Tovább szalámizzák Kásler tárcáját

Publikálás dátuma
2019.10.21. 07:00

Fotó: Molnár Ádám
Egyre fogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ezúttal az egészségügyi szakképesítés területét veszítheti el. Dúl a Kásler-Palkovics háború.
Noha az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetőjeként Kásler Miklós hatáskörébe tartozik az egészségügy, a Palkovics László Innovációs és Technológiai Minisztériuma (ITM) már azt sem engedné, hogy a humánminiszternek beleszólása legyen az egészségügyi szakképesítések szervezésébe. Az ITM által kidolgozott és lapunk birtokába került új szakképzési törvénytervezet ugyanis már nem tartalmazza azokat a jogköröket, amik felruházták Káslert, mint az egészségügyi szakképesítésekért is felelős minisztert, hogy részt vehessen az egészségügyi szakképzési programok szakmai irányításában. Ha az ITM-tervét elfogadják, akkor az újabb jelentős presztízsveszteséget jelentene Káslernek, hiszen az utóbbi hónapokban többször is lefaragtak tárcájából. Elvették tőle a felsőoktatást, le kellett mondania a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárságról, a külügyhöz csatolták át a külföldi egyetemi hallgatók magyarországi tanulását támogató, 10 milliárdos Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot, és elvonták tőle három oktatási-tudományos alapítvány jogköreit. Ezek után kiderült, hogy a kutatásfejlesztés és a klinikai gyógyszervizsgálatok területét is vinné az Emmitől az ITM, most pedig a szakképzési törvénnyel „harapna ki” újabb darabokat Palkovics-tárcája. Emmi-s forrásból úgy értesültünk: elfogadhatatlan számukra a szakminiszteri jogkörök kivezetésének terve is. A mostani szakképzési törvény szerint a szakminiszterek feladata egyebek mellett az ágazatukhoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek meghatározása, azok ellenőrzése. Az intézkedés egyébként nem csak az Emmi-t, hanem az agrártárcát is érinti: a különböző mezőgazdasági szakképesítések koordinálása Nagy István agrárminiszterhez tartozik. A jelenleg hatályos szakképzési törvényben összesen 67 helyen említik a szakképesítésért felelős minisztereket, az új törvény tervezetében egyszer sem kerülnek megemlítésre. Forrásunk szerint ezzel olyan mértékben centralizálnák a szakképzést, ami már az Emmi számára is vállalhatatlan. Leszögezte: ha az ITM nem fog törvényi garanciákat biztosítani Kásler Miklósnak arra, hogy az egészségügyi szakképzési programokba legyen beleszólása, az Emmi nem támogatja az előterjesztést. A Népszava szombaton elsőként számolt be arról: az ITM-nek október 31-ig kell a kormány elé terjesztenie az új szakképzési törvényt, melynek tervezetét eddig csak a szakminisztériumokkal egyeztették. Az már a lapunk által megismert előterjesztés-tervezetből is világos volt, hogy a szakképzés teljes átszabására készült anyag nem aratott nagy sikert. A Pénzügyminisztérium a speciális oktatói életpályamodell bevezetésének időpontját és költségigényét is kifogásolta.

Röghöz kötne az új törvény

Az új szakképzési törvény megszüntetné az Európai Képesítési Keretrendszerrel való összehangolást és az Europass bizonyítvány-kiegészítőt is – a törvénytervezetből ezek teljesen kimaradtak. Az Europass a külföldi munkavállalást könnyít meg, a bizonyítvány-kiegészítővel más uniós országokban könnyebben fogadhatják el a Magyarországon megszerzett szakképesítést. Ha ez a lehetőség megszűnik, az a röghöz kötés irányába mutat.

