Botrányos szezonnyitó a Parlamentben

Publikálás dátuma
2019.10.21. 19:50

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Kisebb dulakodás volt az Országgyűlésben Orbán Viktor beszéde alatt, amikor Hadházy Ákos független képviselő egy táblát mutatott fel.
- A parlamenti munkát mára teljesen kiüresítette a Fidesz, a sajtó nagy része kézivezérelt, „át kellett valahogy ütni ezt a falat - ezzel magyarázta a Népszavának hétfői országgyűlési akcióját Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. A politikus ugyanis miközben Orbán Viktor kormányfő beszédet mondott az ülésterem pulpitusán, odament az emelvény alá és „Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott”, valamint "Stop propaganda!, Stop korrupció!" feliratú táblákat mutatott fel. Orbán Viktor először elmosolyodott, majd tovább folytatta beszédét, majd megpróbálta kikapni Hadházy Ákos kezéből a táblákat. Amikor ez nem sikerült, néhány Fidesz-KDNP-s képviselő - köztük Kubatov Gábor, Hoppál Péter és Semjén Zsolt - sietett a segítségére, miközben Font Sándor szintén kormánypárti honatya egy magyar zászlóval próbálta meg eltakarni a feliratokat.

(Orbán 7:14-nél akarja elvenni Hadházytól a táblát, a fideszesek támadása 7:50-től látható) 
Hadházy Ákos később a helyére ment, majd látszott, hogy van nála egy „Lónak a f...át!” feliratú tábla is. (Állítása szerint ezt akkor mutatta volna fel, ha a kormányfő a migrációról beszélt volna.) Ezt meglátta Kövér László házelnök is, aki „primitív, ostoba fajankónak” nevezte a független képviselőt és komoly büntetéssel fenyegette meg. (Ennek mértékéről megkérdeztük a parlamenti sajtóirodát, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.) - Most mindenki örül az önkormányzati választásoknak, amire van is valamennyi ok, de közben alapvetően nem változott semmi. Ki kell menni a Házból, szerveződni kell. Nekünk novemberben két népszavazási kezdeményezésünk is lesz, a stadionstopról és a politikusok vagyonellenőrzésével kapcsolatban – mondta lapunknak Hadházy Ákos. Orbán Viktor egyébként végül elmondta a beszédét, ebben egyebek mellett kitért arra, hogy minden olyan polgármesterrel és képviselő-testülettel együttműködnek, akik készen állnak a kooperációra. - Pártállástól függetlenül együtt kell dolgoznunk, mert továbbra is igaz, hogy a haza nem lehet ellenzékben – idézte saját magát a kormányfő. Szerinte a kormány a legfontosabb kérdésekben megerősítést kapott, ezért folytatják a családbarát Magyarország, a munka alapú gazdaság és a nemzetegyesítés politikáját. Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta reagálásában, a választók megvették a belépőjegyet a helyhatósági választáson a 2022-es kormányváltáshoz. A Fidesz úgy kezelte a választókat, mintha jobbágyok lennének, a kormány pedig "egy zsák krumplival alázta meg a szavazókat". - Orbánék úgy kezelték az országot, mintha hűbérbirtok lenne, de a jobbágyok fellázadtak - fogalmazott. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint az erős üzenetnek tekinthető, ha a tízezernél népesebb településen több ellenzéki képviselőt és polgármestert választanak meg, mint kormánypártit. Gyurcsány szerint ezek a szavazók egyértelműen kimondták, hogy szerintük nem jó irányba mennek a dolgok, és erre Orbánnak mondania kellene valamit. - Harminc évvel ezelőtt láttam egy nagyon bátor fiatalt beszélni, akiről azt gondoltam, bátrabb is mint én. Ehhez képest most a pulpitusról beszél valaki, miközben közpénzből folyik az állami propaganda a közmédiában. Hova lett az a fickó? - tette fel a kérdést. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szerint a budapesti eredmények azt mutatják, a fővárosnak elege volt a gyűlöletből és a korrupcióból. - Egy kicsit sok volt Ráhel lopása vagy Tiborcz Istváné, kicsit sok volt az Origó szennylaposkodása – mondta a párt frakcióvezetője. Tóth Bertalan MSZP-elnök szerint az ellenzéknek a szabaddá vált városokban, településeken meg kell teremteni azt a politikát, amivel a Fidesz nem foglalkozik, ezért csökkenteni kell a szegénységet és meg kell szüntetni a lakhatási válságot. Az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt szerint győzelmi jelentést mondott Orbán Viktor, pedig - tekintettel az óriási erőfölényre - ez valójában vereség a Fidesz számára. - Csaknem hárommillió ember él kifejezetten ellenzéki vezetésű település irányítása alatt- tette hozzá. Orbán Viktor válaszában „a magyar emberek nevében visszautasította, hogy jobbágynak nevezzék őket”. Álláspontja szerint Budapestet nem semmizte ki a kormány, mint ahogyan ezt az ellenzék állítja, mert ezer milliárdos nagyságrendben zajlanak most is fejlesztések, a Tarlós István volt főpolgármesterrel kötött megállapodást pedig betűre betartják majd. A folyamatban lévő fejlesztésekkel kapcsolatban megjegyezte, várják az új közgyűlés döntését arról, hogy "mit akarnak leállítani". A miniszterelnök kitért a szíriai török offenzívára is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: annyi történt, hogy a NATO egyik tagállama kivonult egy elfoglalt területről majd egy másik NATO-tagállam bevonult, és ezután békét kötöttek.

