Az EU Bíróságán 2020. január 14-én hangzik el a főtanácsnoki indítvány abban a perben, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarország ellen a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény miatt. Az ügyben kedden tartották a nyilvános tárgyalást, ahol a magyar kormány, az uniós testület és úgynevezett beavatkozóként a svéd kormány képviselői ismertették a nézeteiket. A Luxembourgban tartott tárgyaláson jelenlévő forrásaink szerint a vita kiélezett volt, a perbeszédek előadói határozottan védték az álláspontjukat, és viszonylag sok kérdést kaptak a 15 tagú bírói nagytanács tagjaitól. Az Európai Bizottság képviselője hangsúlyozta: a magyar jogszabály megbélyegző, és az uniós jogba ütközően állapít meg kötelezettségeket a külföldről finanszírozott civil szervezetekkel szemben. A svéd hozzászóló osztotta a bizottsági véleményt, és azt fejtegette, hogy az NGO-k olyan alapvető uniós értékek előmozdításának az élharcosai, mint a pluralizmus és a demokrácia. Információink szerint a magyar kormány nevében eljáró jogász kifogásolta, hogy a brüsszeli testület a kötelezettségszegési eljárás bíróság előtti szakaszában túl rövid határidőket szabott a válaszadásra Budapestnek, ami szerinte ellentmond a szabályoknak. Úgy vélte, hogy a magyar törvény nem sért semmilyen EU-s jogot, célja az, hogy az emberek számára átláthatóvá tegye a nem-kormányzati szervezetek finanszírozását. Mint fogalmazott, a jogszabály előírásai a nagyjából 60 ezer civil szervezetből 152-őt érintenek. A felek hosszas jogi okfejtésekbe bonyolódtak arról, hogy a törvény végrehajtása során sérültek-e, egyáltalán érvényesíthetők-e az EU Alapjogi Chartájának az előírásai. Az is vita tárgya volt közöttük, hogy a jogszabály összhangban van-e a tőke szabad mozgásával, ami az EU egyik alapszabadságának számít. Az Európai Bizottság 2017. júliusában indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény miatt. Az uniós testület úgy ítélte meg, hogy a jogszabály beavatkozik az egyesülés szabadságához való jogba, akadályozza az NGO-kat az adománygyűjtésben, korlátozza a feladataik ellátására való képességüket. Emellett indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezet be a szabad tőkemozgás tekintetében. A törvényben előírt nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, valamint adminisztrációs terheket jelentenek az érintett szervezetek számára — állt a bizottsági indoklásban.  

Még a kormány döntése előtt bocsássa társadalmi vitára az új szakképzési törvény tervezetét, és a szakképzésben foglalkoztatottak jogviszonyáról, munkájuk szakmai feltételeiről, élet- és munkakörülményeiről folytassa le az érdemi párbeszédet a szociális partnerekkel, valamint szakmai szervezetekkel – erre szólította fel a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM).

A Népszava szombaton írt arról, Palkovics László ITM-miniszternek október 31-ig kell a kormány elé terjesztenie az új szakképzési törvényt. A lapunk birtokába került törvénytervezet számos ponton változtatna a jelenlegi rendszeren, az egyik, hogy a szakképző intézmények oktatói elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk egyöntetűen átkerül a közalkalmazotti törvény alól a Munka törvénykönyve alá. Beszámoltunk arról is, a törvénytervezettel kapcsolatban minisztériumi szinten sincs egyetértés.

A PSZ felháborodással és aggodalommal értesült a sajtóhírekből arról, hogy az új szakképzési törvény hatályba lépését követően az állami fenntartású szakképzésben foglalkoztatottak elveszíthetik közalkalmazotti jogviszonyukat. Mint írták,

Szerintük a SZIT legutóbbi ülésén, október 18-án is kitérő választ adott az ITM képviselője a PSZ alelnökének konkrét kérdésére: igaz-e, hogy a szakképzésben foglalkoztatott kollégák elveszíthetik közalkalmazotti védettségüket? Pedig a szakszervezet szerint a jogviszony átalakítása számos további kérdést vet fel, melyekről nem ismeretesek az ITM elképzelései: milyen foglalkoztatási feltételekre számíthatnak a pedagógus és nem pedagógus munkakörökben foglalkoztatottak, hogyan érinti az átalakítás a többletterhelést és annak elismerését, milyen egyéb tevékenységeket vonnak be munkakörükbe?

Az új szakképzési törvényről szóló előterjesztés egyébként kitér arra: a kormány nem tervezett társadalmi vitát, a közvéleményt a törvény elfogadása után akarták tájékoztatni.

Két ügyben is mulasztásos alkotmánysértésben van a törvényhozás - mondta el Harangozó Tamás MSZP-s frakcióvezető-helyettes, aki a helyzet megoldására szólította fel a kormányoldalt. Elmondta: a rokkantnyugdíjas-ellátás 2012-es újraszabályozásának átírására idén március 31-ig, a választási eljárásról szóló törvény esetében ez év végéig adott időt az Alkotmánybíróság a jogalkotásra. Tízezrek várják, hogy visszakapják az egy tollvonással elvett vagy megkurtított juttatásukat - mondta a képviselő az első téma kapcsán, utóbbiról pedig emlékeztetett, az önkormányzati választási kampány is azt mutatja, hogy egyes önkormányzatok "aljas módon élnek vissza" azzal, hogy beleegyezésük kell a közterületi plakátozáshoz.    Szomorú módon nyoma sincsen annak, hogy a kormány, illetve a Fidesz-frakció ezzel a két alkotmánysértéssel bármit is kezdeni akarna - rótta fel Harangozó Tamás.