Elkaszált bővítés – Konkrét döntések nélkül ért véget az EU-csúcs második napja

Publikálás dátuma
2019.10.18. 17:18

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Nem sikerült megegyezésre jutni a következő költségvetésről, valamint Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásairól sem.
Konkrét döntések nélkül ért véget az EU-csúcs második napja. Az állam- és kormányfők pénteken leltárba vették a 2020 utáni közös költségvetés legfrissebb tervezetét övező véleménykülönbségeiket, és képtelenek voltak megállapodni a bővítési folyamat következő lépéseiről. Ursula von der Leyen megválasztott elnök beszámolt a testületnek a következő Európai Bizottság megalakulásának folyamatáról. Az állam- és kormányfők először tárgyaltak számokról is a következő hétéves keret-költségvetésről tartott vitában. A finn soros EU-elnökség által asztalra tett javaslat az összeurópai GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 1,03-1,08 százaléka között határozná meg a kiadások nagyságát. Ez kisebb keretösszeget jelent, mint amennyit az Európai Bizottság indítványozott. A javaslat sem a nettó befizetőknek, sem a nettó haszonélvezőknek nem tetszett. A pénteki vitában elhangzottakat figyelembe véve Helsinki újabb tervezetet készít a decemberi uniós csúcsra. Finn elnökségi források szerint elvben egyetlen tagállam sem ellenzi, hogy a jogállam tiszteletben tartása az EU-támogatások egyik feltétele legyen. A nettó befizetők kifejezetten szorgalmazzák, és a kormányközi Tanács jogi szolgálatának véleménye szerint az új kritérium beépítése a büdzsébe nem ellentétes az uniós joggal. Forrásaink szerint ez meggyőzheti a még kétkedő országokat, például Magyarországot, hogy érdemes beállni a javaslat mögé. A hétéves költségvetésről és a jogállamisági feltételrendszer bevezetéséről a huszonheteknek egyhangúan kell majd dönteniük. Mint az elnökségi forrás fogalmazott: az új előírással nem büntetni, hanem megelőzni szeretnék azt, hogy az uniós normák megsértése miatt sérüljön a költségvetés. A huszonhét vezető péntek hajnalig vitatkozott arról, hogy zöld utat adjanak-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésének Albániával és Észak-Macedóniával. Tirana és Szkopje felkészültségéről kedvező értékelést adott az Európai Bizottság, és a tagállamok túlnyomó többsége is úgy ítélte meg, hogy ideje honorálni az erőfeszítéseiket. Emmanuel Macron francia elnök azonban szilárdan kitartott azon véleménye mellett, hogy először meg kell reformálni a bővítési folyamatot, és csak azután kitárni a kaput az új csatlakozók előtt. Sajtótájékoztatóján védelmébe vette a vétóját. Szerinte először fel kell zárkóztatni a csatlakozni vágyó országokat, a tagfelvétel csak azután jöhet. Az EU 27-28 országgal is rosszul működik, mi lenne, ha reform nélkül bővülne a közösség? – tette fel a kérdést. Az albán csatlakozási folyamat felgyorsítását a dán és a holland kormányfő is ellenezte, míg az észak-macedón tárgyaláskezdés elutasításával egyedül maradt a francia vezető. Mivel minden tagállamnak jóvá kell hagynia az EU bővítésével kapcsolatos döntéseket, Emmanuel Macron ellenállása miatt ismét halasztódik a két ország közeledése a huszonhetekhez. A vezetők döntő többsége súlyos hibának és történelmi tévedésnek nevezte, hogy az unió cserben hagyta a Nyugat-Balkánt. Az állam- és kormányfői tanács végül úgy döntött, hogy a jövő májusban esedékes zágrábi nyugat-balkáni csúcsig visszatérnek a kérdésre.

Várhelyi Olivér jó benyomást tett

A megválasztott elnök környezetéből származó információink szerint Várhelyi Olivér jó benyomást tett Ursula von der Leyenre. A magyar biztosjelölt október elején találkozott az Európai Bizottság leendő elnökével. Forrásaink azt jósolták, hogy Orbán Viktor valószínűleg nem fog újabb jelöltet javasolni, tárcacsere azonban lehetséges. A jelöltállítással ugyancsak adós Románia és Franciaország várhatóan a jövő héten fogja megnevezni választottját – közölte újságírókkal Emmanuel Macron francia elnök, aki szerint hamarosan fel fog gyorsulni a folyamat.   

,,Láttam az állatokat a ketrecekben a saját vérükben, és nem tehettem semmit”

