Johnson sokadszor maradt alul

Publikálás dátuma
2019.10.21. 17:18

Fotó: OLI SCARFF / AFP
Nem engedte John Bercow, a brit parlament elnöke, hogy a londoni képviselőház hétfőn napirendre tűzze a szavazást arról a megállapodásról, amelyet Boris Johnson múlt csütörtökön kötött az Európai Unió vezetőivel az ország EU-ból való kilépésének feltételeiről.
A brit parlament elnöke szerint erre azért nincs mód, mert ugyanarról a javaslatról kellene szavazni, amit 48 órával korábban egyszer már benyújtottak. Így kérdés, mikor kerülhet sor a voksolásra. Mindez azt is jelzi, hogy a westminsteri parlament nem törik meg a rá nehezedő nyomás alatt. Mint arról beszámoltunk, szombaton nem sikerült megvalósítani a csütörtökön kialkudott megállapodásról szóló érdemi szavazást, mert a képviselők 322-306 arányban úgy döntöttek, csak a megegyezés jogi keretbe foglalt változatáról készek szavazni. A kormány teljes erőbedobással dolgozik a törvényjavaslat előkészítésén, hogy az minél előbb a Ház elé kerülhessen. Bár a Hilary Benn munkáspárti képviselő nevéhez fűződő törvény szellemében Boris Johnson, ha vonakodva is, de kérte az október 31-i határidő három hónapos meghosszabbítását, nem adta fel a reményt, hogy saját bombasztikus trükkjével elhagyja az Uniót. 
A megállapodást ellenző pártok közül a kormányt Theresa May regnálásának kezdetén még együttműködési szerződéssel életben tartott északír Demokratikus Unionisták (DUP) “gerillaháborúval” készülnek múlt időbe tenni Johnson “deal”-jét. A koronahű protestáns erők készek a Munkáspárttal együtt módosító indítványokat benyújtani a törvényjavaslathoz. A BBC News tudomása szerint követelnék, hogy az egész Egyesült Királyság, azaz nem pusztán Észak-Írország alkosson vámuniót az EU-val, igazodjon a belső piac szabályaihoz, sőt kerüljön sor egy második, megerősítő népszavazásra, melyen akár a maradás lehetősége is felmerülne. A vámunió egy bizonyos formáját a DUP, de maga a parlament is mindeddig mereven elutasította, és biztos, hogy az euroszkeptikus toryk soha nem azonosulnának vele. Ha a parlament visszautasítja, vagy gyökeresen megváltoztatja a brüsszeli megállapodást, elkerülhetetlenné válik a tényleges halasztás, sőt a brit kormányfő másodszor is visszatérhet az Unióhoz a szöveg megváltoztatását kérve. Az ellenzék pedig aligha állhat tovább is ellen az újabb előrehozott választás követelésének.

Veszélyben a svájci varázsformula

Publikálás dátuma
2019.10.21. 15:53
Regula Rytz, a Zöldek elnöke
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Alaposan átalakíthatja a konszenzusra épülő svájci politikai rendszert, a helyi pártok kormányzati szerepvállalását szabályozó „varázsformulát”, hogy a Zöldek az alpesi államban történetük legjobb eredményét érték el.
A helyi tradíciók szerint ugyanis a négy legnagyobb párt rendelkezik a legfontosabb miniszteri tárcákkal, a környezetvédők azonban előretörésük miatt jogosan követelhetnek maguknak miniszteri tisztségeket. A voksolást a bevándorlásellenes, a politikai paletta jobb szélén elhelyezkedő Svájci Néppárt (SVP) nyerte, de a párt komoly visszaesést könyvelhetett el a 2015-ös parlamenti választáshoz képest, hiszen 11 mandátummal kevesebbet szerzett. Szintén csökkent a szociáldemokrata SP támogatottsága, amely öt mandátumos csökkenést jelent. A szabaddemokraták sem úszták meg csökkenéssel: négy mandátumuk veszett oda. A GPS nevű baloldali környezetvédő párt ezzel szemben 17 képviselői helyet nyert. Ezzel a konzervatív néppártot is sikerült az ötödik helyre szorítania. Hogy milyen jelentős a zöld hullám Svájcban, az is jelzi: a liberális zöldek is 16 mandátumot szereztek, vagyis a két környezetvédő párt összesen 54-et, annyit, amennyivel az SVP az élen végzett. 
Tévévitán a pártok vezetői
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Mint a Neue Zürcher Zeitung kommentárjában megállapította, a választók egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg: azt akarják, hogy a kormány erőteljesebben foglalkozzék a környezetvédelmi kérdésekkel. Másrészt az SVP és a lap szerint az SP visszaesése azt is jelzi, a társadalomnak elege van a megosztás politikájából. Harmadrészt a választók több nőt akarnak látni a parlamentben. Az SVP visszaesése egy nemzetközi trendre is ráirányítja a figyelmet: az embereket Svájcban is mind kevésbé érdekli a bevándorlás témaköre. A párt sok választója azért is maradhatott távol az urnáktól, mert az SVP több a bevándorlással kapcsolatos ígéretét sem valósította meg. A Tages Anzeiger című lap pedig azt állapította meg, hogy a környezetvédők már elég érettek a kormányzati szerepvállalásra. A nagyobbik környezetvédő pártot irányító Regula Rytz azt követelte, hogy mielőbb tegyék lehetővé számukra: jussanak szóhoz a kabinetben.

2020-ra ígéri Lavrov, hogy a Török Áramlat második szakasza is eléri Európát

Publikálás dátuma
2019.10.21. 13:59

Fotó: Isa Terli / AFP/Anadolu Agency
Magyarországnak évi 6 millió köbméter gázt szeretnének eladni az oroszok, miután elkészül a vezeték.
A Török Áramlat földgázvezeték második, Európába tartó szálának építési munkálatai 2020-ra, határidőre be fognak fejeződni - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt követően, hogy hétfőn Moszkvában bolgár hivatali partnerével, Ekaterina Zaharievával tárgyalt. Lavrov a Zaharievával közösen megtartott sajtótájékoztatóján elmondta: a bolgár társtárca vezetője arról tájékoztatta, hogy a gázszállítási infrastruktúra bulgáriai szakaszának építése hétfőn elkezdődött a bolgár miniszterelnök és a szófiai orosz nagykövet jelenlétében.
A Török Áramlat Európába irányuló második szála évi 15,75 milliárd köbméter gázt szállít majd. Ebből az Interfax hírügynökség összegzése szerint 3,5 milliárd köbméterrel Bulgária, 2,5 milliárddal Szerbia, 6 milliárddal pedig Magyarország részesül majd. A további 3,75 milliárd köbmétert Szlovákiába, illetve Ausztriába, a baumgarteni elosztó központba szállíthatják majd.
Pénteken egyébként a Török Áramlat földgázvezeték Fekete-tengeri szakaszán megkezdték a két szál egyikének gázzal feltöltését az üzembe helyezési és beállítási munkálatok keretében. Törökországban eközben befejezéséhez közeledik a fogadó terminál építése.