Mozgóképek elé nézünk

Publikálás dátuma
2019.10.22. 09:30

Fotó: IMDB
A Magyar Nemzeti Filmalap új fejlesztési igazgatója, Fonyódi Tibor az írói honlapján közzétett, azóta eltávolított közleményében átfogó változásokra utalt, az intézmény lapunknak adott válaszában egyértelművé tette: minden úgy folytatódik, ahogy eddig. Legalábbis belátható ideig.
Ahogy lapunk korábban hírül adta, Fonyódi Tibor filmszakmai döntőbizottsági tag, 2019. október 18-tól kezdődően a Magyar Nemzeti Filmalap fődramaturgja és művészeti vezetője – jelentette be az író hivatalos Facebook-oldalán és honlapján vasárnap délután. Az eset érdekessége, hogy a Filmalap minap, amikor a döntőbizottság megújulását kommunikálta, csak a Fonyódi bizottsági tagságát jelentettre be, arról mélyen hallgatott, hogy Fonyódi egyben cserélte az eddigi művészeti vezetőt, Hegedűs Bálintot, aki 2015-től töltötte be a pozíciót. A Filmalap nem titkolja a változást, hiszen a szervezet honalapján az igazgatóságok menüpont alatt megjelentek az új arcok között Pál Ákos Bertalan vezérigazgató mellett Fonyódi Tibor neve is olvasható. Fonyódi Tibor, azóta a Facebookról és az író hivatalos honlapjáról eltávolított közleményében úgy fogalmazott: a korábban forgatókönyv-fejlesztési igazgatónak nevezett beosztás az elnevezésében és a feladatkör tekintetében is megújul, a „művészeti vezetés” szélesebb spektrumot fog át a filmkészítés kreatív folyamatában. Mivel a Filmalap honlapján az elnevezés továbbra is forgatókönyv-fejlesztési igazgató Fonyódi státusza, csak arra tudunk gondolni, hogy amiről beszélt, az még előttünk álló reformok egyik foganata, mivel az szakmai körökben nyíltan beszélik, hogy ami eddig volt fejlesztés címszó alatt, az gyökeresen átalakul. Mivel az új igazgató ezt az egésze folyamatot tulajdonképpen megidézte azzal a kifejezéssel, hogy a művészeti vezetés szélesebb spektrumot jelent majd, megkerestük a Filmalapot, a kérdéseinkkel. Jelesül, hogy mi és hogyan fog változni, illetve, hogy a reformok mikor lépnek életbe? Hovatovább, várhatók-e újabb/további személyi változások, mindemellett pontosan mi fog történni a jelenleg futó projektekkel, melyeken Hegedűs Bálint, illetve csapata dolgozott? Summa summarum, pedig, hogy a tervezett változások mennyiben változtatják majd meg a Filmalap eddigi működését? Az intézmény lapunkhoz írásban eljuttatott, bőbeszédűnek semmiképen sem mondható válaszában határozottan leszögezi: Fonyódi Tibor feladatköre teljes mértékben megegyezik a korábbi forgatókönyv fejlesztési igazgatók feladatkörével. Hovatovább, a folyamatban lévő forgatókönyv fejlesztések zökkenőmentesen folytatódnak Fonyódi Tibor irányításával és a Filmalap fejlesztőinek közreműködésével. Azaz, ha lesznek is változások, azok nem most fognak megtörténni, egyelőre minden megy a maga útján. A jelen kommunikációs viszonyok között egyre több a költői kérdés a Magyar Nemzeti Filmalap körül. Például, hogy pontosan miért mondott fel az intézményt a megalakulása óta vezető Havas Ágnes vezérigazgató szeptember 26-án, illetve Hegedűs Bálint miért távozott az intézménytől, miközben igazgatói tevékenysége mellett olyan sikerfilmeket jegyez íróként az alap megalakulása óta, mint az Ujj Mészáros Károly rendezte Liza, a rókatündér vagy a Herendi Gábor jegyezte Kincsem. Nem mellékesen Hegedűs jegyzi Az utolsó bástya szkriptjét, melynek története a magyar történelem egyik legfényesebb korszakában, a sorsdöntő nándorfehérvári diadal idején játszódik. Az alkotók a vár hősi védőinek kívánnak méltó emléket állítani – már, ha elkészül valaha a tervezett, Andy Vajna által gründolt szuperprodukció. Az egyik lehetséges magyarázat a változásokra, hogy Andy Vajna halála után szabaddá vált az út a Filmalap rendszerezésére. Erre már csak azért is volt szükség, mivel a kormánymédiumokban egyértelművé tették, hogy a Filmalap nem gyárt „megfelelő”, a nemzeti öntudatot kellőképpen ápoló történelmi filmeket. Ennek érdekében tervezték létrehozni az úgynevezett Televíziós Film Mecenatúra és a Filmkollégiumot, melynek történelmi tévé-filmek és sorozatok gyártása lett volna a célja. Bár a törvény módosítás következtében ez már tavaly novembertől éltre hívható lett volna, csak nem alakult meg a második ablak. Szakmai informátoraink szerint nincs teljesen elvetve az ötlet, jövő év elején komoly változások várhatóak, melyek a Filmalap önállóságát is érinthetik majd. Tulajdonképpen, ha úgy nézzük, az az egész akár még rímelhet is az új filmügyi kormánybiztos, Káel Csaba egyik első nyilatkozatával, melyben úgy fogalmazott az Inforádió Aréna stúdiójában: nem filmben, hanem mozgóképiparban és mozgóképkultúrában kell gondolkozni. Hangsúlyozva: miután jelenleg a sorozatok hódítanak világszerte, szerinte ennek kellene Magyarországon is a fő csapásiránynak lennie.