Szerző
Témák
minisztériumok

A jacuzzis polgármester és a magára hagyott falu

Publikálás dátuma
2019.10.21. 06:35

Fotó: Népszava illusztráció
Már az urnazárás előtt jacuzziban ünnepelt a végletekig szegény község újraválasztott polgármestere, de ottjártunkkor láttunk ennél is meghökkentőbb jelentet.
„Ezt most beszoptátok!” – kiáltotta egy kamerába a választás délutánján Beri Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornanádaska újraválasztott polgármestere – akit falujában és a térségben is mindenki csak becenevén, Tamónak nevez –, miközben ruhában állt egy jacuzziban és pezsgőt locsolt a medencébe. A videót, amellyel állítólag ellenfelének üzent, azóta törölték, a faluban élők egy része azonban az újraválasztott polgármester bosszújától tart. A szlovák határhoz közeli, hatszáz fős településen egy-két kivételtől eltekintve mindenki roma. Hajdan virágzó határőrközségként működött, sokan jártak dolgozni a környékbeli bányákba, kőtörőkbe, mára azonban egy elszegényedett teleppé változott, amelynek furcsa ellenpontja a község közepén, egy parkban elterülő, s jelenleg sajátos nevelési igényű gyerekek számára fenntartott Hadik-kastély. Hétköznap délelőtt van, szinte mindenki az utcán sétál vagy épp a közkútra megy vízért. Közmunkást épp nem látunk sehol, pedig állítólag százan vannak, s a helyiek szerint valamennyien a polgármesterre szavaztak. – Én nem félek tűlle, a Tamótó´, akkó´ is kapom az öregségit, ha még száz évig ű lesz a pógámeste´ – mondja egy idős asszony, akiről kiderül, hogy egyik rokona Beri Tamás ellenfelét, Lakatos Józsefet segítette szórólapozással. Emiatt egy másik rokon már „beszólt” az asszonynak, hogy nem kellett volna ezt tennie, nem kellett volna „agresszívkodni”, mert ha a polgármester megharagszik, akkor az az egész családra visszaüt. Ebben a faluban úgy tűnik, annyira kiélezett volt a kampány, hogy még a gyerekek is érintettnek érzik benne magukat: az egyik nyolcéves forma fiú kapásból megmondta, melyik jelöltre hányan szavaztak, egy másik, hasonló korú kislány pedig a velünk szóba álló anyját rángatta odébb, hogy ne keresse magának a bajt. A faluban egyébként hamar híre megy jöttünknek, egyre többen lesznek az utcán, hirtelen kint teremnek az óvoda előtt az óvónők és dajkák is, akik épp most tartanak cigarettaszünetet. Az egyik dajka messziről kiabál utánunk, hogy kivel kéne beszélgetnünk és kivel nem. Közelebb megyünk, hisz kíváncsiak vagyunk, vajon melyik óvónő keres közülük félmillió forintot – két évvel ezelőtt akkora volt az óvónőhiány, hogy a polgármester hirdetésben keresett utánpótlást, s ekkora összeget ajánlott. – Á, nincs az félmillió – mondja az egyik, idősebb asszony, akiről kiderül, hogy ő lett végül a szerencsés kiválasztott, és Sajószentpéterről jár át nap mint nap. A dolgozók közül egyedül a dajka és a takarítónő helyi, a többiek a környező falvakból ingáznak. Valamennyien kórusban kezdik dicsérni a polgármestert, aki sokat tesz a faluért lám, az óvoda is fel van fel újítva, és a gyereknapra is ingyen mehetnek be a családok, nem úgy, mint a szomszédos településen, ahol ötszáz forintos belépőt szednek, ha pedig ünnep van, mindig kapnak a helyiek szendvicset meg üdítőt. Úgyhogy szerintük csak azok azok elégedetlenek a polgármesterrel, akik egész nap otthon ülnek, és csak az elégedetlenséget szítják, ahelyett, hogy lekaszálnák a kertjükben a füvet vagy kimeszelnék a szobát. Közben megcsörren egyikük telefonja: a polgármester az, többen riasztották, hogy „helyzet” van a faluban. Ő sem helyi, Szendrőn lakik, Tornanádaska csak a munkahelye. Igaz, ellenfele is máshonnan érkezett volna ide, ő szendrőládi: helyben nem akadt senki, aki szembe mert volna szállni a polgármesterrel. Végül több, mint kétharmados előnnyel a régi polgármester futott be újra, ezt ünnepelte meg a jacuzziban, pezsgőlocsolással. – Jajj, már megint rossz színben akartok feltüntetni! – kiabál nekünk messziről a polgármester, s mindjárt magyarázni is kezdi, az a videó nem az ellenfelének szólt, hanem azt ünnepelte, hogy Borsod megyében rajta kívül több faluban is cigány polgármester került hatalomra: Sajókazán, Szendrőn, Szendrőládon is. Ezért a maga temperamentumos módján vasárnap délután így fejezte ki az örömét, de ha megbántott valakit, bocsánatot kér. Megkérdezzük, honnan tudta már kora délután az eredményeket, erre úgy reagál, hogy nem kora délután volt, négy-öt óra felé készült a videó. Az se stimmel, mert este hétkor zárták az urnákat – tesszük hozzá – ám erre azt feleli, hogy ő jól ismeri az itt élőket, tudta, hogy győzni fog, s ma is névre szólóan meg tudná nevezni, hogy kik szavaztak ellene. Szerinte a következő választáson az eddiginél is több roma polgármester veszi majd át a hatalmat Észak-Magyarországon. – Ezt magatoknak köszönhetitek – mutat felénk szenvedélyesen – mert a korábban vegyes lakosságú falvakból a magyarok elvitték a gyerekeket máshová, a telepfelszámolási programban pedig nem a szegregátumokat számolták fel, hanem az ott élő nem romáknak adtak módot az elköltözésre. Itt hagytatok magunkra minket cigányokat, úgyhogy ezeket a kistelepüléseket, és lassan az országot is, ti adjátok a kezünkbe – teszi hozzá. Majd arról beszél, hogy ő minden erejével fel akarja emelni a romákat, utat mutat nekik, integrálni akarja őket, ezért képzéseket szerveznek, dajkákat nevelnek ki, ösztönzi a helyieket, hogy műveljék meg a földjeiket, játszóteret épít, de – miként fogalmaz – az „aljával” nem tud mit kezdeni, őket nem tudja megváltoztatni. S hogy lássuk, mennyire szereti őt a falu, kikiabál az ablakon, hogy hívják össze a közmunkásokat, aztán hozzáteszi, hogy amúgy is fórumot akart tartani. Szabadkozunk, hogy miattunk nem kell az erejét demonstrálnia, de egy ilyen fórumot szívesen meghallgatunk, mire azt feleli, hogy inkább akkor tart fórumot, ha már elmentünk. A hivatalból kifelé menet aztán bizarr látványban lesz részünk: a polgármesteri hivatal udvarában ott áll a vezényszóra felsorakoztatott ötven-hatvan közmunkás, férfi és nő, idősek, fiatalok, seprűvel a kézben. Fotóznánk őket, de Beri Tamás széles gesztussal közli, hogy a közmunkások nem engedik magukat fényképezni, és róla se készülhet felvétel. A polgármester ezután a kivezényelt emberek felé fordul, és kacagva, hangosan kérdi:
– Na, kit akartatok megválasztani, Tamót vagy azt a másikat?
- Tamót!! – zúg a válasz, s otthagyja fülünkben a teljes kiszolgáltatottság keserű hangját azután is, hogy már rég elhagyjuk a tornanádaskai falutáblát.
Szerző
Témák
Tornanádaska
Frissítve: 2019.10.22. 15:10

