Óriási Vuk került egy józsefvárosi tűzfalra (fotók)

Publikálás dátuma
2019.10.22. 09:38

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Három éve dolgozik a Színes Város Csoport azon, hogy a felújított VIII. kerületi tűzfalakra rajzfilmek karaktereit fesse.
Elkészült egy óriás murál kedden a Vuk című rajzfilm karaktereiről a budapesti Józsefvárosban található Baross utca 109. szám alatti ház tűzfalán - közölte a Színes Város Csoport. Az általában tűzzel-vassal üldözött - pontosabban magasnyomású mosóval, festékes hengerrel és különféle jogcímen kiszabott bírságokkal - street-art műfaj kivételezett helyzetben lévő alkotói az akkor még Sára Botond vezette fideszes önkormányzat támogatásával láthattak neki most már a sokadik budapesti tűzfaluknak.
A Színes Város ismert magyar mesefigurákat festhet a VIII. kerületben, a Vuk előtt a Szaffi szereplői kerültek ki kezük nyomán a Szigony utca 10. szám alatti falra, 600 négyzetméterben. 
A Sára Botondék által megrendelt, a környezetre semmilyen módon nem reflektáló, attól teljesen idegen, pusztán díszítő jellegű, de az utcákat legalább talán barátságosabbá tevő sorozatot még tovább is folytathatja a Színes Város: várhatóan négy héten belül elkészül a Vízipók-csodapók, ezt a Macskafogó, valamint a Vuk folytatása követi.
A közlemény idézi Megyeri Andrást, a Színes Város Csoport alapítóját, aki elmondta: a Norvég Civil Alap által támogatott, tíz évvel ezelőtt életre hívott kezdeményezés eredeti célja többek között az volt, hogy hídszerepet alakítsanak ki az alkotó művészek, a helyi közösségek, a civil szervezetek, az önkormányzatok, és a nagyvállalatok között. Mostanra közel száz hazai projekt valósult meg, de születtek alkotások Londonban, Moszkvában és Berlinben is, összességében pedig több tízezer négyzetméter falfelület újulhatott meg a program során. Mint mondta, ezek a józsefvárosi projektek jelentős mérföldkőnek számítanak a szervezet életében, ugyanis itt példaértékszerűen valósult meg az, amit tíz évvel ezelőtt megálmodtak. Későbbi terveik között szerepel Somogyi János festőművésznek az 1965-ben készült, Nők galambokkal című sgraffitójának újragondolt változata a Tolnai Lajos utcában.
A tűzfalak minden esetben energetikai korszerűsítésen is átesnek. A projektekre a társasházak az önkormányzatnál, pályázat útján jelentkezhettek.
Frissítve: 2019.10.22. 10:10