Hétezer templom harminc év alatt - Átadták az idei Capa-nagydíjat

Publikálás dátuma
2019.10.21. 20:57
Bánhegyesy Antal
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Izgalmas témát vizsgál a Capa-nagydíj idei nyertes pályaműve, a vallás és az ideológiaépítés összefonódásának sok helyen felvetődő kérdéseit.
Romániában a rendszerváltás óta több mint hétezer ortodox templom épült, s több mint ezer áll átadás előtt. Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta, azaz az elmúlt harminc évben minden második nap felszenteltek egy ortodox templomot az országban. Ezt a sajátosnak mondható helyzetet állítja középpontjába az idei év Capa-nagydíjas Bánhegyesy Antal „Ortodoxia” című pályaműve. A 2014-ben alapított, hárommillió forinttal járó elismerést minden évben olyan, a fotográfia bármely ágában dolgozó alkotó kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot. A tavalyi év ösztöndíjasai között szerepelt Hajdú D. András „Szofi élete” című munkája, illetve Hermann Ildi „Az utolsó túlélők” című sorozata. Az idén januárban tragikus hirtelenséggel elhunyt fotográfusról a díjátadó kezdetén képeinek vetítésével emlékeztek meg.
A januárban elhunyt Hermann Ildi „Az utolsó túlélők” című sorozata is ösztöndíjas volt
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A díjat hétfőn este adták át a világhírű fotográfus Robert Capa születésének 106. évfordulóján, s egyúttal bejelentették a jövő évi három, ötszáz és kétszázezres forintos támogatással járó ösztöndíjast is: Halász Dániel "Falu" projektjét, Neogrády-Kiss Barnabás "Kettős kötés" című munkáját, valamint Szalay Krisztina "Made in China" sorozatát.
A neves nemzetközi és hazai szakemberekből álló zsűri tagjai a nagydíj kapcsán megjegyezték, nem volt könnyű döntést hozniuk, hiszen Hajdú D. András munkáit is a díjra érdemesnek ítélték meg. A sorozat egy vidéki mélyszegénységben tengődő cigány család nagy reménységét, a szőkén, kék szemmel született kislányuk sorsát követi figyelemmel. Szofi életét gyökerei, az őt körülvevő közösség hagyományai, férfi és női sorsok keresztmetszetén át ismerheti meg a néző. A fehér ablakkeretekben elhelyezett képek a vidéki élet időnként megmosolyogtató, többnyire nehéz helyzeteit tárják elénk. Az érzékenyítő fotósorozat éles kontrasztban áll azzal az ideológiai pozícionálásnak is tekinthető folyamattal, amelyeket a nyertes képek kapcsán vizsgált alkotójuk. A sorozat a kulturális homogenizáció új alapjaként szolgáló vallást, a román ortodox egyház képviselőit, és a templomépítés nem kevéssé meglepő menetét állítja fókuszába kellő humorral és megkérdőjelezhetetlen alapossággal. Az ösztöndíjas, illetve nyertes munkákat a Capa Központ Project Roomjában bárki megtekintheti, így ki-ki eldöntheti, melyik alkotás áll hozzá közelebb. A falakon túl azonban érdemes lehet bepillantani az albumokba is, további gyöngyszemekre bukkanhatunk bennük.
Infó: Capa-nagydíj 2019 kiállítás, ingyenesen megtekinthető november 4-ig a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Project Roomjában.
Szerző

