Felesleges a vasútfelújítás Budapest és Belgrád között

Publikálás dátuma
2019.10.21. 18:09
Képünk illusztráció
Fotó: Zi xin / AFP/Imaginechina
Az ellenzéki pártok az egész beruházást értelmetlennek tartják.
Egyelőre semmi eredménye nincs annak, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai társa, Vang Ji szeptember végén - New Yorkban, az ENSZ közgyűlés idején - megállapodott a Budapest–Belgrád-vasútvonal előkészítésének felgyorsításáról. Márpedig a kínai kölcsönből és közreműködéssel készülő vasútvonal építésének kivitelezési szerződése csak abban az esetben lép hatályba, ha megkötötték a régóta késlekedő hitelmegállapodást is. Az ellenzéki pártok azonban az egész beruházást értelmetlennek tartják. Több LMP-s képviselő olyan országgyűlési határozatot próbált az Országgyűlés napirendjére vétetni, amelyben felkérik a kormányt, kezdjen tárgyalásokat a projekt leállításáról. Mindez azonban próbálkozás maradt, mert a bizottságban is meglévő kormánytöbbség hétfőn - több más ellenzéki indítvánnyal egyetemben - leszavazta ezt is. Az ellenzéki honatyák arra hivatkoztak, hogy a beruházás csak 2400 év alatt térülne meg, ugyanakkor az 500 milliárd forintos kínai hitel visszafizetési kötelezettsége a magyar adófizetőket terheli majd. 
Vang Ji és Szijjártó Péter a júliusi budapesti látogatáskor
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Keresztes László Lóránt frakcióvezető és képviselőtársai arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyar kormány által 31 millió euróért nemrég megvásárolt trieszti kikötői partszakasz, és a 100 millió eurós beruházással felhúzni tervezett logisztikai központ ellentmondásban van a görög pireuszi kikötő elérésére irányuló vasúti beruházással. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint ugyanis a Pireuszban kikötő kínai tengerjárókról kisebb hajók Triesztbe szállítják az árut. Ha ez így lenne, akkor a „magyar" kikötő megléte hazai szempontból önmagában is feleslegessé tenné a Budapest-Belgrád vasútprojektet.  Ugyancsak leszavazták hétfőn a kormánypárti képviselők azt a párbeszédes indítványt az európai ügyek bizottságában, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Központi Bank által működtetett, és az európai pénz bevezetésének előszobájaként emlegetett árfolyammechanizmushoz (ERM II.). A képviselők azt javasolják, hogy a választópolgárok országos népszavazással döntsenek az euró bevezetéséről, és ehhez ne legyen szükséges  az alaptörvény módosítása, hanem helyettesítse ezt egy feles euróátállási törvény.
Szerző

