Cetli az asztalon: sok sikert az utódoknak!

A kormánypártoknál országszerte bevett gyakorlat volt a pánikkeltéssel kevert mozgósítás, nem kis félelmet okozva ezzel az önkormányzatoknál dolgozókban.

Ha Horváth Ákos nyer, mindenkit kirúg a városházáról – írták sorozatosan kormánypárti trollok a Facebookra a kaposvári kampányban, noha az ellenzéki összefogás polgármester-jelöltje honlapján külön kitért rá, hogy esetleges győzelme esetén mindenki tiszta lappal kezdheti az új önkormányzati ciklust. Nem egyedi esetről van szó, a kormánypártoknál országszerte bevett gyakorlat volt az ilyesféle, pánikkeltéssel kevert mozgósítás, nem kis félelmet okozva ezzel az önkormányzatoknál dolgozókban.

– Esküszöm, fellélegeztem – mondta egy középvezető, aki az egyik, ellenzéki győzelmet hozó dunántúli megyei jogú város polgármesteri hivatalában dolgozik, és saját bevallás szerint egyik párthoz sem kötődik. – Az elmúlt három hónapban komoly presszió alá kerültünk, mentek a folyosói pletykák, hogy ha az ellenzék nyer, kiket fognak azonnal kirúgni. A végén már azt is hallottam, ki ül majd a helyemre… Ehhez képest a választás után bejött a főosztályvezetőnk, aki megnyugtatott mindenkit. Egy ellenzéki képviselő pedig biztosított, a szakmai stábhoz nem nyúlnak, csak az olyan bizalmi posztokon lesz változás, mint például a kabinetfőnöké, a sajtósé vagy a városi cégek vezetőié, illetve néhány olyan embertől válnak meg, akikről mindenki tudta, csak azért dolgozhattak eddig a városházán, mert kőkemény fideszesek voltak.

Egy szintén ellenzéki kézbe került város sajtósa már össze is pakolta a holmiját.

– Vasárnap nagyon rossz éjszakám volt – ismerte el. – Nagyon meglepődtem, semmi nem utalt rá, hogy új munka után kell néznem. Nem voltam rossz viszonyba az ellenzéki pártokkal, de egyértelmű, hogy mennem kell. Keddig elég rosszul éreztem magam, komolyan pánikoltam, mégiscsak van egy négyéves kisgyerekem, de aztán szóltak a megyétől és a megyei laptól is, hogy találnak valami helyet majd.

Az egri polgármesteri hivatalban is volt olyan alkalmazott, aki már a választások éjszakáján összecsomagolta a holmiját, majd egy asztalra letett lapra felírta, hogy sok sikert kíván az utódjának. Ő az úgynevezett bizalmi emberek, s az előző városvezető politikai elkötelezettjei közé tartozott, számára az tűnt elegáns megoldásnak, ha nem várja meg, amíg felmondanak neki, hanem maga teszi meg ezt a lépést.

– Azt nem mondanám, hogy rettegünk a kirúgásoktól, de azt igen, hogy sokakban van bizonytalanság a jövőjét illetően – fogalmazott az egyik irodista, holott Mirkóczki Ádám, a város új, ellenzéki polgármestere megválasztása után elmondta, nem készülnek tisztogatásra, akik szakmai munkát végeztek, azok ezután is nyugodtan végezhetik majd a feladatukat.

– A polgármester titkárnője, sofőrje, kabinetvezetője: ez mind-mind olyan pozíció, amelyet egy következő polgármester mellett egyszerűen nem lehet ugyanannak az embernek betöltenie – fogalmazott egy másik hivatali alkalmazott. Ő arról is mesélt, hogy már a választás másnapján a győztesek egy csoportja bement a hivatalba, és leszedte a régi polgármester nevét az ajtóról. Ezt sokan visszásnak érezték, mások szerint viszont az ellenzéket annyit „csicskáztatták” az elmúlt tizenhárom év jobboldali városvezetése alatt, hogy egy ilyen gesztus teljesen érthető.

Nem csak a hivatalokban, hanem önkormányzati cégeknél is lehetnek változások – főleg ott, ahol gyanús volt a vezetői kinevezés. Egerben például a tiltakozások ellenére egy informatikatanárt neveztek ki az egri vár igazgatójává – a sors fintora, hogy az, akinek a helyére ültették, most ellenzékiként képviselő lett, és talán alpolgármester lesz.

– Az unokatestvéremnek van egy ingatlanos vállalkozása, oda megyek el dolgozni – mondta egy negyvenes Fidesz-aktivista, aki a polgári körök megalakulása óta tevékenyen részt vett a Fidesz-KDNP aktuális kampányaiban, s ennek köszönhetően kapott állást az egyik megyei jogú város önkormányzatánál. – Tudtam, hogy addig lehetek itt, amíg nyerjük a választásokat, de az fel sem merült bennem, hogy most elbukunk. Néhány munkatársamon látom, hogy kifejezetten örül, hogy elküldenek, de nem érdekel: egyszer rájuk is sor kerül majd. Ha máskor nem, öt év múlva, amikor megint mi jövünk.