Ego a boncasztalon – A Radnóti színpadán a Molière the passion

Publikálás dátuma
2019.10.21. 11:00

Fotó: Barbara Gabriella
Felkavaró, a finomkodástól messze távol álló, olykor brutálisan sokkoló Hegymegi Máté rendezése, a Molière the passion a Nagymező utcában.
Boncteremmé változott a Radnóti Színház a Molière the passion című előadásban. „Ő”, így hívják a főszereplőt, egy boncasztalon fekszik, körülötte befőttes üvegekben emberi szervek. (Díszlettervező: Fekete Anna). A szerelemről monologizál: „A szerelem a nyelveden szétomló puha ostya. A szerelem a tüdődből az oxigént kinyomja. Úgy eltölt a szerelem, ágaskodik, kirobban. Gyomorráktól, ellenségtől nem véd meg semmi jobban. (….) Nem álmodozom, nem vagyok lúzer ebben, Egy élvezés magában semmire nem elég, Aki nem szeretett, félálomban élte életét.” Hegymegi Máté fiatal rendező, aki több munkájával is felhívta már magára a figyelmet, gondolt egy merészet és egy provokatív, vad, de nagyon is kortárs darabot választott. Feridun Zaimoglu, Günter Senkel és Luk Perceval Molière the passion című drámája négy Molière komédia, A mizantróp, Don Juan, Tartuffe és A fösvény motívumait, szereplőit használja fel, gyúrja össze. A szöveg verses formát követ, Forgách András nagyszerű, a költőiséget és a trágárságot egyneművé tevő, egymásba olvasztó fordításában. (Dramaturg: Garai Judit) „Ő” az említett Molière művekből ismerős főhős, embergyűlölő, képmutató, fösvény. Egy bevállaltan utálatos, negatív figura. Ami mégis a környezte fölé helyezi, az a hatalom, legalábbis mindig sikerül elérnie, hogy függjenek tőle. Ez a darab az ő nyilvános lelki és testi kitárulkozása, ha tetszik, élve boncolása. „Ő” Pál András megformálásában már az elején lemeztelenedik, nem csak lelkileg, de testileg is. Ez persze most különösen közéleti aktualitással bír. A meztelenség a hatalom, a nyomásgyakorlás egyik látványos eszközévé válik. És abszolút nem mellékes, hogy miként kezeli ezt a környezte. Nem csak, hogy elfogadják, hanem részesévé is válnak, ennek az abszolút nem egyenrangú játéknak. „Ő” élveboncolása egyszerre beismerés, vívódás és gyónás. A bűnök mások előtti kiokádása. De ezek a bűnök már az egész közegbe beleivódtak. Nem lehet onnan eltüntetni sehogyan sem. Nincs az a szer, amely tisztára mosná. A szennyeződés beleégett a falakba, a tárgyakba, sőt, magába a levegőbe. Az előadás alapvetően Pál Andrásé, de muszáj a partnereket felsorolni, mert Porogi Ádám, Sodró Eliza, Tóth Zsófia eh., Kováts Adél, Rusznák András, Lengyel Benjámin eh., Vilmányi Benett és Gazsó György, valamennyien kiveszik a részüket a koncentrált, rendkívül hatásos összjátékból. Az egyik jelenetben megidézik Rembrandt Dr. Tulp anatómiája című híres képét, amely egy korabeli nyilvános boncolást örökít meg. A kíváncsi polgárok a halott fölé hajolnak, mintha féltett titkait szeretnék kifürkészni, most már felhatalmazva a sorstól. „A szerelem mikor elszáll a füst, a jeges semmisem, /Szétnyomva, szétmállva, széttiporva, egy nincstelen, /Állok halálom szürke hajnalán, koponyák mezején.(…) Aki él, saját élő húsába tép a vágytól, aki él, csikorogva váltja meg magát a halálos szép némaságból.”

Infó:

Feridun Zaimoglu – Günter Senkel – Luk Perceval Molière the passion Radnóti Színház Rendező: Hegymegi Máté

Szerző