Kevés a kiadó iroda: a beruházásokat a "plázastop" is akadályozza

Publikálás dátuma
2019.10.21. 17:53

Fotó: Népszava
Nagy a kereslet a bérelhető irodákra és ipari-logisztikai ingatlanokra, ám nem épül belőlük elég.
Már nemcsak a munkaerő, hanem a fizikai infrastruktúra hiánya is akadályozza a szolgáltató szektor teljesítményének növekedését. Egyre kevesebb ugyanis a bérelhető iroda, illetve ipari-logisztikai létesítmény, aminek az az oka, hogy a megugrott igényekhez képest nagyon kevés ilyen új ingatlan épül – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb kereskedelmi ingatlan-piaci jelentéséből. Budapesten jelenleg 3,65 millió négyzetmétert tesz ki a modern irodaállomány, ennek jelenleg mindössze 6,3 százaléka áll üresen. Ez a kihasználatlansági ráta a valaha látott legalacsonyabb szint a budapesti irodapiacon – hívta fel a figyelmet Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője. A bérelni szándékozók számára elérhető irodák aránya egyébként 2012 óta folyamatosan csökken, ám az idén az új átadások is jelentősen visszaestek. Tavaly még 231 ezer négyzetméternyi új irodaterület készült el, az idén ennél 48 százalékkal kevesebb, mintegy 120 ezer négyzetméter átadása várható. A projektek harmada ráadásul – az építőanyag és munkaerőhiány miatt – csúszásban van. A jövőre nézve jobbak a kilátások: június végén 591 ezer négyzetméternyi új irodaterület kivitelezése volt folyamatban. Ezek az irodaházak a következő két évben jelennek majd meg a piacon, így 2021-ig összességében 16 százalékkal bővül majd a kínálat. Igény láthatólag van rájuk: az év végéig várhatóan elkészülő irodaterületek csaknem felét már előbérleti szerződésekkel lekötötték.  Az irodaépítések erősen Budapestre koncentrálódnak, a fejlesztők ugyanis vidéken nem látnak alternatív hasznosítási lehetőséget, mivel nincs elegendő gazdasági aktivitás. A vidéki városok irodapiaci kereslete néhány nagyobb vállalathoz kapcsolódik, de ha azok kiköltöznek, nehéz helyükre új bérlőt találni. A fővárosban viszont a nagy kereslet az árakra is hatással van: a budapesti irodák átlagos bérleti díja egy év alatt 5 százalékkal, havi 12,5 euróra emelkedett négyzetméterenként. A legkedvezőbb elhelyezkedéssel és minőséggel bíró, úgynevezett prime irodák esetében ennél is nagyobb, 13 százalékos volt a drágulás: ezek négyzetméteréért 26 eurót kell fizetni havonta. Az ipari-logisztikai ingatlanok szintén teljes gőzzel üzemelnek: a kihasználatlansági ráta itt is történelmi mélyponton, 2,1 százalékon áll. Ezen ingatlanok területe Budapesten és az agglomerációban 2,2 millió négyzetmétert tesz ki, ebből mindössze 44 ezer négyzetméter áll még üresen. Az új átadások az ipari-logisztikai ingatlanok esetében is alulmúlják a tavalyi évet. Az év végéig 109 ezer négyzetméter készülhet el, ami tavalyhoz képest 19 százalékos csökkenés. A második félévre várt átadások csaknem felére ráadásul már előbérleti szerződést kötöttek, így a kínálathiány enyhülése belátható időn belül nem is várható. A bérleti díjak egy év alatt 11 százalékkal emelkedtek, de év eleje óta állandósulni látszanak havi 4,25-4,75 eurós négyzetméterenkénti szinten. Egyre csökkennek viszont a bérlők számára elérhető kedvezmények, például a díjmentes időszakok – jegyezte meg Nagy Tamás. Az ipari-logisztikai területek szűkös kínálata miatt a továbbiakban pedig várhatóan ismét emelkedni fognak majd a bérleti díjak. Gyakorlatilag teljes bérlői kihasználtsággal üzemelnek a budapesti plázák is. A központi elhelyezkedésű, jól megközelíthető bevásárlóközpontok kihasználatlansági rátája mindössze 1 százalék, a központtól távolabb eső plázáké pedig 5,3 százalék. Ez utóbbi magasabb arány Nagy Tamás szerint csak átmeneti lesz, mivel egy nemzetközi divatcikk-forgalmazó magyar piacról történő kivonulásának köszönhető. A központi helyen lévő budapesti bevásárló központok bérleti díja négyzetméterenként 105 euró havonta, a kevésbé jó helyen lévőkben viszont már olcsóbban, havi 50 euróért lehet egy négyzetméter kibérelni, mint a vidéki plázákban, ahol 65 eurót is elkérnek egy-egy négyzetméterért havonta. A kiskereskedelmi ingatlanok területén egyébként az elmúlt évekkel ellentétben az idén hét új átadást is terveznek a fejlesztők, főként vidéken. Az épülő ingatlanok között van hipermarket, kiskereskedelmi park is, 2020-ra pedig elkészülhet Budapest és az ország egyetlen új épülő plázája is Kelenföldön.     

Nem vált be a plázastop

Budapesten korábban indokolatlan mennyiségű kiskereskedelmi fejlesztés zajlott, most ennek épp az ellenkezője tapasztalható. A Lakás és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület szerint számos múltbéli fejlesztés fenntarthatatlan volt, emiatt szükség volt a szektor szabályozására, az úgynevezett „plázastop” törvény azonban a jelenlegi helyzetben nem szolgálja a piac érdekeit. A testület tagjai a jelenlegi szabályozásban a bürokráciát és az engedélyezési folyamat nehezítését látják, nem pedig a tervszerűséget. A beruházók kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert úgy vesznek drágán telket, hogy nem látható világosan, kapnak-e majd építési engedélyt. A kereskedelmi forgalom dinamikus bővülése miatt igény lenne további kereskedelmi területekre, a szabályozás viszont az internetes kereskedelemnek kedvez – vélik a testületi tagok. Szerintük érdemes volna felülvizsgálni a „plázastop” törvényt, hiszen az - a földszinti üzlethelyiségek révén - a lakó- és irodafejlesztések esetén is akadályozó tényező.  