Illiberális hangulat az Országgyűlésben

- Szerinted a büfébe még bemehetünk? Vagy már csak lehajtott fejjel, úgy, hogy közben szégyelljük magunkat? - vetette fel egy erősen kormánypárti médium újságírója, akiből a jelek szerint teljesen még nem tűnt el sem a szakmai önérzet, sem az irónia. Hétfőtől ugyanis - azt követően, hogy az elmúlt években folyamatosan korlátozták az újságírók mozgásterét a Parlament épületében - még szigorúbb szabályok vonatkoznak az Országházban dolgozó sajtósokra. Eddig legalább egy rövid folyosószakaszon meg lehetett kérdezni a képviselőket - bár ezt is könnyedén elkerülhették a politikusok -, ám tegnaptól ennek is vége. Az ülésteremhez viszonylag közel eső sajtószobát ugyanis egy szinttel lejjebb helyezték, az ülésterem pedig megközelíthetetlen lett – egy páholyt kivéve, de onnan legfeljebb csak figyelni lehet az üléseket, beszélni senkivel nem tudnak a média munkatársai. Pontosabban – elvileg - „külön engedéllyel” be lehet menni az üléstermi folyosókra is, de mint egy hivatali dolgozó a Népszavának megsúgta, kormánykritikus újságírók várhatóan nem kapnak ilyen engedélyt. A sajtósoknak egyetlen esélyük maradt: az ülésteremhez vezető folyosón ugyanis kordonnal elkerítettek egy részt, ahol lehet még kérdezni, de a kormánypártok képviselői természetesen a fülük botját sem mozgatva sétálnak tovább. Az új szabályok szerint ráadásul nem lehet a képviselők után szaladni, ha a politikus elutasítja az interjút, akkor azt kötelező tiszteletben tartani. Ennek megfelelően egyelőre a parlamenti büfé maradt az egyetlen hely, ahol legalább jó eséllyel találkozni lehet kormánypolitikussal, de hivatalosan kérdezni, beszélgetést rögzíteni itt sem lehet. Hasonló szigor lépett életbe a Képviselői Irodaházban is, ahol csak egy elválasztott területet jelöltek ki az újságíróknak. Mindenesetre Orbán Viktor kormányfő láthatóan elégedett a hazai sajtó helyzetével, parlamenti beszédében ugyanis arról beszélt: „a szociális média korában a sajtószabadság korlátozhatatlan, a modern világ problémái nem a sajtószabadság hiányából, hanem korlátozhatatlan voltából fakadnak”.

Az EP-ben le lehet rohanni a képviselőket

Az újságíróknak érvényes akkreditációval kell rendelkezniük, hogy szabadon dolgozhassanak az Európai Parlament brüsszeli és strasbourgi épületeiben. Az állandó tudósítók egy évre szóló belépőt kapnak. Az audiovizuális média munkatársainak külön engedélyt kell beszerezniük, hogy forgathassanak vagy hangfelvételt készíthessenek az EP-ben. A sajtó képviselőinek munkájára vonatkozó szabályokat a parlament adminisztratív irányító testülete, a Büró fogadja el. Utoljára 2015-ben módosította az előírásokat. A plenáris ülések alatt az újságírók a számukra fenntartott galériát használhatják, és dolgozhatnak a plenáris ülésterem közelében is. A rádiósok és tévések rögzíthetnek sajtókonferenciákat és sajtónyilatkozatokat, készíthetnek hang- és videofelvételeket a szakbizottsági üléseken, az üléstermeket körülvevő nyílt tereken, külön engedéllyel a képviselői irodákban. A folyosókon “lerohanhatják” a képviselőket mikrofonnal és kamerával. Ők azonban bármikor megtagadhatják az interjút vagy véget vethetnek annak. Az EP munkatársait ugyanakkor csak előzetes engedélyükkel lehet mikrofonvégre kapni. Parlamenti szünet idején tilos hangfelvételt és videót készíteni a Házban. Nem lehet forgatni továbbá az éttermekben és bárokban, az adminisztratív személyzet irodáiban, az üzletekben és bankfiókokban, a garázsban és azokon a helyeken, ahol biztonsági kamerák vagy berendezések vannak elhelyezve. A képviselő-testület megvonhatja a engedélyt és az akkreditációt az előírásokat megsértő újságíróktól. Súlyos esetekben akár egy évre kitilthatják őket a parlament épületeiből. A döntés ellen a sajtó munkatársai fellebbezhetnek az EP Média Igazgatóságán vagy az igazgatási feladatokat ellátó illetékes EP-képviselőnél (kvesztornál).  - Halmai Katalin (Brüsszel)

