EB: Horvátország teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit

Publikálás dátuma
2019.10.22. 19:13

Fotó: HRVOJE POLAN / AFP
„Bízom abban, hogy a tagállamok hamarosan megteszik a helyes lépéseket annak érdekében, hogy az ország teljes jogú tagjává válhasson a zónának” – közölte Jean-Claude Juncker.
Horvátország már teljesítette minden feltételét annak, hogy csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli szabad mozgást lehetővé tévő schengeni övezethez – írta friss értékelésében az Európai Bizottság. A kedden közzétett jelentésben kiemelték, hogy Zágráb minden előírásnak eleget tett, készen áll a schengeni szabályok teljes körű alkalmazására, azonban addig is fenn kell tartania a jelenlegi állapotot, meg kell felelnie a közös normáknak, különösen a külső határok kezelése terén. A brüsszeli testület egyúttal felszólította az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsot ezen értékelés megvitatására.
„Dicséretre méltóak Horvátország erőfeszítései. Bízom abban, hogy a tagállamok hamarosan megteszik a helyes lépéseket annak érdekében, hogy az ország teljes jogú tagjává válhasson a zónának”

– közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Dimitrisz Avramopulosz uniós bel- és migrációügyi biztos az integráció egyik legnagyszerűbb vívmányának nevezte a schengeni rendszert, s leszögezte, azt a horvát tagság tovább erősítené, hatékonyabbá téve a külső határok védelmét. A bizottság már korábban megerősítette, hogy az ország teljesítette az előírásokat az adatvédelem, a rendőri és igazságügyi együttműködés, a közös vízumpolitika, illetve a schengeni információs rendszer területén, most arról számolt be, hogy a külső határok kezelése is összhangba került a vonatkozó szabályokkal, az ország pedig továbbra is tiszteletben tartja az igazságszolgáltatási és alapjogi normákat. Horvátország 2013-ban lépett be az Európai Unióba. A schengeni övezet jelenleg huszonhat országból áll: huszonkét EU-tagból, illetve Izlandból, Lichtensteinből, Norvégiából és Svájcból. A csatlakozás jóváhagyásához az EU-tagállamok egyhangú döntésére van szükség.
Szerző

Johnson előrehozott választással fenyeget, ha a brit parlament „elhúzza a Brexitet”

Publikálás dátuma
2019.10.22. 18:21

Fotó: AFP
Az egyezmény törvénybe iktatásával már a jövő héten le lehetne állítani a rendezetlen kilépés következményeinek elhárítását célzó előkészületeket – mondta a brit kormányfő.
A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás elfogadása soha nem látott mértékben erősítené meg Nagy-Britannia szuverenitását, és minden eddiginél több döntési jogot telepítene vissza a brit demokratikus intézmények hatáskörébe – mondta kedden Boris Johnson brit miniszterelnök. A konzervatív párti kormányfő a Brexit-megállapodásról szóló törvénytervezet alsóházi vitáját megnyitó felszólalásában kijelentette azt is, hogy
az egyezmény törvénybe iktatásával már a jövő héten le lehetne állítani a megállapodás nélküli, rendezetlen kilépés következményeinek elhárítását célzó előkészületeket.

A Brexit-megállapodás ratifikálásának 115 oldalas tervezetét Johnson kormánya előző éjjel terjesztette be az alsóháznak, rendkívül feszes elfogadási menetrenddel együtt. Ennek alapján a tervezet második és harmadik olvasatbeli alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhet, és a törvényjavaslat a felső kamara, a Lordok Háza elé kerülhet. Kedd este a menetrendről külön szavazás lesz. Az eljárási programindítványt számos képviselő élesen bírálta, azzal az érvvel, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni három nap alatt. A Downing Street kedden, még a vita kezdete előtt jelezte, hogy ha az alsóház a törvényalkotási eljárásra kidolgozott menetrendet elveti, a kormány a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásának egész tervezetét visszavonja és elkezdi az előrehozott választások előkészítését. Johnson ezt a kedd délutáni vitában megerősítette, kijelentve: ha a parlament „elhúzza a Brexitet januárig vagy még tovább”, akkor a Brexit-megállapodás ratifikációs tervezetét vissza kell vonni. A kormányfő
alig burkolt utalást tett arra is, hogy az esetben az előrehozott választások megszervezése lesz a feladat, különösen akkor, ha az Európai Unió jóváhagyja a kilépés halasztását.