Szerző

Legyőzte versenytársait a szuperkötvény

Publikálás dátuma
2019.10.21. 09:10
A huszonéves korosztály több mint háromnegyedének semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása nincs
Fotó: Shutterstock
A befektetési alapok vagy a tőzsdei részvények iráni lakossági érdeklődés egyre mérséklődik. Az ok a szuperállampapír, ami a nyugdíjas éveikre spórolók figyelmét is egyre inkább felkelti.
Ma nincs a magyar piacon olyan megtakarítási termék, amely versenyezhetne a szakmában is szuperkötvénynek nevezett, júniusban bevezetett Magyar Állampapír (MÁP) Plusszal. A kereskedelmi bankok és a befektetési alapok kezelői egyaránt aggódnak azért, hogy a náluk elhelyezett megtakarításokat elszívja ez a lehetőség. Tisztában vannak azzal is, hogy a kesztyűt ezzel a papírral szemben csak úgy lehet felvenni, ha vonzóbb termékeket fejlesztenek ki, amelyek jobb teljesítményt nyújtanak az öt éves, államilag garantált kötvénynél. Ahogy a tőkepiaci szakértők fogalmaznak: az emberek fejébe szinte beégett az 5 százalékos, kockázatmentes hozam. Így mindent ehhez mérnek. A MÁP Plusz új fejezetet nyitott a hazai öngondoskodás történetében. Korábban azok, akik a jövőbeni állami nyugdíj mértékével kapcsolatos kételyeik miatt idős korukra megtakarítanának, meglehetős széles palettából választhattak. Ez az időszak véget ért. Ugyanakkor Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint a következő években lejáró állampapírok miatt heti mintegy 60 milliárd megújítása válik szükségessé. Egy konferencia nyitóelőadásában a megtakarítási piacot érintő fontosabb témákról beszélt, elsősorban a lakossági állampapírokra, azon belül is a MÁP Pluszra összpontosítva. Kérdésnek nevezte, hogy fenntartható-e ez a megújítási ütem. Kadocsa Péter szerint a pénzügyi tudatosság fejlődését mindenképp nehezíti, ha a lakosság kockázatvállalás nélkül elérhető, magas hozammal találkozik. Ilyenkor ugyanis a tőzsdei részvények végképp kieshetnek az érdeklődési körből. Kevés pénzpiaci ismerettel is belátható: az ötéves távra lekötött, de közben is készpénzzé tehető, a futamidő végén átlagosan közel öt százalékos kamatot hozó szuperkötvény olyan versenyt támaszt, hogy egyéb értékpapírokat csak ekkora hozam felett érdemes kibocsátani. Ez a többi európai országra jellemző, majdhogynem láthatatlan vagy negatív kamatok mellett szinte lehetetlen. Mi sem bizonyítja ezt inkább, mint hogy az új állampapír körülbelül 300 milliárd forintot a befektetési alapokból szívott el. Vagyis a szuperkötvénynek mint megtakarítási formának jelenleg nincs vetélytársa. A befektetési alapkezelők azért bíznak abban, hogy mégis lesz olyan termékük, ami felveszi a versenyt. Az öngondoskodás szempontjából azért lehet hasznos a kockázatmentes állampapír, mert arra sarkallja az embereket, hogy minél fiatalabb korukban kezdjenek el – számukra is átlátható módon – hosszabb távra takarékoskodni.

