tápláló bő forrást. A honfoglaló fejedelemről az a legenda terjeng, hogy valahol Óbuda térségében temették el. A beruházás átadási határidejét alaposan elvétette a múlt vasárnap megbukott városvezetés. Az időpontot eddig négyszer kellett módosítani. Tarlós István volt főpolgármester és Varga Mihály pénzügyminiszter (még nemzetgazdasági miniszterként) mint a városrész országgyűlési képviselője, 2017 februárjában az alapkőletételkor nyolc hónapot ígért. (A három hónapos „régészeti szünetre” természetesen aligha számíthattak a beruházók.) A csúszásért a kivitelező Kalotherm Zrt. tulajdonosa az építőipari szakmunkáshiányt okolta, amit – a hírek szerint – egyharmadrészt a határon túlról érkezett munkavállalókkal igyekeztek feloldani. A tetemes késedelemben közrejátszhatott az is, hogy a külföldiek felkészültségével nem voltak elégedettek, pedig összességében még drágábbak is voltak, mint a hazai kollégáik.
Hiteles dokumentumok bizonyítják, hogy már a rómaiak is használták az itt eredő forrásokat, melyeknek vízét, a mai Csillaghegyről vezették Aquincumba. Ráadásul az egyik forrás vize azonos föld alatti vízmedencéből táplálkozik, mint a Császár, a Lukács és a Király fürdőké. (A kissé kénes víz legfontosabb ásványi sói a kálcium- és magnézium-hidrokarbonát, valamint a kovasav, viszont nátriumot nem tartalmaz.) Egy 1858-ban megjelent könyvben már arról olvashatunk, hogy a források 24 fokos vizét egy kis tavacskában összegyűjtötték, melyben nyaranta számosan megfürödtek. Sőt az elfolyó víz még egy malom kerekét is meghajtotta. Az első strand 1920-ban nyílt itt meg, az egyetlen medencét középen egy függönnyel elválasztották, mert akkor még a különböző neműeknek nem illett együtt fürödniük. A néhány évvel később megépült hullámmedence a maga nemében úttörő volt a fővárosban. A harmadik (úszó) medence már nemzetközi versenyek megtartására is alkalmas volt, s még lelátót is építettek melléje. (Erre a medencére a kivitelezők nem lehettek büszkék, ugyanis megsüllyedt, s be kellett temetni.) Az államosítást követő évtizedekben a strand területét kibővítették, új kabinokat, öltözőket, a hatalmas parkban faházakat építettek, megnyílt egy motel is – amit azóta már hiába keresnénk –, s az egyik medencét sátortetővel is befedték, vagyis téliesítették. A mellette levőt viszont megszüntették, hogy az 1920-as évek óta itt palackozott Csillaghegyi Ásványvíz üzemnek megfelelő helye legyen. A mostani építkezést megelőzte a már említett régészeti feltáró munka. S lehetséges, hogy Árpád közeli sírja legfeljebb sejtelem, az viszont tény, hogy a felújításkor a területen a régészek a római korból származó bronz figurális díszekkel, istenalakokkal és a mitológiából ismert lényekkel feldíszített kocsit találtak. A 2018-ban befejeződött beruházás révén az eddigi meglévő 3 medence mellett 11 (!) új is elkészült. A beruházás végül 3,5 milliárd forintba került, amelyhez az Európai Unió további 300 millió forinttal járult hozzá, a napelemes fűtést finanszírozandó. A munkálatok legkülönlegesebb eleme a Barcsay Jenőtől származó két nagy méretű, védett üvegmozaik áttelepítése volt, amelyek 1976 óta díszítették a lebontásra váró, viszonylag rövid életű, Újpesti uszodát. Mivel hasonló típusú műalkotás-mentés még nem történt Magyarországon, így méltán nyerte el Bolognában – 459 beküldött pályamű között – a hidegburkolás kategóriában a Reference Grand Prix díjat, amit világraszóló építőipari munkálatokért adnak. A végére egy – a hazai szabadtéri strandokon ritka – különlegesség: a fürdősapka a Csillaghegyi strandon kötelező!
Szerző