Johnson sokadszor maradt alul

Nem engedte John Bercow, a brit parlament elnöke, hogy a londoni képviselőház hétfőn napirendre tűzze a szavazást arról a megállapodásról, amelyet Boris Johnson múlt csütörtökön kötött az Európai Unió vezetőivel az ország EU-ból való kilépésének feltételeiről.

A brit parlament elnöke szerint erre azért nincs mód, mert ugyanarról a javaslatról kellene szavazni, amit 48 órával korábban egyszer már benyújtottak. Így kérdés, mikor kerülhet sor a voksolásra.

Mindez azt is jelzi, hogy a westminsteri parlament nem törik meg a rá nehezedő nyomás alatt. Mint arról beszámoltunk, szombaton nem sikerült megvalósítani a csütörtökön kialkudott megállapodásról szóló érdemi szavazást, mert a képviselők 322-306 arányban úgy döntöttek, csak a megegyezés jogi keretbe foglalt változatáról készek szavazni. A kormány teljes erőbedobással dolgozik a törvényjavaslat előkészítésén, hogy az minél előbb a Ház elé kerülhessen. Bár a Hilary Benn munkáspárti képviselő nevéhez fűződő törvény szellemében Boris Johnson, ha vonakodva is, de kérte az október 31-i határidő három hónapos meghosszabbítását, nem adta fel a reményt, hogy saját bombasztikus trükkjével elhagyja az Uniót.

A megállapodást ellenző pártok közül a kormányt Theresa May regnálásának kezdetén még együttműködési szerződéssel életben tartott északír Demokratikus Unionisták (DUP) “gerillaháborúval” készülnek múlt időbe tenni Johnson “deal”-jét. A koronahű protestáns erők készek a Munkáspárttal együtt módosító indítványokat benyújtani a törvényjavaslathoz. A BBC News tudomása szerint követelnék, hogy az egész Egyesült Királyság, azaz nem pusztán Észak-Írország alkosson vámuniót az EU-val, igazodjon a belső piac szabályaihoz, sőt kerüljön sor egy második, megerősítő népszavazásra, melyen akár a maradás lehetősége is felmerülne. A vámunió egy bizonyos formáját a DUP, de maga a parlament is mindeddig mereven elutasította, és biztos, hogy az euroszkeptikus toryk soha nem azonosulnának vele.

Ha a parlament visszautasítja, vagy gyökeresen megváltoztatja a brüsszeli megállapodást, elkerülhetetlenné válik a tényleges halasztás, sőt a brit kormányfő másodszor is visszatérhet az Unióhoz a szöveg megváltoztatását kérve. Az ellenzék pedig aligha állhat tovább is ellen az újabb előrehozott választás követelésének.