Konkrét döntések nélkül ért véget az EU-csúcs második napja. Az állam- és kormányfők pénteken leltárba vették a 2020 utáni közös költségvetés legfrissebb tervezetét övező véleménykülönbségeiket, és képtelenek voltak megállapodni a bővítési folyamat következő lépéseiről. Ursula von der Leyen megválasztott elnök beszámolt a testületnek a következő Európai Bizottság megalakulásának folyamatáról.
Az állam- és kormányfők először tárgyaltak számokról is a következő hétéves keret-költségvetésről tartott vitában. A finn soros EU-elnökség által asztalra tett javaslat az összeurópai GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 1,03-1,08 százaléka között határozná meg a kiadások nagyságát. Ez kisebb keretösszeget jelent, mint amennyit az Európai Bizottság indítványozott. A javaslat sem a nettó befizetőknek, sem a nettó haszonélvezőknek nem tetszett. A pénteki vitában elhangzottakat figyelembe véve Helsinki újabb tervezetet készít a decemberi uniós csúcsra.
Finn elnökségi források szerint elvben egyetlen tagállam sem ellenzi, hogy a jogállam tiszteletben tartása az EU-támogatások egyik feltétele legyen. A nettó befizetők kifejezetten szorgalmazzák, és a kormányközi Tanács jogi szolgálatának véleménye szerint az új kritérium beépítése a büdzsébe nem ellentétes az uniós joggal. Forrásaink szerint ez meggyőzheti a még kétkedő országokat, például Magyarországot, hogy érdemes beállni a javaslat mögé. A hétéves költségvetésről és a jogállamisági feltételrendszer bevezetéséről a huszonheteknek egyhangúan kell majd dönteniük. Mint az elnökségi forrás fogalmazott: az új előírással nem büntetni, hanem megelőzni szeretnék azt, hogy az uniós normák megsértése miatt sérüljön a költségvetés.
A huszonhét vezető péntek hajnalig vitatkozott arról, hogy zöld utat adjanak-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésének Albániával és Észak-Macedóniával. Tirana és Szkopje felkészültségéről kedvező értékelést adott az Európai Bizottság, és a tagállamok túlnyomó többsége is úgy ítélte meg, hogy ideje honorálni az erőfeszítéseiket. Emmanuel Macron francia elnök azonban szilárdan kitartott azon véleménye mellett, hogy először meg kell reformálni a bővítési folyamatot, és csak azután kitárni a kaput az új csatlakozók előtt. Sajtótájékoztatóján védelmébe vette a vétóját. Szerinte először fel kell zárkóztatni a csatlakozni vágyó országokat, a tagfelvétel csak azután jöhet. Az EU 27-28 országgal is rosszul működik, mi lenne, ha reform nélkül bővülne a közösség? – tette fel a kérdést.
Az albán csatlakozási folyamat felgyorsítását a dán és a holland kormányfő is ellenezte, míg az észak-macedón tárgyaláskezdés elutasításával egyedül maradt a francia vezető. Mivel minden tagállamnak jóvá kell hagynia az EU bővítésével kapcsolatos döntéseket, Emmanuel Macron ellenállása miatt ismét halasztódik a két ország közeledése a huszonhetekhez.
A vezetők döntő többsége súlyos hibának és történelmi tévedésnek nevezte, hogy az unió cserben hagyta a Nyugat-Balkánt. Az állam- és kormányfői tanács végül úgy döntött, hogy a jövő májusban esedékes zágrábi nyugat-balkáni csúcsig visszatérnek a kérdésre.