Mozgóképek elé nézünk

Publikálás dátuma
2019.10.22. 09:30

Fotó: IMDB
A Magyar Nemzeti Filmalap új fejlesztési igazgatója, Fonyódi Tibor az írói honlapján közzétett, azóta eltávolított közleményében átfogó változásokra utalt, az intézmény lapunknak adott válaszában egyértelművé tette: minden úgy folytatódik, ahogy eddig. Legalábbis belátható ideig.
Ahogy lapunk korábban hírül adta, Fonyódi Tibor filmszakmai döntőbizottsági tag, 2019. október 18-tól kezdődően a Magyar Nemzeti Filmalap fődramaturgja és művészeti vezetője – jelentette be az író hivatalos Facebook-oldalán és honlapján vasárnap délután. Az eset érdekessége, hogy a Filmalap minap, amikor a döntőbizottság megújulását kommunikálta, csak a Fonyódi bizottsági tagságát jelentettre be, arról mélyen hallgatott, hogy Fonyódi egyben cserélte az eddigi művészeti vezetőt, Hegedűs Bálintot, aki 2015-től töltötte be a pozíciót. A Filmalap nem titkolja a változást, hiszen a szervezet honalapján az igazgatóságok menüpont alatt megjelentek az új arcok között Pál Ákos Bertalan vezérigazgató mellett Fonyódi Tibor neve is olvasható. Fonyódi Tibor, azóta a Facebookról és az író hivatalos honlapjáról eltávolított közleményében úgy fogalmazott: a korábban forgatókönyv-fejlesztési igazgatónak nevezett beosztás az elnevezésében és a feladatkör tekintetében is megújul, a „művészeti vezetés” szélesebb spektrumot fog át a filmkészítés kreatív folyamatában. Mivel a Filmalap honlapján az elnevezés továbbra is forgatókönyv-fejlesztési igazgató Fonyódi státusza, csak arra tudunk gondolni, hogy amiről beszélt, az még előttünk álló reformok egyik foganata, mivel az szakmai körökben nyíltan beszélik, hogy ami eddig volt fejlesztés címszó alatt, az gyökeresen átalakul. Mivel az új igazgató ezt az egésze folyamatot tulajdonképpen megidézte azzal a kifejezéssel, hogy a művészeti vezetés szélesebb spektrumot jelent majd, megkerestük a Filmalapot, a kérdéseinkkel. Jelesül, hogy mi és hogyan fog változni, illetve, hogy a reformok mikor lépnek életbe? Hovatovább, várhatók-e újabb/további személyi változások, mindemellett pontosan mi fog történni a jelenleg futó projektekkel, melyeken Hegedűs Bálint, illetve csapata dolgozott? Summa summarum, pedig, hogy a tervezett változások mennyiben változtatják majd meg a Filmalap eddigi működését? Az intézmény lapunkhoz írásban eljuttatott, bőbeszédűnek semmiképen sem mondható válaszában határozottan leszögezi: Fonyódi Tibor feladatköre teljes mértékben megegyezik a korábbi forgatókönyv fejlesztési igazgatók feladatkörével. Hovatovább, a folyamatban lévő forgatókönyv fejlesztések zökkenőmentesen folytatódnak Fonyódi Tibor irányításával és a Filmalap fejlesztőinek közreműködésével. Azaz, ha lesznek is változások, azok nem most fognak megtörténni, egyelőre minden megy a maga útján. A jelen kommunikációs viszonyok között egyre több a költői kérdés a Magyar Nemzeti Filmalap körül. Például, hogy pontosan miért mondott fel az intézményt a megalakulása óta vezető Havas Ágnes vezérigazgató szeptember 26-án, illetve Hegedűs Bálint miért távozott az intézménytől, miközben igazgatói tevékenysége mellett olyan sikerfilmeket jegyez íróként az alap megalakulása óta, mint az Ujj Mészáros Károly rendezte Liza, a rókatündér vagy a Herendi Gábor jegyezte Kincsem. Nem mellékesen Hegedűs jegyzi Az utolsó bástya szkriptjét, melynek története a magyar történelem egyik legfényesebb korszakában, a sorsdöntő nándorfehérvári diadal idején játszódik. Az alkotók a vár hősi védőinek kívánnak méltó emléket állítani – már, ha elkészül valaha a tervezett, Andy Vajna által gründolt szuperprodukció. Az egyik lehetséges magyarázat a változásokra, hogy Andy Vajna halála után szabaddá vált az út a Filmalap rendszerezésére. Erre már csak azért is volt szükség, mivel a kormánymédiumokban egyértelművé tették, hogy a Filmalap nem gyárt „megfelelő”, a nemzeti öntudatot kellőképpen ápoló történelmi filmeket. Ennek érdekében tervezték létrehozni az úgynevezett Televíziós Film Mecenatúra és a Filmkollégiumot, melynek történelmi tévé-filmek és sorozatok gyártása lett volna a célja. Bár a törvény módosítás következtében ez már tavaly novembertől éltre hívható lett volna, csak nem alakult meg a második ablak. Szakmai informátoraink szerint nincs teljesen elvetve az ötlet, jövő év elején komoly változások várhatóak, melyek a Filmalap önállóságát is érinthetik majd. Tulajdonképpen, ha úgy nézzük, az az egész akár még rímelhet is az új filmügyi kormánybiztos, Káel Csaba egyik első nyilatkozatával, melyben úgy fogalmazott az Inforádió Aréna stúdiójában: nem filmben, hanem mozgóképiparban és mozgóképkultúrában kell gondolkozni. Hangsúlyozva: miután jelenleg a sorozatok hódítanak világszerte, szerinte ennek kellene Magyarországon is a fő csapásiránynak lennie.

