Lehet népszavazást tartani az atlétikai stadionról

Publikálás dátuma
2019.10.21. 12:04

A Kúria szerint lehet népszavazást tartani arról, épüljön-e atlétikai stadion a Csepel-sziget csúcsán, ezért a bíróság hitelesítette az erről szóló népszavazási kezdeményezést.
A kérdést eredetileg Kassai Dániel volt LMP-s politikus nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), és úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksági Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?". Az NVB júliusban megtagadta a kérdés hitelesítését, arra hivatkozva, hogy a kérdés egy kormányrendelet módosítására irányul, vagyis nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, pedig népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet tartani. Az NVB szerint a kérdés ráadásul nem felelt meg a választópolgári egyértelműség követelményének, mert a kérdésben a település megjelölése nélkül, csupán helyrajzi számként szerepelt a helyszín, ami helyismeret hiányában a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható. Az NVB határozata ellen Kassai Dániel a Kúriához fordult, amely hétfőn - megváltoztatva az NVB döntését - hitelesítette a kérdést. A bíróság a végzésében arra jutott: a kérdés nem arra vonatkozik, hogy a Budapesti Atlétikai Stadion egyáltalán ne épülhessen meg, hanem az az építkezés megkezdésének 2023. január 1-jéig történő elhalasztását célozza. A bíróság szerint ezért azt kellett vizsgálni, hogy az építkezés elhalasztásáról rendelkezhet-e az Országgyűlés egy eredményes népszavazást követően. A Kúria megítélése szerint a népszavazási kérdés nem a beruházás megvalósításának teljes meghiúsítására, csupán időbeli elhalasztására irányul, így közvetve sem befolyásolja és akadályozza a hatósági engedélyezési eljárások lefolytatását, így nem érinti a kormány hatáskörébe tartozó kérdést, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozónak minősül. A bíróság vizsgálta az egyértelműség követelményének teljesülését is és arra jutott, nem ért egyet az NVB-vel abban, hogy az érintett helyszínnek a település megjelölése nélküli, pusztán helyrajzi szám alapján történő megadása, helyismeret hiányában a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható. A Kúria arra jutott, hogy a választópolgároknak lehetősége van arra, hogy a helyrajzi szám és az atlétikai stadionra való utalás alapján a területet beazonosítsa, és kétséget kizáróan meg tudja állapítani, hogy a kérdés a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésével kapcsolatos. A Kúria szerint a kérdésben szereplő elírás - Soroksári helyett Soroksági - nem értelemzavaró. Mindezek alapján a bíróság hitelesítette a népszavazási kérdést. A végzés jogerős. A stadion felépítését Magyarország a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság rendezésére beadott pályázatban vállalta. A 40 ezer néző befogadására alkalmas létesítmény tervezett áráról eddig nem nyilatkozott a kormány, de a szakma becslései szerint bőven 100 milliárd felett, akár 180-200 milliárd közelében lehet a végösszeg. Különösen hogy máris roppant feszesek a határidők.  Ahogy az Mfor nemrég megírta, Gyulai Miklós a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke tavaly decemberben még abban bízott, hogy 2019 végén, 2020 elején megkezdődik az építkezés. Ehhez képest nemhogy egy kapavágás nem történt, de még a terület előkészítése sem kezdődött meg, márpedig az ott álló épületek bontására, a lőszermentesítésre, régészeti feltárásra, 1500 köbméter veszélyes hulladék eltávolítására 300 nap áll rendelkezésre. Ez majdnem egy év, de még a feladatra kiírt pályázat pályázat eredményét sem hirdették ki.

Karácsonynak több eszköze is lehet a Liget-projekttel szemben, egy sor épületnek nincs érvényes építési engedélye

Publikálás dátuma
2019.10.21. 09:58

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Amellett, hogy még nem zárult le számos per a Városligetbe szánt épületekkel kapcsolatban, egy rendeletmódosítás is esélyt adhat az új főpolgármesternek.
Az Mfor információi szerint a budapesti Városligetben épülő vagy oda tervezett épületek közül a Néprajzi Múzeum és az Új Nemzeti Galéria építési engedélyének ügyében jelenleg is folyik per, de a volt Közlekedési Múzeum helyére épülő Magyar Innováció Háza, a Dózsa György úti Mélygarázs és a Hermina úti garázs sem rendelkezik érvényes építési engedéllyel. A fenti perek állásáról a portál információja szerint Karácsony Gergely fővárosi főpolgármester részletes összegzést kapott - aki ezen túl egy rendeletmódosítással is megakaszthatja a park beépítését.
Karácsony többek közt a Városliget beépítésének leállítását ígérte kampánya során, amivel kapcsolatban megválasztása után úgy fogalmazott: cél, hogy "új épület, amelynek még nincs hatályos építési engedélye, az ne is kapjon". A múzeumi negyedet építő Városliget Zrt. viszont közleményben állította, hogy a Liget Budapest projekt valamennyi eleme végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik. A projekt leállítására az ad mégis esélyt, hogy a Civil Zugló Egyesület korábban összesen hat épület esetében indított pert, melyek építési engedélyeit az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt hatályon kívül helyezte a bíróság, és új eljárás lefolytatására utasította az illetékes Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi építésügyi és örökségvédelmi osztályát. A Kosztyu Anikó vezette építési osztály – a kiemelt beruházások egyik kijelölt engedélyező hatósága - ezekről rendre olyan új határozatokat adott ki, amelyben gyakorlatilag megismételte az első döntések rendelkezéseit. A civil egyesület pedig ezeket is megtámadta. Erre utalt Karácsony Gergely, amikor azt állította, hogy a zuglói önkormányzat kapott egy függő hatályú határozatot, mely szerint
az egyik épület építési engedélyét megtámadták a bíróságon és a Néprajzi Múzeumnak nincs engedélye. Más információk szerint a Városligeti Színház sem rendelkezik jogerős építési engedélyekkel.