Nyugdíjaslét, a riasztó mumus

A legújabb felmérések riasztó képet mutatnak a nyugdíjas évekkel kapcsolatos közgondolkodásról. A ma még dolgozók döntő többsége idős korát elszegényedve és betegen képzeli el. Mindazonáltal kevesen tesznek azért, hogy ez másként alakuljon. Pedig azzal ma már szinte mindenki – főként a fiatalabb korosztály – tisztában van, hogy az államtól sok segítséget nem remélhet. „A nyugdíj az, ami nekem már nem lesz”, „csirkefarhát”, „öregség, betegség, kisnyugdíj”, „dolgozni fogok" – döntő többségében ilyen és ehhez hasonló válaszok érkeztek például a Generali Biztosító ama körkérdésére, hogy mi jut eszébe a nyugdíjról. A felmérésben résztvevő, nyugdíj előtt álló 25-55 éves korosztály negyede nem is számít arra, hogy idős korában kap majd nyugdíjat. 15 százalékuk pedig jelentős életszínvonal-eséssel számol: szerintük a kapott összeg nem lesz elengedő jelenlegi körülményeik fenntartására. Hasonló arányban emlegették a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság kifejezéseket. A nyugdíjas évek kapcsán a pihenés vagy a megérdemelt jutalom fogalma viszont csak minden ötödik magyarnak jut eszébe. Ezzel együtt az öngondoskodást is csupán 7 százalékuk említette. A jövőt illetően a fiatalabb, 40 év alatti korosztály a legborúlátóbb. Ők jóval nagyobb arányban gondolják úgy, hogy semmilyen nyugdíjat nem kapnak majd. A nyugdíjhoz közelebb álló 50-55 évesek már nagyobb arányban gondolnak pihenésként az időskorra. A kettő közötti korosztály viszont teljesen bizonytalan azt illetően, hogy mire számítson. Talán éppen emiatt körükben a leginkább jellemző – mintegy 10 százalék – az öngondoskodás. Az aggasztó eredmények ellenére nyugdíjas korukban a legtöbben nyaralni, utazni és pihenni szeretnének. Miközben a fejekben egy mesékből ismert kép él a nyugdíjas életről, a családunkban élő nyugdíjasok körében egy másik valóságot látunk - véli Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója. Emellett elképzelünk egy olyan nyugdíjas élet, amikor mindenre jut időnk, megszűnik a munkával járó stressz, újra utazgathatunk, fitten sportolhatunk. Azért, hogy ez valóban így legyenmost kell tenni, most kell az idős éveket megtervezni, hogy majd olyan életet élhessünk, amilyet elképzeltünk magunknak – hívta fel a figyelmet az igazgató.
A magyarok nagy többsége borúlátó az eljövendő nyugdíjas évek anyagi körülményeit illetően
Fotó: Molnár Ádám
Az Aegon Center for Longevity and Retirement nyugdíjkutatásából ugyanakkor kiderül: a magyarokra nem igazán jellemző sem az öngondoskodás, sem a nyugdíjas évek megtervezése. A nyugdíjjövedelem nagyobb hányadát a magyarok még mindig az államtól várják, és csak harmadrészben építenek megtakarításokra, befektetésekre. Eközben minden harmadik aktív korú magyart nyomasztja, ha nyugdíjas éveire gondol, mert egy szegény és betegeskedő életforma rajzolódik ki előtte. A felmérésben részt vevő más országok lakóihoz képest a magyarok sokkal kevésbé bíznak abban, hogy kényelmes idős kort tudnak biztosítani maguknak. A magyarok idős korral kapcsolatos legnagyobb félelme a hanyatló egészségi állapot és az anyagi ellehetetlenülés. Riasztó adat, hogy tízből kilencen úgy gondolják: nyugdíjas korukban nem tudnak majd eleget költeni az egészségükre. Ennek ellenére kevesen figyelnek oda már most egészségükre, és kevesen takarékoskodnak vagy tervezik meg időskori megélhetésüket. A felmérés szerint csak minden negyedik magyar dolgozó takarít meg rendszeresen, ami messze alatta marad a 39 százalékos világátlagnak. A K&H Biztosító ugyanakkor egy felmérésük tanulságait úgy értékelte, hogy azok a fiatalok, akik az elmúlt években még nem igazán spóroltak nyugdíjas éveikre, az utóbbi idők során egyre inkább rákaptak a hosszú távú megtakarításokra. A cég a megtakarításoknál kedvező változást lát. A korábbi években alacsony megtakarítási hajlandóságuk miatt elveszett generációként is emlegetett 35 év alatti korosztály egyre többen gondol a nyugdíjas évekre. A 30-59 évesek körében elvégzett felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok 28 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. Akiknek van, azok átlag 2 millió forinttal rendelkeznek. 26 százalék kevesebb mint félmillió forintot spórolt össze, 13 százalékuk fél-egymillió forintot tudott eddig felhalmozni, 16 százalék az 1-3 millió forintos megtakarítással rendelkezők aránya, és mindössze 3 százalék említett tízmillió forintnál magasabb összeget. A férfiak viszont kétszer annyi megtakarítást mutatnak fel, mint a nők. Ha tehetnék, a válaszadók már átlag 57 évesen nyugdíjba vonulnának. A nők már 55 évesen megtennék ezt. A rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár kérdésében azonban már nem mutatkoztak ennyire derűlátónak a magyarok: átlagosan úgy tippelték, hogy ez 69 éves korukban következik be. – B. M. - V. A. D.

Azért a készpénz az úr

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai szerint 2008 és 2017 között a magyar háztartások megtakarításai a jövedelem 3,66 százalékáról 7,35 százalékára ugorva közel megkétszereződtek. Ezzel hazánk az uniós országok rangsorának felső harmadba került. A CIG Pannónia ebből kiindulva a nyugdíjkorhatárnál fiatalabb felnőttek körében végzett országos, friss, reprezentatív kutatása azt vizsgálta, hogy a magyar lakosság milyen arányban és mennyit tesz félre nyugdíjas éveire. A felmérés során az összes megkérdezett fele, a 25-29 éves korosztály pedig több mint háromnegyede állította, hogy semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása nincs. A megkérdezettek 40 százaléka vallotta azt, hogy spórol időskorára. 14,6 százalékuk önkéntes nyugdíjpénztári tag. Nyugdíjbiztosítást minden tizedik válaszadó kötött.  B. M.

Szerző