A kérdést eredetileg Kassai Dániel volt LMP-s politikus nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), és úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksági Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?".
Az NVB júliusban megtagadta a kérdés hitelesítését, arra hivatkozva, hogy a kérdés egy kormányrendelet módosítására irányul, vagyis nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, pedig népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet tartani. Az NVB szerint a kérdés ráadásul nem felelt meg a választópolgári egyértelműség követelményének, mert a kérdésben a település megjelölése nélkül, csupán helyrajzi számként szerepelt a helyszín, ami helyismeret hiányában a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható.
Az NVB határozata ellen Kassai Dániel a Kúriához fordult, amely hétfőn - megváltoztatva az NVB döntését - hitelesítette a kérdést. A bíróság a végzésében arra jutott: a kérdés nem arra vonatkozik, hogy a Budapesti Atlétikai Stadion egyáltalán ne épülhessen meg, hanem az az építkezés megkezdésének 2023. január 1-jéig történő elhalasztását célozza. A bíróság szerint ezért azt kellett vizsgálni, hogy az építkezés elhalasztásáról rendelkezhet-e az Országgyűlés egy eredményes népszavazást követően.
A Kúria megítélése szerint a népszavazási kérdés nem a beruházás megvalósításának teljes meghiúsítására, csupán időbeli elhalasztására irányul, így közvetve sem befolyásolja és akadályozza a hatósági engedélyezési eljárások lefolytatását, így nem érinti a kormány hatáskörébe tartozó kérdést, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozónak minősül.
A bíróság vizsgálta az egyértelműség követelményének teljesülését is és arra jutott, nem ért egyet az NVB-vel abban, hogy az érintett helyszínnek a település megjelölése nélküli, pusztán helyrajzi szám alapján történő megadása, helyismeret hiányában a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható. A Kúria arra jutott, hogy a választópolgároknak lehetősége van arra, hogy a helyrajzi szám és az atlétikai stadionra való utalás alapján a területet beazonosítsa, és kétséget kizáróan meg tudja állapítani, hogy a kérdés a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésével kapcsolatos.
A Kúria szerint a kérdésben szereplő elírás - Soroksári helyett Soroksági - nem értelemzavaró. Mindezek alapján a bíróság hitelesítette a népszavazási kérdést. A végzés jogerős.
A stadion felépítését Magyarország a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság rendezésére beadott pályázatban vállalta. A 40 ezer néző befogadására alkalmas létesítmény tervezett áráról eddig nem nyilatkozott a kormány, de a szakma becslései szerint bőven 100 milliárd felett, akár 180-200 milliárd közelében lehet a végösszeg. Különösen hogy máris roppant feszesek a határidők. Ahogy az Mfor nemrég megírta, Gyulai Miklós a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke tavaly decemberben még abban bízott, hogy 2019 végén, 2020 elején megkezdődik az építkezés. Ehhez képest nemhogy egy kapavágás nem történt, de még a terület előkészítése sem kezdődött meg, márpedig az ott álló épületek bontására, a lőszermentesítésre, régészeti feltárásra, 1500 köbméter veszélyes hulladék eltávolítására 300 nap áll rendelkezésre. Ez majdnem egy év, de még a feladatra kiírt pályázat pályázat eredményét sem hirdették ki.