De az Mfor szerint akad más út is a Városliget Zrt. terveinek akadályozására. 1990 és 2015 között a park hasznosításáról a Fővárosi Önkormányzat illetékes bizottsága döntött, és a kérelmezők többségét a növényzet védelmére hivatkozva visszautasította. A Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés 2015-ben egy rendeletmódosítással kivette a Városligetet a zöld területekre vonatkozó korlátozások alól, a terület hasznosítását átengedte a Városliget Zrt.-nek, mely aztán sosem látott mennyiségű rendezvényt szabadított a parkra. 
Az új Fővárosi Közgyűlés mindezt a rendelet eredeti tartalmának visszaállításával megakadályozhatná.

A Liget projekt bírálói szerint valójában nem is múzeumi, hanem szórakoztató negyed épül. Az új épületek java részét nem kiállítóhelyek, hanem kávézók, boltok, különféle konferenciatermek, egyéb funkciójú terek foglalják el. De ezen túl is számos vendéglátóipari egység lesz a Ligetben.
Szerző

Tízmilliárdos fejlesztések után még mindig arzénes víz folyik a csapból

Publikálás dátuma
2019.10.21. 08:47
Képünk illusztráció
Fotó: Joe Raedle / Getting Images
Közpénz-milliárdokat égetett el a hiábavalónak tűnő fejlesztés a 85 legszennyezettebb vizű településből 70-ben.
A KSH közelmúltban megjelent Környezeti helyzetkép, 2018 című kiadványában látható egy térkép, amely az ivóvizek arzén-szennyezettségét mutatja be. Ám mint a G7 kiszúrta, a 85 település vagy településrész közül, ahol az egészségügyi határértéket elérő, illetve afölötti legmagasabb arzénszennyezettséget mérték, 70-ben már lezárult az ivóvízhálózat fejlesztése, aminek pont ezt a problémát kellett volna orvosolnia.
A WHO egészségügyi világszervezet 1993-ban határozta meg 10 mikrogramm/literben az arzén egészségügyi határértékét: efölött annak jelenléte az ivóvizekben veszélyes, többek közt hosszú távon rákkeltő. Ezt az EU is átvette, de Magyarországon 2009-ig 50 mikrogramm/liter volt a határérték, majd 2012 végéig 20 lett a határ, ezt követően már idehaza is 10. Az EU Magyarország uniós csatlakozása óta százmilliárdokat adott arra, hogy az ivóvíz minősége minden magyarországi településen megfeleljen az uniós normáknak. Mint írtuk korábban, bár a pénz elment – a Európai Számvevőszék vizsgálata szerint kétharmadrészt túlárazott projektekre –, a vízminőségi kifogások továbbra is fennállnak. A 2017-es jelentésből kiderült, a 365 vízellátási körzetből 66 esetében az ivóvíz nem felel meg az EU vízminőségi irányelvének, ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és még a támogatások visszafizettetése is felmerült.
A fent említett 70 települést érintő 33 projekt teljes összege közel 44 milliárd forint volt, ám ebből számos olyan helyen is javították a vízminőséget, amely nem szerepel már az arzénos listán, azaz a beruházás sikeres volt ebből a szempontból. (A víz szagával, színével, fogyaszthatóságával kapcsolatos panaszok ettől még előfordulnak - például az émelyítő hortobágyi csapvíz esetében.) A G7 úgy számolta a több várost, falut felölelő beruházásoknál a települések számával és részben nagyságával súlyozva, hogy mintegy
17 milliárd forintba kerülő fejlesztés után fordul elő még mindig, hogy határértéket elérő vagy meghaladó arzéntartalmú víz folyik a csapból.

A portál interaktív egy térképet is közzétett az arzénnal leginkább szennyezett vizű településekről. Ezen kattintás után látszik a szennyezettség legnagyobb mért értéke, illetve a több mérésből átlagolt középérték, valamint az is, hogy melyik cég hány milliárd forintból dolgozott az ivóvízhálózaton:
Szerző