Felfüggeszthetik a választási csalással vádolt Varju László mentelmi jogát

Publikálás dátuma
2019.10.21. 06:18

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Az ügyészség szerint a DK-s politikus tavaly áprilisban pénzt kínált egy függetlenjelöltnek, hogy lépjen vissza a javára.
Az Országgyűlés ma kezdi meg őszi ülésszakát. A képviselők az első napirendi pontként a választás rendje elleni bűntettel gyanúsított DK-s Varju László mentelmi ügyéről tárgyalnak és döntenek. A házelnök - a parlament honlapján elérhető - napirendi javaslata alapján az ülés 13 órakor kezdődik. A képviselők megemlékeznek öt közelmúltban elhunyt korábbi képviselőről: Máté Lászlóról (MSZP), Tóth Sándorról (KDNP), Rajk Lászlóról (SZDSZ), Riz Leventéről (Fidesz) és Szekó Józsefről (Fidesz). A napirend előtti felszólalásokat követi Varju László mentelmi eljárása. A legfőbb ügyész egy folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványozta az ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség gyanúja szerint ugyanis Varju László a 2018-as országgyűlési választás előtt anyagi juttatást ígért egy függetlenként induló jelöltnek azért, hogy visszalépjen a javára. Az interpellációkra ezúttal is két óra áll majd rendelkezésre, amit az azonnali kérdések és válaszok követnek hatvan percben. A parlament kedden folytatja kéthetes ülését.
Szerző
Témák
Parlament
Frissítve: 2019.10.21. 15:00