Johnsonnak szombaton kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig. Ezt egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény írta elő a brit kormányfőnek. A törvény szombatig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet. A törvény előírása alapján – mivel szombatig egyik feltétel sem teljesült – Johnson szombat éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri. Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejti, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt. A keddi vitanapon Johnson – egyenes utalással az előrehozott választások lehetőségére – kijelentette: a parlament „saját magát kötötte gúzsba” a Brexit ügyében, és ő semmiféleképpen nem fogja megengedni, hogy ez a helyzet még hónapokig fennmaradjon. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a keddi vitában kijelentette, hogy a Labour-frakció az eljárási menetrend ellen szavaz. Corbyn szerint a 115 oldalas jogi szöveg elbírálására három napot engedélyező programindítvány „az elszámoltathatóság kikerülésére tett szégyenteljes kísérlet” a kormány részéről.
Frissítve: 2019.10.22. 20:50

157 kormányellenes tüntetőt öltek halomra az iraki biztonsági erők

Publikálás dátuma
2019.10.22. 16:52

Fotó: AHMAD AL-RUBAYE / AFP
Ebből 149 áldozat volt civil.
Jórészt polgári lakosok haltak meg amiatt, hogy az iraki biztonságiak túlzott erő és éles lőszer alkalmazásával oszlatták fel a közelmúltbeli kormányellenes tüntetéseket - áll a jogsértések kivizsgálására létrehozott kormányzati bizottság jelentésében, amelyet az állami televízió idézett kedden az MTI szerint. A jelentés szerint a tömegoszlatásokkor 149 civil és a biztonsági erők nyolc tagja vesztette életét, illetve 3458 ember sebesült meg. A halálos áldozatok hetven százalékának életét éles lőszer oltotta ki, és a halálesetek zöme Bagdadban történt. A testület bizonyítékokat talált arra, hogy Bagdad központjában mesterlövészek vették célba a tüntetőket az épületek tetejéről. A jelentés a biztonsági erők magas rangú vezetőit felelőssé teszi amiatt, hogy elveszítették az irányítást a beosztottaik felett, ami káoszhoz vezetett. Az erőszak elharapódzásához hozzájárult az is, hogy nem voltak képesek érvényt szerezni a kijárási tilalomnak. A testület javasolja a biztonsági erők bagdadi műveleti parancsnokának és más vezetőknek az elbocsátását hét iraki tartományban, de hangsúlyozza, hogy "fentről" senki se adott parancsot lőfegyver alkalmazására a tüntetők ellen.
Október elsején több iraki tartományban robbantak ki kormányellenes tüntetések. A tiltakozók a szegénység, a munkanélküliség és a korrupció ellen tiltakozva vonultak az utcára. Bagdadban, illetve az ország déli tartományaiban a tüntetők a kormány lemondását is követelték. A békésen kezdődött tüntetések csakhamar súlyos összecsapásokba torkollottak a tiltakozók és a demonstrációk helyszínére vezényelt rendőrök és katonák között. A Reuters úgy értesült a biztonsági szolgálat két illetékesétől, hogy az Irán által támogatott milíciák küldtek mesterlövészeket a háztetőkre. Az iraki hadsereg október 7-én elismerte, hogy a katonák az előírásokat megszegve túlzott mértékű erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben előző este a főváros Szadrváros nevű keleti síita kerületében. A hadsereg azonnal megkezdte azoknak a katonáknak a felelősségre vonását, akik "hibát követtek el". Barhám Száleh iraki elnök aznap elítélte a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakot, kormányátalakítást és reformokat, a többi között választójogi reformot sürgetett a tüntetők követeléseinek kielégítésére. Szorgalmazta, hogy a hatóságok fizessenek kártérítést az áldozatoknak és hozzátartozóiknak.
Szerző