Publikálás dátuma
2019.10.18. 16:45
A hamburgi labor bejárata
Fotó: Bodo Marks / AFP
Nyomorúságos körülmények között tartott, a fájdalomba belepusztuló állatokról szóló rejtett kamerás videofelvételek ,,beépített ügynökét” sikerült megszólaltatnia az Euronews-nak.
Vizsgálatot indítottak a német hatóságok a Hamburg mellett található Farmakológiai és Toxikológiai Laboratórium ellen, az ottani körülményekről készült, az interneten terjedő videó miatt. A rejtett kamerás felvételeket egy beépített aktivista az állatkísérleteket végző laboratóriumban készítette. A hatóságok az állatvédelmi szabályok megsértése miatt küldték tovább az ügyet a helyi ügyészségnek. A felvételeket készítő aktivista négy hónapon át dolgozott a laboratóriumban. Név nélkül nyilatkozott az Euronews-nak. – A laborban az állatgondozók asszisztenseként dolgoztam. A dolgom csupán annyi volt, hogy etessem az állatokat, tisztítsam a ketreceket és rögzítsem az állatokat a vizsgálatokhoz, mint amilyen az EKG vagy a vérvétel. Mindehhez nem kaptam más felszerelést, mint egy vékony védőkabátot. A legrosszabb: állni a kenelekkel szemben, ahol az állatok a saját vérükben fekszenek, és én eközben semmit sem tehettem értük. Úgy tűnt, a legtöbbjük nem törődik már semmivel, az évek során teljesen eltompultak, belefásultak. Csak nagyon kevesen akartak javítani a körülményeken, vagy jelenteni a dolgokat, de nagyon kevesen tartották ezt fontosnak.  A Soko Tierschutz állatvédő szervezet, melynek aktivistája a felvételeket készítette, feljelentést tett a laboratórium ellen, szombatra pedig tüntetést szerveznek az épület elé, melyet be akarnak záratni. És miközben az aktivisták üdvözlik, hogy az ügyben végre nyomozás indult, a hatóságokat is hibáztatják. „Vannak modern módszerek, amivel ki lehetne váltani az állatkísérleteket. Ráadásul ezek nagy része mind az uniós, mind a német jog szerint tilosak – mondja Friedrich Mülln, a Soko Tierschutz munkatársa. Véleménye szerint azonban az állatokon végzett kísérleteknek egyelőre nem lesz vége, mivel óriási lobbi áll mögöttük: nem csupán az azokat végző laboratóriumok, hanem a felszerelést gyártó, a logisztikát végző és az élelmezésért felelős cégek részéről is.  Rolf Hömke, a kutatás alapú gyógyszergyártók rangidős konzultánsa azonban nem lát rá esélyt, hogy a közeli jövőben az új gyógyszerek tesztelésében az állatkísérleteket valami mással váltsák fel. „Miközben sok, egy új gyógyszer kapcsán felvetődő kérdést meg lehet válaszolni a baktériumtelepekkel, sejtekkel, szövetekkel és szervekkel végzett kísérletekben – melyeket egyébként széles körben használnak – sok veszélyre, vagy a szervek között fellépő kölcsönhatásokra csak akkor derül fény, ha állatokon is tesztelik azokat. Egy sejtkultúrának ugyanis nincs immunrendszere” – fejti ki. Az állatkísérlet Hömke szerint az egyetlen módja annak, hogy a lehető legtöbb veszélyt ismerjék fel és szűrjék ki, mielőtt a gyógyszer emberekhez kerülne, ezek leállítása ezért szerinte felelőtlenség lenne. Épp ezért az állatkísérletek nagy részét maga a törvény írja elő.  „Sajnos jelen tudásunk szerint a tudomány és az (állat)orvoslás fejlődése egyszerűen elképzelhetetlen kísérleti állatok felhasználása nélkül” – írta a Qubiten néhány hónapja Babiczky Ákos, az MTA TTK Hálózat és Neurobiológia kutatócsoportjának munkatársa, aki maga is évek óta végez állatkísérleteket. Babiczky szerint ugyanakkor az állatkísérletek elvégzését szigorú előírások szabályozzák, az Európai Unióban különösképpen, a gyakorlatban pedig a kutatók a lehető legkevesebb kísérleti állat felhasználásával, a lehető legkevesebb fájdalmat okozó módszerekkel és az állatkísérleteket kiváltó módszerek bevezetésével.
Szerző

Robbantottak egy afgán mecsetben, legalább 62-en meghaltak és száznál több a sérült

Publikálás dátuma
2019.10.18. 15:56

Fotó: NOORULLAH SHIRZADA / AFP
Egyelőre egyetlen csoport sem jelentkezett a pénteki támadás elkövetőjeként.
Legalább 62 ember vesztette életét egy mecsetben végrehajtott pokolgépes merényletben pénteken Afganisztán keleti részén, a Nangarhar tartományban, írja a Reuters. Szohrab Kaderi, a tartományi tanács egyik tagja szerint
a sebesültek száma meghaladja a 100-at, a szám pedig még nőni fog, ahogy a mentők haladnak a romok átkutatásával.

Attaullah Hogjani, a tartomány tanács vezetőjének szóvivője szerint a robbanás leszakította a mecset tetejét. Az Ariana News nevű afgán hírportálnak adott nyilatkozatában pedig hozzátette, hogy az áldozatok közt gyerekek is vannak.
Egyelőre egyetlen csoport sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként. A hatóságok a tálibokat sejtik a háttérben. A Pakisztánnal határos Nangarhar Afganisztán egyik legveszélyesebb térsége, ahol a kormány ellen lázadó radikális muszlim tálibok mellett 2015 óta az Iszlám Állam nevű terrorszervezet is aktív.
Szintén pénteken a nyugati Herat tartományban is merénylet történt: egy út mellett felrobbantott pokolgép 6 civilt megölt és megsebesített 5-ot. A tartományi kormányzó szóvivője szerint nők és gyerekek is az áldozatok között vannak.
Az ENSZ csütörtöki jelentése szerint 2019-ben mintegy 2500 civilt öltek meg az országban szeptember végéig, kiemelve, hogy csak júliusban 425-en vesztették életüket.
Frissítve: 2019.10.18. 17:58