Orbán megszólalt a Borkai-videóról

Publikálás dátuma
2019.10.21. 19:49
Orbán Viktor a Parlamentben, 2019. október 21-én
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A miniszterelnök beteg dolognak tartja, ha valaki videót készít vagy készíttet szexuális életéről. Igaz, valószínűleg Borkai sem tudott arról, hogy forog a film.
Steinmetz Ádám jobbikos képviselő, olimpiai bajnok, magyar vízilabdázó a saját olimpiai aranyérmét feltartva kérdezte Orbán Viktort a parlamentben Borkai Zsolt ügyéről. A politikus szerint Borkai viselkedése rossz fényt vet az olimpikonokra, a felvett életjáradékra pedig kérdés, hogy erkölcsileg méltó-e – írja az Index.
"Tisztelettel kérdezem, mit fog tenni az olimpikonjaink most Borkai Zsolt által megtépázott tekintélyének megóvása érdekében? Ön szerint a társadalom megvetését kiváltó, gusztustalan és erkölcstelen magatartást tanúsító olimpikon méltó az életjáradékra?" - kérdezte Steinmetz.
Orbán válaszában azt mondta, köszöni a kérdést, majd tisztázta, szeretné világossá tenni: 
„Beteg dolognak tartom, hogy ha valaki saját maga készít, vagy a jelenlévőkkel készíttet felvételt a saját maga szexuális életéről. Az egy beteg dolog.”

A Borkai-videót azonban jó eséllyel nem a polgármester tudtával és engedélyével készíttették, hanem titkosszolgálati módszereket idézve, egy szemüvegbe rejtett kamerával vettékl fel.
Orbán Viktor szerint mindenkinek azt a döntést kell meghoznia, ami rá tartozik. Így a Fidesz meghozta: "világossá tettük, hogy útjaink elválnak". Győr is meghozta a maga döntését. (itt volt egy apró csúsztatás Orbán válaszában, mert úgy mondta, mintha a Fidesz döntése megelőzte volna a győriek döntését, de ez nem így volt, Borkai csak a választás után jelentette be, hogy kilép a Fideszből. Steinmetz ezután azt mondta, benyújtott egy törvényjavaslatot, hogy a hasonló helyzetekben etikai bizottság elé kerüljenek az olimpikonok, ahol akár az életjáradék megvonásáról is dönthetnek.  Orbán erre azt mondta, azt kéri a képviselőtől, először az olimpiai bizottsághoz forduljon, a bizottság tegyen javaslatot, amit majd valószínűleg támogatni fognak. 
Szerző
Frissítve: 2019.10.21. 20:19

A kormány szerint a török offenzíva nem is a kurdokat célozza

Publikálás dátuma
2019.10.21. 19:05
Fejkendős asszony áll a törökök álltak szétbombázott szíriai kurd város, Rász al-Ain előtt, ahonnan kivonultak a a kurd Népvédelmi Egységek katonái
Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
Több százezer kurd menekült el a török támadások elől, de a külügyi államtitkár megmagyarázta, hogy mindez miért nem az, aminek látszik.
Nem támogatunk nemzeti kisebbségek és keresztény közösségek elleni háborút – fejtegette hétfőn a Parlamentben Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára, csattanós választ adva a valóság jelentette kihívásokra.  
Mint ismert, a szíriai török hadműveletek megkezdése óta közel 300 ezer ember menekült el otthonából, közöttük egyes becslések szerint 70 ezer gyerek. Több tucatnyi civil és több száz kurd katona halt meg a légi támadások, tüzérségi belövések során.

A magyar kormány pedig az unió tagállamai közül egyedül támogatta a vérontást (amit Erdogan török elnök hálásan köszönt is Orbán Viktornak). Hogy miért történhetett meg mindez, arról Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője faggatta hétfőn a kormányzati képviselőket – szerette volna megtudni, hogy az Orbán-kabinet miért támogat egy etnikai tisztogatást – a hírszerzési államtitkár azonban rutinosan mentette a menthetetlent.

Amikor a hírszerzési vezető maszatol

Mint az MTI írja, Vargha szerint ugyanis a beavatkozás nem a kurd nép ellen irányul, Ankara kiváló kapcsolatot ápol az iraki kurd vezetéssel – a hadművelet valójában egy terrorszervezet ellen irányul, ami 1984 óta követ el terrorcselekményeket törökök és kurdok ellen is. Az államtitkár érthetőnek tartotta, ha Törökország szeretné megvédeni az egyszerű török embereket. A hírszerzési államtitkár ezzelösszemosta a kurd Népvédelmi Egységek nevű milíciát (YPG), amit csak Ankara kezel terrorszervezetként, a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), ami 1984-től valóban követett el törökországi merényleteket. A YPG annyira nem terrorszervezet, hogy a NATO-erők támogatásával talán ők harcoltak a legelszántabban a dzshidadista Iszlám Állam ellen, és ők őriztek közel 12 ezer dzsihadista foglyot is szír táborokban, de a török offenzíva miatt fel kellett adniuk a táborok felügyeletét. 
 Burány Sándor nem fogadta el a választ, a Ház viszont igen: 106 igen szavazattal, 35 ellenvoks és 1 tartózkodás mellett. 
Szerző