Hétezer templom harminc év alatt - Átadták az idei Capa-nagydíjat

Publikálás dátuma
2019.10.21. 20:57
Bánhegyesy Antal
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Izgalmas témát vizsgál a Capa-nagydíj idei nyertes pályaműve, a vallás és az ideológiaépítés összefonódásának sok helyen felvetődő kérdéseit.
Romániában a rendszerváltás óta több mint hétezer ortodox templom épült, s több mint ezer áll átadás előtt. Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta, azaz az elmúlt harminc évben minden második nap felszenteltek egy ortodox templomot az országban. Ezt a sajátosnak mondható helyzetet állítja középpontjába az idei év Capa-nagydíjas Bánhegyesy Antal „Ortodoxia” című pályaműve. A 2014-ben alapított, hárommillió forinttal járó elismerést minden évben olyan, a fotográfia bármely ágában dolgozó alkotó kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot. A tavalyi év ösztöndíjasai között szerepelt Hajdú D. András „Szofi élete” című munkája, illetve Hermann Ildi „Az utolsó túlélők” című sorozata. Az idén januárban tragikus hirtelenséggel elhunyt fotográfusról a díjátadó kezdetén képeinek vetítésével emlékeztek meg.
A januárban elhunyt Hermann Ildi „Az utolsó túlélők” című sorozata is ösztöndíjas volt
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A díjat hétfőn este adták át a világhírű fotográfus Robert Capa születésének 106. évfordulóján, s egyúttal bejelentették a jövő évi három, ötszáz és kétszázezres forintos támogatással járó ösztöndíjast is: Halász Dániel "Falu" projektjét, Neogrády-Kiss Barnabás "Kettős kötés" című munkáját, valamint Szalay Krisztina "Made in China" sorozatát.
A neves nemzetközi és hazai szakemberekből álló zsűri tagjai a nagydíj kapcsán megjegyezték, nem volt könnyű döntést hozniuk, hiszen Hajdú D. András munkáit is a díjra érdemesnek ítélték meg. A sorozat egy vidéki mélyszegénységben tengődő cigány család nagy reménységét, a szőkén, kék szemmel született kislányuk sorsát követi figyelemmel. Szofi életét gyökerei, az őt körülvevő közösség hagyományai, férfi és női sorsok keresztmetszetén át ismerheti meg a néző. A fehér ablakkeretekben elhelyezett képek a vidéki élet időnként megmosolyogtató, többnyire nehéz helyzeteit tárják elénk. Az érzékenyítő fotósorozat éles kontrasztban áll azzal az ideológiai pozícionálásnak is tekinthető folyamattal, amelyeket a nyertes képek kapcsán vizsgált alkotójuk. A sorozat a kulturális homogenizáció új alapjaként szolgáló vallást, a román ortodox egyház képviselőit, és a templomépítés nem kevéssé meglepő menetét állítja fókuszába kellő humorral és megkérdőjelezhetetlen alapossággal. Az ösztöndíjas, illetve nyertes munkákat a Capa Központ Project Roomjában bárki megtekintheti, így ki-ki eldöntheti, melyik alkotás áll hozzá közelebb. A falakon túl azonban érdemes lehet bepillantani az albumokba is, további gyöngyszemekre bukkanhatunk bennük.
Infó: Capa-nagydíj 2019 kiállítás, ingyenesen megtekinthető november 4-ig a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Project Roomjában.
Szerző